Fütyülni nincs joga! - Jelentés az újkori magyar történelem legjobb nénis-bácsis tömegbunyójáról

2016 október 23., vasárnap 17:08
628

A szekusok által percekkel korábban laposra taposott sípot kerestem annak a Kossuth térnek a járdáján, ahová a Valton nevű privát erőszakszervezet emberei a magyar kormány megbízásából éppen nem engedték be azokat az állampolgárokat, akiknél - az ország területén egyénként legális - síp volt, amikor a fölöttünk elhelyezett hangszórókból  egy hang egyszer csak azt suttogta, hogy "ez egy szabad ország", mire a környékemen állók mind nevetni kezdtek.

Azt hittem, ennél nem lesz erősebb kép az október 23-ai állami ünnepségen, de szerencsére jó nagyot tévedtem.

Családi értékek

Igazából már akkor azt hittem, hogy ennél nem lesz viccesebb, amikor a Balassi Bálint utcán közelítve belehallgattam egy család beszélgetésébe. Azért hallgatóztam, mert annyira tipikus család volt, mármint annyira hasonló a Kossuth tér felé velem együtt közelítő többihez - 60-70 éves, ballonos-kosztümkabátos szülők, a papa mellén kokárda, mellettük a korán kopaszodó fiuk - és nagyon kiváncsi voltam, hogy miről esik szó köztük. 56-os anekdoták? Menekültek? Orbánozás? Megemlítik a Viktor kifütyülésére készülő ellenzékieket? Nagy levegőt vettem és gyorsítottam. Épp a fiú beszélt, és amikor hallótávolságba értem, pont azt mondta a szüleinek, hogy

"Kurvázás?? Ha nem egy gyönyörű spinéről van szó, az engem hol érdekel?"

Ilyen előzmények után nehéz jól szórakozni, de ez mégis láthatólag az összes résztvevőnek remekül sikerült a rákövetkező majdnem két órában.

A sosem kurvázó családtól nehéz szívvvel elszakadva hamarosan megérkeztem a Falk Miksa utca és a Kossuth tér sarkánál felállított beengedőponthoz. Itt pár percet várakozva teljesen nyilvánvaló lett, hogy a Kossuth tér köré kizárólag azért vontak váratlanul kordont, hogy a miniszterelnök kifütyülésére biztató Juhász Pétert és szervezőtársait kizárhassák a buliból, a vele rokonszenvezőket pedig kicsit beszarassa a szekussorfal. Ez azonban - első pillantásra látszott - teljesen hiú remény volt. Többezer résztvevő esetén úgysem tudtak átkutatni mindenkit, hiszen az emberek nem órákkal korábban, hanem percekkel a hivatalos kezdés előtt érkeztek. A dolognak emiatt semmiképp se lehetett célja a biztonság növelése, hiszen a beengedettek túlnyomó részét felszínesen sem tudták megvizsgálni.

Igen izgalmas élmény volt látni, hogy a magyar kormány a mostanában Fidesz-közeli légióként is funkcionáló Valtonra, vagyis egy magáncégre testált olyan funkciókat, amik egy demokráciában az állami erőszakszervezetek feladatai. Az állami ünnepet ugyanis -a biztonságiak  saját tájékoztatásuk szerint - nem engedték élőben élvezni azoknak, akiknél síp volt. A törvények kreatív, de erőszakos értemezése, illetve betartásuk kikényszerítése eddig nem magáncégek bulija volt.

De nálam nem volt síp, és ha lett is volna, hamar bejutok, mert igencsak közeledett a kezdés, így a beszaratóemberek ekkor már tényleg csak kamuból álltak sorfalat.

Végre volt valami élet

Igazán sok tüntetésen kellett jelen lennem életemben, de az Erzsébet-híd-foglalást meg a 2006-os utcai harcokat kivéve mindegyik elég unalmas volt. Amiket pedig az utóbbi években a baloldali ellenzék szervezett, egyenesen hervasztóak. Itt ehhez képest kapásból látszott, hogy lendületes lesz a buli. Szinte azonnal kialakult az a koreográfia és felállás, ami az eseményt a végéig jellemezte. Az Orbán-rühellők zárt tömbben, az Alkotmány utca szájának két oldalán, a Néprajzi Múzeum és a Földművelésügyi Minisztérium épülete előtt helyezkedtek el, a sima Orbán-imádók, akik hallani akarták a Mestert, a Parlament előtti színpad előtt, a felháborodni és kiborulni vágyó Orbán-imádók pedig  - akik arra vágytak, hogy ne halljanak semmit - a fütyülésre készülők közvetlen közelében.

A szórakozás persze már akkor elindult, amikor egy büdös hang nem hangzott még el a nagyszínpad hangszóróiból, és a sípolásra készülők is maximum pár kósza füttyentést hallattak. Ebben a periódiusban ilyeneket tudtam feljegyezni a környékemen elhelyezkedő Orbán-hívők szájából:

Te hol voltál 56-ban? (Természetesen egyetlen megszólított sem született 1980 előtt.)

Ki vagy teeee?

Anyád! (Ezt így, ebben a lecsupaszított formában még sosem hallottam senkitől komolyan mondani.)

Menjenek a Gyurcsányhoz!

Menjél Izraelbe, rohadt zsidó!

A zsidózó fickó - apró, göthös, kicsit sem félelmetes, menyétszerű pasi - annyira begerjedt, hogy többször is megtámadott és megütött egy széles karimájú kalapot viselő, középkorú, nagy optikájú fényképezőgéppel mászkáló Orbán-ellenes tüntetőt, akit követett is a tömegben, hogy egy idő múlva több felbátorodó társával együtt támadjanak rá. Mindez tőlem maximum 6-7 méterre történt. Ekkor jöttem rá, hogy elképesztően sok civil rendőr lehetett a tömegben, mert mire megtettem ezt a minimális távot, egy semmiből materializálódó civilruhás rendőr már el is kezdte az egyik agresszor igazoltatását, majd szépen begyűjtötte a többit is. Egy cinegesovány, szintén aprócska, hosszú, egészen vékony ősz hajfonatot viselő pasi nem fogta fel a helyzetet, így akkor ütötte meg a kalapost, amikor az a rendőrrel és a korábbi agresszorokkal együtt vonult a pálya széle felé.

Úgy tűnt, hogy a tömegben olyanok is mozognak, akik igazából  tüntetés után akarták elkezdeni a bulizást. Egy szőkített hajú, gyűrött arcú, szintén jókora objektívvel mászkáló fickónak előttem szóltak a haverjai, hogy merre tudja lefotózni az előbb említett lökdösődés-verekedés kalapos főszereplőkét.

Nem fogunk füttyöst?

- kérdezte az egyik haver.

Majd a végén

- felelte a szőkített.

Igazi agóra, nagy A-val

Innentől az volt a koreográfia, hogy a tiltakozók meg-megújuló lelkesedéssel fütyülőztek, a közelben lévő Orbán-hívők - lendületes nénik és áltis korukban nyilván végig csicskáztatott, kistermetű bácsik és urak - vérmérséklettől függően vagy gyalázták őket, vagy ütöttek, vagy vitatkoztak velük.

Nálam semlegesebb megfigyelő pozícióban senki sem állhatott, plusz mélyebben hallgattam, mint egy frissen kisütött laposkeszeg, ráadásul hevesen jegyzeteltem, egy bácsi egyszercsak mégis rohadt ávósivadéknak nevezett. Mivel nem reagáltam, helyettem az előttem álló Hétköznapi Csalódások-rajongókat kezdte ávósivadékozni, ami kifejezetten tetszett nekik. Az ávós punkok koncepciója igazából nekem is.

Az igazi fütyülés a lengyel elnök, Andrzej Duda beszéde alatt kezdődött, és persze onnantól vált az én pozíciómból hallgatva szinte tombolóvá, hogy Orbán miniszterelnök lépett a mikrofonhoz. Innentől az össze körülöttem álló nirvánaközeli állapotba jutott. Az Orbánt diktátornak tartók végre kiengedhették a gőzt, az imádói végképp kiborulhattak, én meg a következő skandálásokat jegyezhettem fel:

Diktátor!

Viktátor!

Demokráciát!

Elbasztad!

Orbán, takarodj!

Börtönbe!

Hazaáruló!

Maffia!

Tolvaj vagy!

Nem hagyjuk!

A kedvenc beszélgetésem nem kurvaanyazós volt, hanem az, hogy

- Fütyülni nincs joga!

- De van!

Orbán Viktor dicséretesen állta a sarat, sőt egy idő múlva egészen nyilvánvaló lett, hogy direkt beszél baromi hosszan, hátha kifáradnak a tiltakozók. A teljesítményét még az előttem álló PICSA-rajongók is elismerték egy

Jól bírja, bazdmeg

- gel.

A folyamatos fütyülést-skandálást időről-időre lökdösődések és verbális, illtve fizikai ütésváltások színesítették. Az általam látott összes esetben Orbán-hívek támadtak Orbán-utálókra, de az átlagéletkor miatt az egész inkább volt abszurd módon vicces, mint félelmetes. Fantasztikus, hogy a tüntetéskultúra olyan ősrégi alapeleme, mint a kifütyülés, micsoda indulatokat képes kiváltani politikushívő körökben.

A végén a két tábor abbahagyta a fütyülést-verekedést, vérmérséklet szerint elénekelte, tátogta vagy végigállta a Himnuszt - megint bebizonyosodott, hogy az új-régi hangszerelés úgy ötvenszer klasszabb az eddiginél - aztán mindenki úgy mehetett haza, mint egy jó focimeccs után, ahol az ember mindent kiadott magából.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt