„Az ügynökakták és a hírhedt mágnesszalagok titkosításának teljes feloldásáról és nyilvánosságra hozataláról egyeztettem Cseh Gergő Bendegúzzal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójával” – jelentette be a kijelölt miniszterelnök kedd este. Magyar Péter azt az ígéretet tette, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt egy nappal, október 22-én hozzák nyilvánosságra hozzuk és teszik kereshetővé a meglévő iratanyagot.

A leendő kormányfő közleménye szerint a Tisza-kormány emellett vizsgálóbizottságot hoz létre „az 1988 és 2000 közötti privatizáció és »spontán privatizáció« kapcsán végrehajtott szabad rablás haszonélvezőinek feltárására és az esetleges állambiztonsági és pártállami érintettségük bemutatására”.

A Miniszterelnökség leendő vezetője, Ruff Bálint első, már kijelölt miniszterként adott interjújában két kezdeti célját emelte ki, ezek egyik is az ügynökakták nyilvánosságára hozása volt. Erről ezt mondta: „A minisztérium az első naptól azon lesz, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzuk az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb nemzetbiztonsági érdekre hivatkozó kitakarással. Ez az első pont, ami a még nem létező irodám falára van írva”

Az ügynökakták kérdésével bőségesen foglalkoztak a leköszönő kormány szellemi holdudvarának egyik értelmiségi műhelyében, a Sajtóklubban is. Bayer Zsolt nagy sóhajjal úgy vezette fel a témát, hogy most „ez a sláger”, majd Huth Gergely, Gajdics Ottó és Néző László pörögtek a témán. Huth sarkalatos megállapítása szerint „hozzák csak nyilvánosságra, mert baromira unom, hogy az összes momentumostól kezdve minden kreténnek ez a nünükéje”.