A színész-rendező, aki magát többször is halálosan megsebesített 56-os hősnek tartja, arról írt, „amikor gyilkos modon a farizeusok, szinte meggyilkoltak”.
Kásler Miklós tüntette ki, nem az 1848-as eseményekben játszott szerepéért.
A miniszter nagy Szomszédok-rajongó lehet. De kitüntette a Rippel fivéreket és Dózsa Lászlót is.
A miniszterelnök sajtófőnökének küldtük el a kérdést, amit a Kormányinfón már nem tehettünk fel.
Rendezőként értékelte a tévészékházban történteket Schmidt Mária hőse, 1956 legtöbbszörös túlélője.
Dózsa László forog a tömegsírban: minden idők legnagyvonalúbb javításával azt is átírták, hogy átírták a múltat.
Ez az a fal, amit inkább lemázolták, mintsem odaírták volna Pruck Pál nevét Dózsa László helyett.
Schmidt Máriáékat bíróság kötelezte arra, hogy Dózsa László neve helyett Pruckét tüntessék fel rajta. Őszig kapták meg a falat Zuglótól, de inkább most lefestették az egészet fehérre, így a pesti srác neve nem kerülhetett ki rá.
A bíróság a 6. napon ítéletet hozott a perben, amit a pesti srác lánya indított a Schmidt Mária vezette közalapítvány ellen, hogy tüntessék el a csaló Dózsa László nevét a plakátokról, és kérjenek bocsánatot.
A jó hír: egy hét múlva lesz ítélet.
Orbán egyik kedvenc 56-os hőse erről 2005-ben beszélt, de természetesen ilyesmi nem történt. Megtaláltuk a színész egyik 1994-es beszámolóját is, amiben azt ígérte, ha a szocialisták visszatérnek, elmegy az országból.
A negyedik(!) tárgyalási napon sem ért véget a per, de legalább részletes mérések és vizsgálatok igazolják, hogy Dózsa Lászlónak köze sincs az 56-os fotóhoz.
A Karácsony Gergely-vezette önkormányzat többszöri felszólítása után távolították el a Pruck Pál fotóját magáénak hazudó színész nevét a falfestményről.
Ezt nevezik progressziónak. Már csak Pruck Pál nevét kell odaírni, bocsánatot kell kérni, és minden rendben lesz.
A plakátbotrány után távozó történész a Magyar Nemzetnek azt mondta, a volt főnöke „nem szerette, ha vannak az ő véleményét nem támogató hangok”.
A Pruck család Schmidt Máriáék elleni perének harmadik tárgyalásán a közalapítvány három történésze is arról beszélt, hogy Horváth Miklós volt a hibás abban, hogy Dózsa László neve került a képre. De egyikük sem mondta ki, hogy igenis Pruck Pál van a fotón.
Végre helyesen szerepel a zuglói óriásfestményen a rajta szereplő szabadságharcos neve.
Ekkora provokáció 56-os beszédben még nem hangzott el.
Erről az 1956-os képet először tévesen beazonosító Horváth Miklós hadtörténész beszélt az ügy tárgyalásán. Lassan mindenkit meghallgatnak tanúként, csak egyvalakire nem kíváncsi senki: Dózsa Lászlóra.
Újabb alternatív tényekkel gazdagodik az 56-os legendárium. Klein Robika szülőatyja szerint például azért kérdőjelezték meg azt, hogy ő szerepel a Pruck-fotón, mert ő lett Budapest díszpolgára, és nem a Saul fia.
Az 1956-ról folyamatosan kamuzó színész-rendező elhunyt édesanyja emlékére hivatkozva nem hajlandó elismerni, hogy Pruck Pál van a fotón, amivel turnézik. Azt is állítja: bármelyik pillanatban belehalhat abba, hogy a forradalomban többször is kivégezték.
A Dózsa László-ügy miatt távozó Horváth Miklós cáfolja, hogy az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetője lett volna, és Schmidt Mária helyett is bocsánatot kér a Pruck családtól.
Folytatódik a magyar politika egyik legszimbolikusabb ügye: Schmidt Mária még mindig nem ismerte el, hogy Pruck Pál van a híres 1956-os fotón, de a közalapítvány maximálisan támogatja, és találtak egy felelőst a botrányért.
„Dózsa egész életében kiállt a forradalom mellett, Pruck megtagadta azt és a kádári propaganda szolgálatába állt. Azon a kamaszkori fényképen egy forradalmár van” – mondta a kormánybiztos.
A Pruck Pálból Dózsa Lászlót kreáló „történész” ma publikálta tényfeltáró dolgozatát a világot elpusztítani szándékozó Soros Györgyről és a CEU-ról.
Az 1956-os Intézet is megírta, hogy nyilvánvalóan Pruck Pál van a fotón, aminek értelmében Schmidtnek, ahogy ígérte, bocsánatot kellene kérnie, de nem hajlandó. Ebben a sztoriban most már szinte minden benne van, gyönyörűen jellemzi a kormányt.
Az 1956-os Intézet történészei elvégezték a munkát, amire Schmidt Mária egy rádióinterjúban utalt, hogy el kell végezniük. Nincs kétség, a kormánybiztos, ahogy ígérte, bocsánatot kérhet a Pruck családtól, Dózsa László pedig hivatalosan is egy bohóc.
Elfelejtettük volna? – kérdezik 1956-ról. Ha az ország nem is, öt érvünk van arra, hogy a kormány igen.
Dózsa László fantasztikus története után a Kossuth téri sortűzről is készített egy filmet a rendező, ami azt ígéri, hogy bemutatja a vérengzés valódi felelőseit. A fehérballonos olyan összeesküvést leplez le, hogy attól még Havas Szófiának is ketté állna a füle.
Még a Szigetre tette ki az 1956-os Emlékbizottság, de még mindig nem vették le, ahogy azt sem ismerték el, hogy Pruck Pál látható a képen. (Bónusz: megtaláltuk Dózsa László elfeledett, harmadik halálát is!)
A színész-rendező és 56-os terminátor egy 38 évvel fiatalabb nőt vette el.
Több mint egy hónappal az 56-os plakátbotrány kitörése után sem Dózsa László, sem Schmidt Mária nem ismerte el, hogy a Pruck családnak van igaza.
Azt mondta, ők nem akarnak nagy ügyet csinálni ebből.
Összeszámoltuk: három igazán értékes és szórakoztató forradalmi tartalom készült a hatvanadik évfordulóra. Egyikhez sincs köze a romkocsma dekorációkkal, forradalmi koktéllal és halszagú Magyarországgal operáló emlékbizottságnak.
A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója közben „valamilyen jól kiszámított, előre elhatározott politikai támadásról” beszél.
Az 56-os forradalom hiteles krónikása Anettkának vallott a szexuális teljesítőképességéről.
Ha csak egy cikket olvasol el a Pruck Pál-fotóról és Dózsa László állítólagos hőstetteiről, ez legyen az. De ha Schmidt Mária állításai közt akár csak egy konkrét bizonyítékot is keresel, ne ez legyen az. Végre kiderül az , ki akarja elvenni 1956 emlékét „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal”.
Kitart mellette, hogy Dózsa László szerepel a képen, de a Pruck-családnak nem vele van vitája, hanem azokkal, akik szándékosan mocskolják '56 emlékét.
„Mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk. De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert.”
Eörsi László történész tételesen cáfolja az emlékbizottság elnökének állításait a Pruck-Dózsa fotóról.
Ezt az interjút emlegette fel Schmidt Mária is, de a tartalma épp nem az ő állítását támasztja alá.
Az 1956-os Emlékbizottság társelnöke, Schmidt Mária kormánybiztos megtörte a hallgatást, és egy csomó érvet felhozott a plakátbotrányban. Szerinte egy „szűk és jól behatárolható csoport” „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal” akarja megfélemlíteni nemzetünk legnagyobbjait.
1986-ban maga Pruck Pál is azt mondta, hogy ő látható a Life híres fotóján. Eörsi László történész sem tudja megerősíteni Dózsa László verzióját. Az 1956-os Emlékbizottság mélyen hallgat.
Az ügy előzménye, hogy jelentkezett az azóta meghalt Pruck Pál unokatestvére, aki szerint nem Dózsa László van a fiatal 56-os hősről készült fotón. Dózsa szerint ő maga van a képen, de kegyeleti okból engedne.
Budapestet teleplakátozták a LIFE-ban megjelent fotóval, de ezúttal egy név is került a képre.