Szombaton fényes nappal 15-en támadtak egy francia rendőrautóra a Párizstól délre lévő La Grande Borne külvárosban. A kocsiban ülő két járőr súlyosan meg is sérült, amikor benzinbombát dobtak rájuk. A rendőrök egy parkoló autóban ültek, és egy biztonsági kamerára vigyáztak, amit a telepítése óta folyamatosan megrongáltak. A kamerát azért telepítették, mert az útszakaszon rengetegszer raboltak ki autósokat.

A második legnagyobb francia rendőrszakszervezet, a Unité SGP Police országos demonstrációt kezdeményezett az eset után. Közleményükben azt írták,

szürreális, hogy még mindig ilyen körülmények között sebesülnek meg a kollégáik.

A SCSI-CFDT rendőrszakszervezet szóvivője pedig azt mondta, hogy

bárki bármit is állítson, igenis vannak no-go zónák Franciaországban, és ezekben a zónákban bűnbandák az urak.

A francia ellenzék a Bernard Cazeneuve belügyminiszter lemondását követeli, és hogy a rendőrségnek biztosítson többletforrást a kormány, fegyverezze fel jobban a járőröket, és állítsa helyre a rendet a no-go zónákban.

Manuel Valls francia miniszterelnök megígérte, hogy a kormány megerősíti a rendőrséget, a két járőr támadóit pedig levadásszák és megbüntetik. De

a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy no-go zónák Franciaországban továbbra sem léteznek.

A francia belbiztonságról és a no-go zónák létezéséről szóló vita egyre erősödik Franciaországban, ahogyan közelednek a 2017 áprilisi elnök- és parlamenti választások.

Alain Juppé, a francia jobboldal elnökjelöltje (és a politikus, aki a mostani közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb az államfői posztra) folyamatosan támadja Francois Hollande elnököt és szocialista kormányát azzal, hogy nem tesznek eleget a francia belbiztonság érdekében. Ő azt mondta most a rendőrök megtámadása után, hogy

„Az erős állam olyan állam, ami nem vonul vissza, és ami megszabadul a no-go zónáitól.”

A francia bal- és jobboldal között lassan állandósul a vita, hogy vannak-e no-go zónák Franciaországban. A nézetkülönbség alapvetően abban rejlik, hogy mit nevezünk no-go zónának. A jobboldal szerint vannak ilyen helyek, hiszen nagyvárosok bizonyos negyedeiben gyakoriak a rendőrök ellen irányuló támadások és több bűncselekmény is történik, mint máshol. A baloldal ezt nem tagadja, viszont szerintük túlzás ezeket a területeket no-go zónáknak nevezni, hiszen az állam befolyása nem szűnt meg ezek felett. Ez eleve abból is látszik, hogy a rendőrség igenis jelen van ezekben a negyedekben is, és igyekszik betartani az ország törvényeit, még ha kevesebb sikerrel is. (Reuters)