Az autóiparban agyagmodellnek nevezik azt az először kicsinyített, majd 1:1 arányban elkészített makettet, melyen a dizájnerek a végső formát alakítják ki. Persze már rég nem a földből kiásott agyaggal dolgoznak a formatervezők, ezt sejtettük - de most azt is megtudtuk, hogy pontosan mivel.

A Ford által a modellezéshez használt anyag nem kizárólag agyagot tartalmaz, hanem különféle gyanta- és olajalapú töltőanyagokat is, viszont egyáltalán nincs benne víz, mint a keramikusok által használt hagyományos agyagban. Régebben a kén is az agyag fontos adalékai közé tartozott, ám a melegítés hatására ez elillan, és elektronikai problémákat okozhat. Éppen ezért a 2000-es években már nem használtak ként.

A Ford évente akár 100.000 kilogrammnyi agyagot is elhasznál az életnagyságú modellek megalkotásához (csak az új Raptor megformázásához 877 kilogramm agyagra volt szükség), ám eddig ezt az anyagot nem használták fel újra. Az elmúlt öt évben viszont már nincs pocsékolás! A vállalat egy szabadalmaztatott gép segítségével immár reciklálja a gyurma java részét.

A marási folyamatból származó hulladékot végtelenül figyelmesen gyűjtik be, mivel a modell felületének tökéletességét még egy homokszem is tönkreteheti. A forgácsok ezután egy feldolgozó gépbe kerülnek, ami összepréseli és homogén anyaggá keveri az agyagot, kiszorítva belőle az összes légbuborékot. Az agyag ezután áthalad egy csövön, amit pontosan annyira melegítenek fel, hogy a rajta átpréselt anyag elég képlékennyé és masszívvá váljon a további formázáshoz.

Bár a szoftveres, virtuális tervezés és az új szkennelési technológia látványosan forradalmasította a formatervezést, még mindig az agyag a legjobb megoldás arra, hogy apró változásokat eszközöljenek egy autó dizájnján. Egy kicsinyített vagy digitális modellen bizonyos dolgok egyszerűen nem látszanak elég jól, ám egy életnagyságú modellen még az apróbb problémás területek is jól azonosíthatók – például az övvonal élének mélysége vagy a motorháztető domborításának mértéke.