1988-ban még gumibottal verték szét az 1956-ra emlékezőket, egy évvel később már 250 ezren búcsúztatták Nagy Imrét a Hősök terén. Ezt mutatja be archív felvételek keresztül Elbert Márta dokumentumfilmje.
Évtizedekig egy pincében lapultak a kommunistából forradalmarrá lett mérnök 1956-os fotói. Az OSZK kiállításán amatőrök képeivel mutatják be, hogyan látták a budapestiek a forradalom napjait.
A produkció értékéből sokat levont, hogy a résztvevőket kordonok választották el a szobortól, és a munka érdemi részét a fényfestéssel megidézett alakok végezték el.
A radikális szélsőjobboldali szervezet átgyalogolt egy LMBTQ- és egy EU-s zászlón, majd megemlékezett a forradalomról.
Az előző támogatási ciklusban Magyarország azért bukta a pénzt, mert az Orbán-kormány nem akarta, hogy NER-független szervezetek osszák szét a támogatásokat.
„Szabó Gyula, élt 15 évet. Szülei lakása a Viola utca 9. alatt található” – a rögtönzött sír helyén ma játszótér van, a forradalom több száz ideiglenes sírjáról csak fényképek maradtak fent. Most 70 év után állítanak emléket az elfeledett hantoknak: Fortepan, 1956.
Az 1958-as, A budapesti rém című amerikai „thriller”, amiben szinte semmi sem emlékeztet Magyarországra, direkt sem tudna olyan rossz lenni, mint amilyen véletlenül lett. (Az a dél-amerikai diktátort idéző férfi a címlapképen egy ÁVH-s ezredes akar lenni.)
A zavargásokkal közepette a francia elnök lemondta a részvételét a magyar megemlékezésen.
Orbán részvételéről egyelőre nincs szó.
Tiborcz István kezdjen el már most kokárdákat varrogatni?
Kelt Budapesten, 1956. október 30-án.
Nagy Imrére és mártírtársaira emlékeztek az Országgyűlésben. A felemelő pillanatok után viszont jött a csörte, Orbán Balázst például a világ leggyávább magyarjának nevezte a kormányfő, és felolvasta neki az 56-os mártírok névsorát.
Az ügynökakták és „a hírhedt mágnesszalagok” titkosításának teljes feloldásáról egyeztetett az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójával.
A meghívás azért érdekes, mert Magyar korábban azt mondta, visszalépne a Nemzetközi Büntetőbíróságba, ami elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök ellen.
A cseh kormányfő Prágába, a török elnök pedig Ankarába hívta meg a leendő miniszterelnököt.