Schmidt Máriáék még a honlapon sem voltak hajlandók javítani a Pruck Pál-fotót, inkább onnan is leszedték az egészet
Dózsa László forog a tömegsírban: minden idők legnagyvonalúbb javításával azt is átírták, hogy átírták a múltat.
Dózsa László forog a tömegsírban: minden idők legnagyvonalúbb javításával azt is átírták, hogy átírták a múltat.
A jó hír: egy hét múlva lesz ítélet.
Pestszentlőrinc-Pestszentimre a méltatás szerint különösen sokat köszönhetett a kormánybiztosnak.
A Karácsony Gergely-vezette önkormányzat többszöri felszólítása után távolították el a Pruck Pál fotóját magáénak hazudó színész nevét a falfestményről.
A plakátbotrány után távozó történész a Magyar Nemzetnek azt mondta, a volt főnöke „nem szerette, ha vannak az ő véleményét nem támogató hangok”.
A Pruck család Schmidt Máriáék elleni perének harmadik tárgyalásán a közalapítvány három történésze is arról beszélt, hogy Horváth Miklós volt a hibás abban, hogy Dózsa László neve került a képre. De egyikük sem mondta ki, hogy igenis Pruck Pál van a fotón.
Erről az 1956-os képet először tévesen beazonosító Horváth Miklós hadtörténész beszélt az ügy tárgyalásán. Lassan mindenkit meghallgatnak tanúként, csak egyvalakire nem kíváncsi senki: Dózsa Lászlóra.
A másfél milliárddal kitömött zenész gyakran tart otthon kultúresteket politikusoknak.
Újabb alternatív tényekkel gazdagodik az 56-os legendárium. Klein Robika szülőatyja szerint például azért kérdőjelezték meg azt, hogy ő szerepel a Pruck-fotón, mert ő lett Budapest díszpolgára, és nem a Saul fia.
Az 1956-ról folyamatosan kamuzó színész-rendező elhunyt édesanyja emlékére hivatkozva nem hajlandó elismerni, hogy Pruck Pál van a fotón, amivel turnézik. Azt is állítja: bármelyik pillanatban belehalhat abba, hogy a forradalomban többször is kivégezték.
A Dózsa László-ügy miatt távozó Horváth Miklós cáfolja, hogy az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetője lett volna, és Schmidt Mária helyett is bocsánatot kér a Pruck családtól.
A Parlament Felsőházi termében megtartott konferencián ott volt velük az emlékévet megálmodó Schmidt Mária is.
Folytatódik a magyar politika egyik legszimbolikusabb ügye: Schmidt Mária még mindig nem ismerte el, hogy Pruck Pál van a híres 1956-os fotón, de a közalapítvány maximálisan támogatja, és találtak egy felelőst a botrányért.
Schmidt Mária biztossága nyilvánosságra hozta az emlékévvel kapcsolatos szerződések listáját.
Még mindig nem tudni, hogy mire költötte a kormánytól kapott 14,5 milliárdot a Schmidt Mária vezette emlékbizottság.
Ezért kellett ennyit költeni az 56-os forradalom mostani évfordulójára.
Schmidt Mária sziluettje tűnik fel a háttérben, aki hosszú ideje szeretné bedarálni az OSZK osztályaként működő műhelyt.
Magyar közegészségügy, 2017.
Semmivel sem lehetett volna méltóbban ünnepelni 56 évfordulóját, mint rommá támogatott berlini, londoni és párizsi Leslie Mándoki-koncertekkel meg persze az ezekről szóló filmmel.
Szuper hír, mert a kormány 227 millió adott arra, hogy koncertfilm készüljön belőle.
Az egészségügyi fejlesztésekre ennek majdnem csak a fele jutott.
A 2017-es költségvetés tartalékából különítették el a pénzt Leslie Mandoki berlini, londoni és párizsi korncertjének megörökítésére, mindezt az 1956-os forradalom tavalyi, hatvanadik évfordulójának apropóján.
Elfelejtettük volna? – kérdezik 1956-ról. Ha az ország nem is, öt érvünk van arra, hogy a kormány igen.
Továbbra sem árulja el a szervezőbizottság, hogy pontosan mire költötték el a nekik adott 15 milliárd forint közpénzt.
Azért, hogy indokolatlanul ne zavarják az emlékév méltó lebonyolítását.
Dózsa László fantasztikus története után a Kossuth téri sortűzről is készített egy filmet a rendező, ami azt ígéri, hogy bemutatja a vérengzés valódi felelőseit. A fehérballonos olyan összeesküvést leplez le, hogy attól még Havas Szófiának is ketté állna a füle.
Az 56-os emlékévnek köszönhetjük, hogy megjelent Szöllősi György Puskás-könyve spanyolul. És sikerült diktatúrában is dicsérni a helyiek szabadságszeretetét.
Nem vették meg ugyanis a kép jogdíját, ezért ügyvédhez is fordult Russel Melche fotós. Hogy még kínosabb legyen: Melche-t amúgy meghívták Budapestre, egy, az Emlékbizottság által támogatott eseményre, aminek az apropója éppen ez a fotó.
„Mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk. De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert.”
Ezt az interjút emlegette fel Schmidt Mária is, de a tartalma épp nem az ő állítását támasztja alá.
Az 1956-os Emlékbizottság társelnöke, Schmidt Mária kormánybiztos megtörte a hallgatást, és egy csomó érvet felhozott a plakátbotrányban. Szerinte egy „szűk és jól behatárolható csoport” „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal” akarja megfélemlíteni nemzetünk legnagyobbjait.
Az 1956-os emlékév kormánybiztosa a Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnökétől vette át az elismerést.
A miniszter bemerészkedett a német fővárosba, ahol elmondta, miért volt jobb az 56-os menekülthullám a mostaninál.
Pedig ez az 56-os emlékév hivatalos himnusza.
Desmond Child slágere ellenfelet kap!!4
Szóval még egy ideig nem derül ki, miért került 50 millióba a halszagú Magyarország, de az emlékbizottság szerint a lényeg az, hogy alkalmas lehető legszélesebb rétegeket megszólítására.
Kiderült, hogy a közmédia ingyen adta a stúdiót, a technikai eszközöket és a minimális technikai személyzetet. A dalszerzők és az énekesek sem kértek pénzt. Schmidt Máriáék viszont egyelőre nem számolnak el.
Annyira szupertitkos volt a buli, hogy a 444-et nem értesítették róla, és be sem engedték az eseményre.
Hivatalos. Állami.
Lesz az évfordulónak himnusza és imázsfilmje is. Belefulladunk majd a konferenciákba, de jut majd az „Y- és Z generációs szemlélet formálására” is.
Az alapítvány egyébként nem túl aktív, de az elnöke Töröcskei István, a bukott bankár.
A kiírás szerint már több mint egy hónapja méltó módon ünnepelhetnénk a kerek évfordulót. A miniszterelnöki elvárás az, hogy fancy, szexi, trendi legyen.
Ami egy "történelmi áttűnés lesz" Ókovács Szilveszter igazgató koncepciója szerint. Méltóbb nem is lehetne.