Bassár el-Aszad szíriai elnök felel 300 ezer szíriai haláláért, mert kudarcot vallott országa vezetőjeként - jelentette ki Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hétfőn.

Ban Ki Mun a boszniai Srebrenicában, valamint a közép-afrikai Ruandában elkövetett mészárlásokhoz hasonlította azt, ami jelenleg az észak-szíriai Aleppóban zajlik.

"Meg kellett volna állítanunk Srebrenicát, meg kellett volna állítanunk a ruandai népirtást. Aleppóban minden lehetségest megteszünk."

Mint elmondta, egyetlen ember jövőjének kérdése, mint Aszad esetében, nem akadályozhatja meg ezt a folyamatot. Hozzátette, hogy sürgette John Kerry amerikai külügyminisztert és az orosz illetékeseket, állítsák helyre a szíriai tűzszünetet, hogy eljuttathassák az életmentő humanitárius segélyeket annak az ötmillió szíriainak, akik ostromlott vagy nehezen elérhető területeken rekedtek.

Ban Ki Mun emellett felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy kérje fel a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot vizsgálat indítására a szíriai háborús bűncselekmények ügyében.

Egy ilyen kezdeményezést legutóbb 2014-ben terjesztettek elő az ENSZ BT-ben, azonban a Damaszkusszal szövetséges Oroszország, valamint Kína vétója útjába állt a szíriai háború nemzetközi kivizsgálásának.

Oroszország szombaton is élt vétójogával az ENSZ-testületben: Venezuelával együtt elvetette azt a francia javaslatot, amely egész Szíriára vonatkozó fegyvernyugvásra, valamint Aleppóban a légicsapások és katonai átrepülések azonnali beszüntetésére és humanitárius folyosók megnyitására vonatkozott volna.

Az orosz külügyminisztérium későbbi közleménye szerint a légicsapások hiánya fedezéket biztosítana az aleppói szélsőséges fegyvereseknek.

A francia indítványt követően a BT elutasította a Kína, Egyiptom és Venezuela támogatta orosz javaslatot is, amely szintén a fegyvernyugvást sürgette, de nem tartalmazta a katonai célú repülés tilalmát, és a szélsőséges fegyvereseket helyezte fókuszba.
A szombati volt az ötödik alkalom, hogy az orosz fél vétót emelt az öt éve tartó szíriai polgárháborúval kapcsolatban. Az előző négy alkalommal Peking is csatlakozott Moszkvához, ezúttal azonban nem. (MTI, DW)