A vallon parlament pénteken leszavazta a CETA-t. Ez az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodás, ami régóta a legjelentősebb külgazdasági lépése volna az Európai Uniónak. Hét évig tárgyalták a feltételeket, és idén október végén írták volna alá. Az USA-val kötendő TTIP szerződés előzményeként is értelmezték sokan.

Csakhogy Jean-Claude Juncker úgy döntött, hogy a megállapodást ratifikáltatja az összes tagállam parlamentjével, azok pedig ratifikáltathatták a saját al-parlamentjeikkel. Ez nem következett volna feltétlenül az EU-s jogból, viszont több ország is erőltette, hogy be kellene vonni a nemzeti parlamenteket, és a politico.eu tudósítása szerint Juncker jó pontot akart náluk szerezni. Arra is számíthatott, hogy a britek megijednek, hogy majd a Brexit utáni kereskedelmi feltételeket is kiadja a parlamenteknek, és akkor a keleti tagállamok mindent megvétóznak, ami nem biztosítja, hogy vendégmunkásaik maradhassanak.

A lényeg, hogy pénteken az egyik tartományi belga a parlament, az ország francia nyelvű vidékét képviselő vallon törvényhozás leszavazta a megállapodást, és ezek után a belga parlament sem támogathatja a CETA-t. Az utolsó napokban a francia kormány mindent megtett, hogy a vallon vezetőket jobb belátásra bírja, ezek szerint hiába.

Közben a holland nyelvű belgákat képviselő falamand parlament elkötelezett híve a megállapodásnak, úgyhogy a pénteki döntés az országon belüli megosztottságot is erősíti.

A vallon képviselők többségének ugyanaz a baja a megállapodással, mint számos balos és zöld szervezetnek is: a CETA lehetőséget ad arra, hogy multik pereljenek kormányokat, ha úgy érzik, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket. (politico)