Gyanúsan kevés kórházi fertőzéssel összefüggő halálesetet jelentettek

Egy hete hozta nyilvánosságra az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az NNSR (Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer), vagyis a kórházi fertőzések jelentési rendszerének 2015. évi összefoglaló adatait. Már ezek alapján is többen haltak meg tavaly kórházi fertőzésben, mint a közutakon, bár igazolni akkor csak azt tudtam, hogy közleményében az OTH az adatokkal trükközve közölhette csak azt az örömteli hírt, hogy javul a helyzet.

A valóság ezzel szemben az, hogy a helyzet romlik.

A kórházi fertőzések abszolút száma ugyan csökkent, de arányuk növekedett. A számokat nehezen lehetett összeegyeztetni a kézfertőtlenítőszer-használatra vonatkozó statisztikákkal is, és szembetűnő volt, hogy milyen alacsony a halálozási arány.

A Medical Online szakírója, Tarcza Orsolya most utánaszámolt a kórházi fertőzéseknek tulajdonított halálozásnak is. Mint írja, a Clostridium Difficile okozta fertőzések (CDI) okozta halálozásoknál nagyon magas a nem ismert halálok, a jelentésben 664 ilyen esetet írnak le, míg csupán az esetek 12 százalékában regisztrálták, hogy a CDI közvetve vagy közvetlenül hozzájárult a beteg halálához. Ugyanez az arány Angliában és Walesben, ahol a kormány kiemelt programja volt a kórházi fertőzésekkel szembeni küzdelem, már 41 százalékos. Ha a szigetországi arányokkal számolnánk, csak CDI miatt 703 halálesetnek kéne szerepelnie a jelentésben.

Többnek, mint a 2015-ös jelentésben a CDI-nek, multirezisztens kórokozóknak (MRK) és véráramfertőzéseknek (VÁF) tulajdonított összesen 691 haláleset.

Ha ehhez még hozzáadjuk azt is, hogy az MRK-nak tulajdonított 167 haláleset is erősen alulbecsültnek tűnik - 13 százalékos arány a nyugati országokban mért 20-30 százalékkal szemben, vagyis a valóságban 257-385 halálesettel számolhatunk - összességében már csupán e két kórházi fertőzéstípusban 960-1088-an veszthették életüket csak 2015-ben.

Hogy miért becsülhetik ennyire alul a jelentés a kórházi fertőzések okozta halálesetek számát? Tarcza elemzése szerint az adatok arra engednek következtetni , hogy nem megfelelő a mikrobiológiai surveillance, azaz a fertőzéseket mikrobiológiai vizsgálatok hiányában nem igazolják, vagy ha igazolják is, nem jelentik - ez a probléma már tavaly is felmerült.

Tarcza szerint az is jellemző, hogy Magyrországon a halottvizsgálati bizonyítvány legfejlebb műtéti szövődményként tesz említést az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésről, nem a halál közvetett vagy közvetlen okaként. Éppen ezért fontos lenne a halottvizsgálati bizonyítvány kiegészítése az egészségügyi ellátással összefüggő halálokkal - erre a magyar bizonyítványon nincs külön fejezet -, illetve az is fontos lenne, hogy a kórházi ellátással összefüggő fertőzés és járvány során elhunyt pácienseket mindenképpen boncolják is.

Összességében tehát megállapítható, hogy a kórházi fertőzésekről szóló jelentés továbbra is nagyjából hasznavehetetlen információkkal szolgál - már csak azért is, mert semmiféle szankciója nincs annak, ha egy intézmény nem jelenti a kórházi fertőzéseket. És ez még csak nem is a legaggasztóbb probélma:

az az, hogy 2017. január 1-től az OTH-t beolvasztják az Emberi Erőforrások Minisztériumába, ezzel gyakorlatilag megszüntetve az Országos Epidemiológiai Központot.

És ismerve a minisztériumok tájékoztatási gyakorlatát, nem elképzelhetetlen, hogy jövőre még ennyi adatot sem ismerhetünk majd meg a kórházi fertőzésekről. (Via Medical Online)