Ugyan már 2017 van, de az utóbbi hetekben mégis felpörgették az 1956-os emlékév kampányát, amiért Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Schmidt Mária kormánybiztos felel. Hogy mire költötték a forradalom népszerűsítésére kapott 14,5 milliárd forint közpénzt, továbbra sem tudjuk, mindenesetre újabb tévéreklámokban mondják fiatalok, hogy az ország sosem felejti el az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatait, illetve országszerte ilyen óriásplakátokat tettek ki:
Csakhogy a figyelemfelkeltő kérdésre valójában szomorú a válasz (legalábbis, ha a kormány az, ami többes szám első személyben kérdez):
„Igen, elfelejtettétek.”
Mindenféle erőfeszítés nélkül is lazán össze lehet szedni 5 jelét annak, hogy a kormány elfelejtette az 1956-os forradalmat.
„Lépésről-lépésre foglaljuk vissza saját történelmünket” – mondta korábban Schmidt Mária, és a Dózsa Lászlóénak titulált Pruck Pál-fotó körüli botrány szépen érzékeltette, hogy miről van is szó. A Münchausen báróét idéző kalandokat átélt Dózsa László ügyét, amiben Schmidt Mária az azóta elhunyt Pruckot és családját becsmérelve maximálisan beállt a forradalomról mindenféle képtelenséget, például Csepelt bombázó repülőgépeket emlegető Dózsa mögé, állítólag március 31-ig vizsgálják, utána tesznek igazságot: vajon Pruck Pál van-e a minden bizonnyal Pruck Pálról készült fotón?
A kommunista Stefka István, aki a többek között Dózsa Lászlóval díszített kocsmáját közpénzből pimpelhette fel, talált egy 56-os szemtanút, aki nem látott semmit, vagy amit tud, az teljesen ellentmond a történészek ismereteinek. (Nagy Imrével közben az állami ünnepségsorozat szinte egyáltalán nem foglalkozott.)
Ez talán a legjobb bizonyíték arra, hogy elfelejtették 1956-ot. Tasnádi azóta lemondott.
Nem is arra kell gondolni, ahogyan sosem látott pofátlansággal, politikai okokból kicsinálták a legnagyobb napilapot, hanem hogy a Schmidt Mária vezetése alatt álló Terror Háza azt közölte, amikor lenyúlta a Népszabadság-székházáról leszedett feliratot, hogy: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően alapított, majd 2016 decemberében megszűnt Népszabadság című napilap homlokzati felirata a Közalapítvány XX. és XXI. Század Intézetének gyűjteményét gyarapítja.”
Az nem olyan meglepő, hogy Kósa Lajos fideszes frakcióvezetőnek fogalma sincs a történelemről, de az már teljesítmény, hogy az elvileg a szocializmussal foglalkozó szervezet sem tudta, hogy a Népszabadság első száma 1956. november 2-án jelent meg, és akkor még természetesen a forradalom oldalán állt.
Nemrég az esztergomi Szent Anna temetőben felállított, Béke Angyala nevű vadonatúj, a Vörös Hadsereg előtt tisztelgő emlékművel köszöntötte Magyarország a hazánkba látogató Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Völner Pál, az igazságügyi minisztérium államtitkára a térség parlamenti képviselőjeként mondott itt beszédet.
A Műegyetem előtt Boross Péter volt MDF-es miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke az 1956-os ünnepi beszédében arról beszélt, hogy be kellene mutatni az amerikai imperialisták gaztetteit.
Elfelejtettük volna?
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.