Közleményt adott ki a bőnyi rendőrgyilkosságról a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű magyar szélsőjobboldali szervezet. Ez az a csoport, amiről a magyar sajtóban több helyen is azt írták, hogy a rendőrt halálosan megsebesítő Győrkös István a vezetője. Az MNA szerint azonban

Győrköst már 2012-ben kizárták a szervezetből.

A férfi ezután saját szervezetet alapított MNA1989 néven, de mostanra lényegében már ezt is felszámolta.

Az MNA azt írja, elítélik, hogy Győrkös ügyét politikai hangulatkeltésre akarják használni, és hogy a gyilkosság után a hatóságok más, radikális jobboldali szervezetekre szálltak rá.

Az MNA közleménye azt írja, hogy a Győrkös elleni eljárás több szempontból is gyanús, és mielőtt messzemenő következtetéseket von le a történtekből a közvélemény, érdemes lenne inkább azt tisztázni, hogy a hatóságok hibáztak-e.

Ez szerepel a közleményben:

„(...) gyakorlatilag érthetetlen, az adott intézkedést miért nem az abban illetékes szerv folytatta le? És főleg, miért nem a megfelelő eljárásrend szerint?

Különösen nagy kérdés ez egy ilyen kaliberű ember esetén. Györkös István azért nem piskóta! Viszont nem is elmebeteg őrült, ahogy azt a közvélemény szemében szeretnék egyesek beállítani. Két működő eljárás van: vagy szépen, úriember módjára bekopognak, és az öreg – ismerve az eljárásrendet – beengedi őket, vagy ha feltétlen szükségét érzik, akkor TEK. Mint látni fogjuk, egyik utat sem követték.

Rendelkezésünkre álló információk alapján vázoljuk a történteket.

Amiről nem szólnak a híradások, hogy a rendőrség eredetileg nem Györkös Istvánhoz, hanem egyik családtagjához vonult ki, lakossági bejelentés alapján. A bejelentés szerint az éjszaka folyamán lövések dördültek nála. (Mint kiderült egyébként az illető aznap éjjel otthon sem volt, dolgozott.)

Miért, miért nem, ez után mentek a szomszédos településen élő Györköshöz. Arról, hogy ez mennyire volt tervezett, illetve hogy van kontrasztban azzal az állítással, hogy Györkösnél folyamatban lévő büntetőügyben akartak házkutatást tartani, nincs információnk.

Mindenesetre a nyomozók megjelentek Györkös házánál. Ketten. Civilben. Ahol állítólag kopogtatni sem volt idejük. Ami nehéz is lett volna, hiszen nem a kijelölt bejáratot használták.

A szomszéd kerítésén át hatoltak be hátra az udvarra.

Ahol ugye, a jó falusi ember kutyát tart. Aztán üvöltözni kezdtek, hogy lelövik a kutyát. Kérdés, hogy ezt bemutatkozás után, vagy a helyett tették, (netán már fegyverrel a kézben?) mert akár – különös tekintettel az új törvényekre – a jogos önvédelem esete is fennállhat! Ezt követően dördültek el a lövések.”

A közlemény szerint tisztázni kell azt is, hogy Győrkös engedéllyel tartotta-e a gépkarabélyt, amivel a halálos lövést leadta a rendőrre. Az MNA szerint ugyanis erre is van esély, hiszen ha a gépkarabély egy lövésre van lefojtva, akkor arra lehet engedélyt szerezni. Ebben az esetben pedig az MNA szerint akár jogos önvédelemnek is minősülhetne a gyilkosság, hiszen az ő értesüléseik szerint a rendőrök civil ruhában, a kerítésen át hatoltak be Győrkös kertjébe.

(Az MNA teljes közleményét ide kattintva lehet elolvasni.)