Újabb hihetetlen fordulatot vett a tavaly ősz óta tartó mikrobotrány. Mint ismert, az 1956-os emlékévre készített plakátok egyikén Dózsa László színész-rendező neve szerepel az egyik fegyveres fiatal képénél, holott valójában az azóta elhunyt Pruck Pál van a fotón. Ezt állította régebben ő maga, a családja is most, és minden képes bizonyíték is erre utalt, például a képet készítő fotós is Pruck Pál nevét írta a kép alá.
Schmidt Mária, az 1956-os emlékévért felelős kormánybiztos ennek ellenére beleállt a sztoriba, a kormányoldal Pruckot nyilvánosan hazug bűnözőnek nevezte, és kitartott amellett, hogy Dózsa László van a fotón, pedig a rendező 56-os történetei rengeteg sebből véreztek, illetve állított már más ügyben is az állítólagos 56-os hőstetteihez hasonlóan meredeket. Az ügy a kormány 1956-hoz való hozzáállása miatt is szimbolikus jelentőségű lett.
Schmidt aztán ősz végén a Klubrádióban azt mondta, indítványozta, hogy „az [19]56-os Intézetet utasítsák arra miniszteri szinten, hogy az 1956-tal kapcsolatos emblematikus fényképeket azonosítsák be”. Az 1956-os Intézet mostanra készült el a jelentéssel (pdf), amit annak ellenére megcsináltak, hogy a bevezetőben leírták, pontos felkérés a rádióinterjún felül nem érkezett hozzájuk.
A jelentésben az áll, hogy arra jutottak, egyértelműen Pruck Pál van a fotókon, és nem Dózsa László.
Schmidt Mária korábban azt ígérte, hogy ha kiderül, hogy tévedtek, és tényleg Pruck Pál van a fotón, akkor bocsánatot kér Pruck családjától, és kicserélik a nevet a plakátokon. (Az 1956-os emlékév alkalmából kitett plakátok egyébként mostanra majdnem mind lekerültek már.)
Az RTL Klub most utolérte a Schmidt Mária vezetése alatt álló Terror Háza Múzeumot, amitől azt a választ kapták, hogy „az 1956-os Intézet anyaga egyetlen új szempontot, adatot vagy tényt sem tárt fel”, tehát
Schmidt Mária nem kér bocsánatot.
Nem mintha ehhez egyébként kellene új adat, amikor minden meglévő bizonyíték a Pruck család igazát támasztja alá.
Az 1956-os Intézet történészei egyébként fegyelmit kaptak, amiért nyilatkozni mertek Pruck Pál ügyében, Schmidt pedig még néhány napja is Dózsa László mellett ült a Terror Házában egy 1956-os képregény bemutatóján:
Ebben a Dózsa László/Pruck Pál-sztoriban most már minden benne van, a kormányzati pénzszórástól a mítoszgyártáson és a bohóchősön át, a szakértelem hiányán keresztül az arroganciáig. Csak remélni tudjuk, hogy még nincs vége.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.