Ugyan már 2017 van, de az utóbbi hetekben mégis felpörgették az 1956-os emlékév kampányát, amiért Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Schmidt Mária kormánybiztos felel. Hogy mire költötték a forradalom népszerűsítésére kapott 14,5 milliárd forint közpénzt, továbbra sem tudjuk, mindenesetre újabb tévéreklámokban mondják fiatalok, hogy az ország sosem felejti el az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatait, illetve országszerte ilyen óriásplakátokat tettek ki:

Csakhogy a figyelemfelkeltő kérdésre valójában szomorú a válasz (legalábbis, ha a kormány az, ami többes szám első személyben kérdez):

„Igen, elfelejtettétek.”

Mindenféle erőfeszítés nélkül is lazán össze lehet szedni 5 jelét annak, hogy a kormány elfelejtette az 1956-os forradalmat.

1. Az egész Dózsa László-ügy úgy ahogy van

„Lépésről-lépésre foglaljuk vissza saját történelmünket” – mondta korábban Schmidt Mária, és a Dózsa Lászlóénak titulált Pruck Pál-fotó körüli botrány szépen érzékeltette, hogy miről van is szó. A Münchausen báróét idéző kalandokat átélt Dózsa László ügyét, amiben Schmidt Mária az azóta elhunyt Pruckot és családját becsmérelve maximálisan beállt a forradalomról mindenféle képtelenséget, például Csepelt bombázó repülőgépeket emlegető Dózsa mögé, állítólag március 31-ig vizsgálják, utána tesznek igazságot: vajon Pruck Pál van-e a minden bizonnyal Pruck Pálról készült fotón?

2. Stefka István közpénzből készült filmje az 56-os szemtanúról, aki semmit sem úgy látott, ahogy megtörtént

A kommunista Stefka István, aki a többek között Dózsa Lászlóval díszített kocsmáját közpénzből pimpelhette fel, talált egy 56-os szemtanút, aki nem látott semmit, vagy amit tud, az teljesen ellentmond a történészek ismereteinek. (Nagy Imrével közben az állami ünnepségsorozat szinte egyáltalán nem foglalkozott.)

3. A III/II-es Tasnádi László kitüntetése az 56-os forradalom 60. évfordulója alkalmából

Ez talán a legjobb bizonyíték arra, hogy elfelejtették 1956-ot. Tasnádi azóta lemondott.

4. A Népszabadság-ügy

Nem is arra kell gondolni, ahogyan sosem látott pofátlansággal, politikai okokból kicsinálták a legnagyobb napilapot, hanem hogy a Schmidt Mária vezetése alatt álló Terror Háza azt közölte, amikor lenyúlta a Népszabadság-székházáról leszedett feliratot, hogy: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően alapított, majd 2016 decemberében megszűnt Népszabadság című napilap homlokzati felirata a Közalapítvány XX. és XXI. Század Intézetének gyűjteményét gyarapítja.”

Az nem olyan meglepő, hogy Kósa Lajos fideszes frakcióvezetőnek fogalma sincs a történelemről, de az már teljesítmény, hogy az elvileg a szocializmussal foglalkozó szervezet sem tudta, hogy a Népszabadság első száma 1956. november 2-án jelent meg, és akkor még természetesen a forradalom oldalán állt.

5. Magyarországon 2017-ben szovjet emlékművet avattak

Nemrég az esztergomi Szent Anna temetőben felállított, Béke Angyala nevű vadonatúj, a Vörös Hadsereg előtt tisztelgő emlékművel köszöntötte Magyarország a hazánkba látogató Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Völner Pál, az igazságügyi minisztérium államtitkára a térség parlamenti képviselőjeként mondott itt beszédet.

+1

A Műegyetem előtt Boross Péter volt MDF-es miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke az 1956-os ünnepi beszédében arról beszélt, hogy be kellene mutatni az amerikai imperialisták gaztetteit.

Elfelejtettük volna?