Horváth Miklós szerint amikor a botrány után nem akarta Dózsa Lászlót azonosítani a Pruck-fotón, Schmidt Mária szemrehányásokat tett neki, hogy nem elég lojális

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Horváth Miklós hadtörténész, aki a Dózsa–Pruck-botránnyal kapcsolatban távozott a Schmidt Mária vezette közalapítványtól, miután – a bíróságon tett tanúvallomása szerint – olyan kutatást rendeltek el tőle, amivel bebizonyíthatják, hogy igenis Dózsa László van a fotón. Horváth szerint Schmidt félrevezette a kuratóriumot, és utólag hárítja a felelősséget, mivel nem is ő volt az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetője, ahogy azt Schmidték és a kormánypropaganda állítja. Mindeddig ő az egyetlen, aki bocsánatot kért a Pruck családtól. (Ezt Schmidt Mária is megígérte, de aztán nem tartotta be az ígéretét.)

Horváth Miklós hadtörténészFotó: horvathmiklos.eu

Horváth Miklós most a Magyar Nemzetnek adott interjút, amivel kicsit tovább árnyalta a képet. Arról, hogy a Pruck család által indított kegyeletijog-sértési perben (aminek a célja eldönteni, hogy ki van a Pruck Pálról készült fotón) a bíróságon a közalapítvány munkatársai mind Horváth Miklóst nevezték felelősnek, a hadtörténész azt mondta:

„Az ő szempontjukból ez érthető. Az az érthetetlen, hogy miközben elismertem az azonosításban elkövetett hibámat, a közalapítvány foggal-körömmel ragaszkodik a tévedésemhez. Ezzel szemben még mindig azt akarják bizonyítani, hogy Dózsa László van a képen.”

Szerinte azért emelték az emlékév szakmai vezetőjévé, „mert kilógott a lóláb”, és mivel ezzel a „titulussal” Békés Márton kutatási igazgató fölé tették, így a tévedést az ő fő hibájaként kommunikálhatták. Szerinte a probléma a közalapítvány szemszögéből leegyszerűsítve így néz ki:

  • Horváth Miklós felelős, mert Dózsa Lászlót azonosította a képen.
  • Pruck Pál viszont nem lehet a képen, mert később összeütközésbe került a törvénnyel, és nem tüntették ki az 1956-os tevékenységéért.
  • Dózsa László viszont kapott 1956-os kitüntetést.

Horváth szerint furcsa, hogy „a bíróság tanúk sorát idézi be ahelyett, hogy Dózsa Lászlót kérdeznék arról, eskü alatt is kitart-e az állásfoglalása mellett”.

Dózsa László feltartja a Pruck Pálról készült fotót 2015 októberébenFotó: jozsefvaros.hu

Horváth szerint az egész bírósági ügy elkerülhető lett volna: „Vállalni kellett volna az anyagi ráfordítást is igénylő következményeket. Ki kellett volna cserélni a plakátokat, falfestéseket. De nem ez történt. Ehelyett a közalapítvány vezetője, Schmidt Mária úgy ment neki a Pruck családnak, a történészszakmának és a sajtónak, hogy a család igényének jogosságát meg sem vizsgálták. Azóta képtelen a közalapítvány és intézményei ebből a helyzetből kikecmeregni. Tavaly november óta csak nőtt azoknak a száma, akiktől a főigazgató asszonynak bocsánatot kellene kérnie. A történtek fényében meglepőnek tartanám, ha ez megtörténne.”

Horváth elmondta azt is, hogy idén bízták meg egy Pruck Pálról szóló szakvélemény elkészítésével, miután kiderült, az elhunyt Pruck lánya pert indított. Horváth azt mondta, figyelmeztette Schmidt Máriát, „a vizsgálattól ne várjon csodákat”, mert úgy néz ki, tényleg Pruck van a képen. Szerinte ekkor változott meg a beszélgetésük ritmusa:

„Szemrehányásokat tett, például ki vagyok én, hogy ilyen szinten nem vagyok lojális az intézethez, és nem vagyok hajlandó azonosítani Dózsát. Erre közöltem vele, nem azért dolgoztam 30 évet, hogy egy hazug ember védelmében kockára tegyem a hitelességem.”

Schmidt Máriáról azt mondta, „nem szerette, ha vannak az ő véleményét nem támogató hangok”. Horváth szerint ez látszik abból, ahogy a főigazgató az 56-os Intézet Pruckot azonosító vizsgálatára reagált, vagy amikor a sajtó nem a közalapítvány álláspontját tükröző álláspontot közvetített.

Schmidt Mária beszédet mond Orbán Viktor előtt 2017. október 23-án a Terror Háza múzeum előtt.Fotó: Botos Tamás / 444

Arról, hogy Orbán október 23-án a beszédében 56-os mártírok között emlegette Dózsa Lászlót, Horváth azt mondta, nem kizárt, hogy „Dózsa László neve a segítők szándékai szerint, kérésükre vagy javaslatukra lett megemlítve”, ráadásul a beszéd a Schmidt Mária által vezetett Terror Háza Múzeum előtt hangzott el. (MNO)