Előkerült az 1982-es interjú, amiben Pruck Pál is azt állítja, hogy ő szerepel a híres 1956-os fotón

A súlyos bénaságokkal terhelt 1956-os emlékév kormánybiztosa, Schmidt Mária csütörtökön szólalt meg végre a napok óta gördülő Dózsa–Pruck-plakátügyben.

Ha valaki lemaradt volna a történetről: az 1956-os forradalom 60. évfordulójára kitett plakátok egyikén egy fiatal szabadságharcos portréján Dózsa László színész-rendező neve szerepel, csakhogy jelentkezett a 2000-ben meghalt Pruck Pál unokatestvére, aki elmondta: Pruck Pál látható a fotón, ami alá még a szerző, a Life fotósa is az ő nevét írta oda annak idején.

Dózsa László emiatt kedden bejelentette, hogy kegyeleti okból lemond arról, hogy a képen az ő neve szerepeljen, de azt továbbra is fenntartotta, hogy ő látható rajta.

Balra az 56-os hős, középen Pruck Pál fiatalkorában, jobbra Dózsa László gyerekként (Forrás: RTL Híradó)

Szerdán a 168 óra közölte Pruck Pál lányának az 1956-os Emlékbizottsághoz intézett nyílt levelét, amiben a nő azt kérte Dózsa Lászlótól, hogy ne kegyeleti okból mondjon le arról, hogy az ő neve szerepeljen a fotón, hanem azért, mert a fotón egyértelműen Pruck Pál látható, akivel 1986-ban, a forradalom 30. évfordulóján még riportot is készítettek.

A növekvő botrány miatt Schmidt Mária végül egy személyeskedésekkel teli, ingerült közleményben reagált, többek között azzal érvelve, hogy Pruck Pál többszörösen büntetett köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására.

Ezek után kereste ki a hvg.hu azt a 34 évvel ezelőtti interjút, amit Szabó László készített Pruck Pállal a Népszabadságba és amit Schmidt is felemlegetett saját igazának alátámasztására.

Az interjú ide kattintva olvasható. A 39 éves, pecsenyekacsát tenyésztő Pruck beszél benne arról, hogyan keveredett bele a forradalomba. Szabó amúgy még 1982-ben is elképesztő hangon beszél a forradalomról, az MSZMP akkori előirányzatának megfelelően utcára tóduló bűnözőkről és hasonló jelenségekről ír.

Pruck pedig arról beszél, hogy ipari tanuló gyerekként kötött ki a Corvin közben, ahol puskát kapott a kezébe. Szóba kerül az amerikai fotóriporter is, akiről Pruck elmondja, hogy a Corvin közi parancsnokok mondták, tegyenek úgy, ahogy az amcsik kívánják, mert ez fontos.

Pruck nem részesült megtorlásban a forradalom leverése után, igaz, állítása szerint soha nem is beszélt arról az időszakról. Évekkel később, 17 évesen egy galeri tagja lett, autólopásokba keveredett. Az aszódi javítóintézetbe került. Később gépkocsivezető lett, majd 1970-ben megnősült, született három gyereke és állattenyésztő lett.

Azt azonban, hogy ő szerepelne a híres fotón, egyszer sem tagadta, sőt, végig teljes természetességgel beszélt erről az interjúban.

Így aztán végképp érthetetlen Schmidt Máriának az az érve, hogy „1990 óta Pruck Pál családtagjai egyszer sem jelentkeztek, pedig a nevezett felvétel és Erich Lessing fotója széles körben ismertek voltak.” Hiszen maga Pruck mondta, hogy ő van a képen.

Vagyis tényleg csak annyi maradt Schmidt érveiből, hogy Dózsa László azt mondja, hogy márpedig ő van a fotón. Akinek a szavahihetőségét pedig Eörsi László történész kérdőjelezte meg.