Clinton és Trump is lapít, miközben indiánok szent földjén zajlik az év nagy környezetvédelmi csatája

Hétfőn legalább tucatnyi ismerősöm jelentkezett be Facebookon a Standing Rock nevű indián rezervátumból. A rezervátum Észak-Dakotában fekszik és természetesen nem utazott el hirtelen ennyi ismerősöm az Egyesült Államokba.

A bejelentkezések egy tiltakozóakció újabb elemei voltak, hétfőn 1,4 millió ember jelentkezett be Facebookon, mintha ők is a helyszínen lennének. A világ minden részéről jelezték jelenlétüket emberek, Magyarországról is szép számmal.

A rezervátum területén április óta zajlanak tüntetések, ezek azonban sokáig elég kevés figyelmet kaptak. A tiltakozók célja, hogy megakadályozzák a Dakota Access Pipeline névre keresztelt kőolajvezeték megépítését.

Indián összefogás

A négy államon áthaladó, 3,7 milliárd dolláros projekt a beruházók szerint segítene, hogy az Egyesült Államok kevésbé függjön az importált olajtól és munkahelyek sokaságát hozná létre. A vezetékben napi 470 ezer hordónyi nyersolajat szállítanának az észak-dakotai olajmezőtől a Chicago közelében fekvő finomítóig.

Környezetvédők és aktivisták szerint viszont a projekt óriási környezeti kockázatot hordoz, súlyosan károsíthatja az érintett területek ivóvízkészletét és felbolygathatja a dakotai rezervátumban élő sziú indiánok temetkezési és szent helyeit is.

A tavasz óta tartó tüntetések október végére durvultak el igazán. A komoly erőkkel kivonuló hatóságok ekkor többször össze is csaptak a beruházás ellen tüntetőkkel, volt olyan nap, hogy 140 embert vettek őrizetbe. A letartóztatottak száma már átlépte a négyszázat és a helyszínen tartózkodó aktivisták szerint a rendőrök indokolatlanul erőszakosan léptek fel velük szemben.

A tiltakozásokkal erősen szimpatizáló Democracy Now videója a helyszínről:

Ezután terjedt el, hogy a helyi seriffhivatal a Facebookon követi, kik készülnek Standing Rockba, és e szerint tartóztatják le az embereket, erre válaszul jött össze a bejelentkezős kampány a sok százezer résztvevővel.

Bár a seriffhivatal később határozottan cáfolta, hogy Facebookon követnék, ki vesz részt a tüntetéseken, igazából ez már mindegy is volt. A Standing Rock ügye mára bőven túlnőtt egy klasszikus környezetvédelmi tiltakozáson és jóval tágabb kontextust kapott: ez lett 2016 végének Szimbolikus Ügye, amiben egyszerre érnek össze a környezeti szempontok, a profitorientált óriáscégekkel szembeni ellenséges érzések és a kizsákmányolt kisebbségek melletti szolidaritás.

Buldózerek ellen tiltakozó őslakosok (AFP PHOTO / Robyn BECK)

Látványosan mozdultak együtt az őslakos közösségek is, a tiltakozó sziúkhoz számos más törzs tagjai is csatlakoztak, sokan hónapok óta a dakotai rezervátum területén tüntetnek. A vezeték a jelenlegi tervek szerint félmérföldnyi távolságra futna el a sziú törzs szakrális helyétől, ráadásul az őslakosok attól félnek, hogy veszélybe kerülne az a tó, ami az egyetlen ivóvízforrásukat jelenti.

Clinton és Trump kerülné a témát

És ha lehet mondani, hogy az év első felében még kevés figyelmet kapott a vezeték elleni tiltakozás (bár Leonardo DiCaprio már májusban csatlakozott), mostanra komoly sztorivá nőtte ki magát a kérdés, hírességek sora csatlakozott. Csak két ember hallgat látványosan a vezetékről: Hillary Clinton és Donald Trump.

Trump hallgatása persze kevésbé meglepő, a környezetvédelmi kérdések iránt eleve nem mutat semmiféle fogékonyságot, a felmerülő kérdések egy részét valószínűleg eleve nem is érti, klímavédelmi ügyekben még Kína is kioktatta a napokban. A közelmúltban pedig az is kiderült, hogy konkrét üzleti érdekeltség is köti a vezeték beruházójához, a Energy Transfer Partners-hez, a vállalat igazgatója pedig komoly támogatója volt Trump kampányának.

Clinton kampánya végül a múlt héten kiadott egy közleményt, de az annyira semmitmondó volt, hogy igazából nem is teljesen világos, milyen megfontolásból született. A leggyakoribb elemzések szerint Hillary Clinton egyszerűen meg akarja úszni, hogy a választások előtt bármit mondania kelljen a kérdésről, mivel így vagy úgy, de mindenképp a demokraták természetes szavazóbázisát sértené meg egy határozott állásfoglalással.

Hillary Clinton kiállását követelő tüntetők Kaliforniában, 2016 október 24-én (AFP PHOTO / DAVID MCNEW)

Egyik oldalon ott vannak a szakszervezetek, akik munkalehetőségekben bíznak, amiket majd a vezeték vihet el az érintett államokba. Másik oldalon az őslakos közösségek és a mellettük kiálló balos, progresszív tábor, azok a demokrata szavazók, akik jellemzően szívesebben szavaztak volna Bernie Sandersre és eleve sok fenntartásuk van Clintonnal szemben.

Talán mondani se kell, de Sanders az egyik leglelkesebb támogatója a vezeték elleni tiltakozásoknak:

Sanders támogatói indítottak is egy petícióit, amivel azt akarják elérni, hogy Clinton már a választások előtt mondjon nemet a vezetékre, de erre tényleg nagyon kevés esély mutatkozik. Sanders maga pedig részt vett egy Fehér Ház előtti tüntetésen és levélben kérte fel Barack Obamát, hogy intézkedjen a beruházás leállításáról.

Obama terelne

A tiltakozók balszerencséjére viszont a Dakota Access Pipeline kivitelezéséhez nem kell elnöki engedély. A szövetségi hatóságok és a belügyminisztérium az elmúlt hónapokban többször kérte a kivitelező Energy Transfer Partners-t, hogy egy időre önként függesszék fel a munkálatokat, amíg a felmerült kifogásokkal szemben érdemi vizsgálatokat lefolytatják, a vállalat erre nem volt hajlandó.

Ron, kinek Lova Villám, a tiltakozó sziú törzs szóvivője a tüntetések helyszínén (AFP PHOTO / Robyn BECK)

Az őslakosok által indított keresetek pedig sorra pattantak le a bíróságokról, még azzal együtt is, hogy volt bíró, aki amúgy ítéletében kifejezte szimpátiáját a tüntetők mellett.

Az 1825 kilométer hosszú vezetéket amúgy a tervek szerint 2017 elején már üzembe helyeznék, a kiépítés nagy része már lezajlott, pont a vezeték végéhez közel zajlanak ezek a tiltakozások. Az építkezést az is nehezíti most, hogy a Missouri folyó közelben fekvő Oahe tó közelében szeptemberben ideiglenes ásási tilalmat rendelt el az ilyen kérdésekben illetékes katonai mérnöki hatóság, mivel az szövetségi fennhatóságú terület, így ott volt lehetőségük ilyesmire.

Sokáig Barack Obama sem nagyon beszélt a vezeték sorsáról, bár az őslakosok földekhez való jogainak fontosságára már utalgatott. Kedden viszont egy interjúban arra utalt, hogy a kormány a következő hetekben megvizsgálja, meg lehetne-e oldani ezt a kérdést úgy, hogy az megfeleljen az első amerikaiak érdekeinek is. Ami egyben azt jelentheti, hogy átterveztethetik a vezeték útvonalát.

Kutyás biztonságiakkal szembenéző tüntetők 2016 szeptemberében (AFP PHOTO / Robyn BECK)

Hogy ez hogyan nézne ki a gyakorlatban és hogy mit szólna ehhez a kivitelező, arról egyelőre persze nem sokat tudni. Ahogy a tiltakozó aktivisták sem elégedettek az ötlettel, mivel szerintük az építkezés már annyira közel van a folyóhoz, hogy elképzelhetetlen, hogy innen érdemben módosítsák az útvonalat.

A tiltakozók sokáig nem messze a vezeték tervezett útvonalától tüntettek, október végén azonban egy második tábort is megpróbáltak létrehozni, ami már közvetlenül a vezeték útvonalára került volna. Erre reagáltak a hatóságok annyira erőszakosan, hogy már az ENSZ egy csoportja is vizsgálódik az emberi jogok esetleges megsértése miatt.

A rendőrség szerint viszont a tüntetők voltak nagyon erőszakosak, Molotov-koktélokat is dobáltak, sőt, volt egy tüntető, akinél fegyver is volt. Észak-Dakota állama a közelmúltban négymillió dolláros kölcsönt volt kénytelen felvenni, ami mind a megerősített rendőrségi jelenlétre megy el. Becslések szerint eddig mintegy tízmillió dollárba került az államnak a rendészeti fellépés, helyi republikánus politikusok azért bírálták az Obama-kormányt, mert nem szálltak be a költségekbe.