Mióta plurális média működik Magyarországon, minden kormány elemi kötelességének érezte, hogy maga alá gyűrje, felvásárolja, vagy ha ez nem ment, minden rendelkezésre álló eszközével nyomassza a politikai sajtó egy részét, és a benne dolgozó újságírókat.
Érezte az ügy fontosságát Antall József, Horn Gyula és Gyurcsány Ferenc is, olyan mélységig viszont egyetlen hatalom sem próbálta még saját képére formálni a magyar nyilvánosságot, mint a mostani. Orbán Viktor és pártja már első kormányzása idején tudatosan foglalt állásokat a magyar médiapiacon, ellenzékben sem sajnálta a pénzt a médiumok létesítésére, 2010-es második ciklusával pedig további terjeszkedésbe kezdett.
A miniszterelnök tavaly viszont váratlanul összekapott a médiabirodalmát igazgató Simicska Lajossal, és ezzel elvesztette befolyását a kormánypárti sajtó - pl. a Magyar Nemzet, a Hír TV, a Class FM, a Metropol ingyenes lap és a Lánchíd Rádió - felett. Hirtelen szócsövek és támogatók nélkül találta magát, úgyhogy gyorsan magas sebességbe kapcsolta a médiagépezetet.
2015 tavasza óta kiemelt politikai feladat Simicska médiabirodalma, a Nemzet-csoport megfojtása, valamint új csatornák alapítása, felvásárlása, és a konkurencia megrövidítése.
Jövőre választási kampány is kezdődik, ezért az idő is sürgető tényező lett. És hogy még egyszer ne mehessen el egy emberen a teljes portfólió, Orbán több, korábban a médiát kerülő kormányközeli figurát engedett a piacra:
Schmidt Mária, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna és Matolcsy György körei is bejelentkeztek, az állam pedig tízmilliárdos nagyságrendű összegekkel járult hozzá a terjeszkedéshez.
A Fidesz idén több fronton folytatta a tavaly megkezdett médianyomulást, de a tempó, a minőség és a mennyiség minden előzetes várakozást felülmúlt.
Andy Vajna annyira sok pénzt keresett a kaszinókoncesszióknak köszönhetően, hogy tavaly év végén még az is hihetőnek tűnt, saját pénzéből vette meg a TV2 kereskedelmi tévécsaládot.
Idénre kiderült, nem erről van szó: Vajna két forrásból, több mint 10 milliárd forint állami banki kölcsönből vette meg az egykori producer a tévécsaládot. Később az Eximbank még a biztonság kedvéért 1,2 milliárd forint működési hitelt is adott a filmügyi biztos csatornájának.
Eközben a magyar állam is milliárdokért hirdetett a tévécsoport csatornáin: társadalmi hirdetésbe burkolt kampányfilmek az év első felében listaáron összesen 3,68 milliárd forint értékben, 2200 alkalommal mentek le a TV2 tévéin, és ha ez a pénz nem lett volna elég, a tulajváltás után a kormány hirtelen engedélyezte a nagy kertévéknek több milliárdnyi programdíj szedését a szolgáltatóktól. A TV2 a pénzből hozzálátott a tévés konkurencia lerohanásának: 8 új adót indítottak el idén, és folyamatosan nő a befolyásuk a piacon.
A nézők felé látványosabb fordulatot vettek a csatorna addig sem túl kormányellenes hírműsorai. Februárban Szalai Vivient, a Story főszerkesztőjét nevezték ki a tévé hírigazgatójának, aki szép lassan felszámolta az ellenállást a Tények stúdiójában: rengeteg riporter, szerkesztő, munkatárs távozott a stábból hónapok leforgása alatt.
A hírműsor hamar a fideszes propagandagépezet fontos állása lett. Emlékezetes volt az "ÁVÓ-s nagyapja, bűnöző testvére" miatt támadott Pukli István lejáratása, Spéder Zoltán vegzálása profi paparazzofotósok bevetésével, és a Juhász Péter lakbére utáni oknyomozás (MIBŰ), aminek 12 helyreigazítás lett a vége. Célkeresztbe kerültek hajléktalanok, sőt a HVG újságírója is - most épp a lebuzizott Vona Gábor van soron.
Nem is csak a világos karaktergyilkolás volt súlyos ezekben a riportokban, hanem hogy a Tényekben már megszólalások megmásításától sem riadtak vissza, ha politikai célokról volt szó.
Áprilisban derült ki, hogy a Pallas-alapítványok nagyjából 600 millió forinttal támogatták meg a VS.hu kiadóját, a New Wave Productionst. Ezt csak azért tudhattuk meg, mert az alkotmánybíróság megsemmisítette azt a törvényt, amely kivonta volna a jegybank és alapítványainak költéseit az infotörvény hatálya alól.
Gyakorlatilag néhány nap alatt szétesett a szerkesztőség, a közéleti újságírók mind távoztak. A VS mérsékelt, a kormányzattal viszonylag kritikus lapnak számított, de a főszerkesztő és a vezérigazgató, Száraz István hivatalosan nem árulták el a munkatársaknak, hogy mennyi állami pénzből működnek.
Kiderült, hogy valójában születésétől kezdve egy erős politikai hátszéllel indult projekt volt a kívülről kritikusnak látszó VS.
Már indulása óta sokan megírták, hogy a kiadó Szemerey Tamás, Matolcsy György unokatestvérének érdekeltsége, ő azonban elegánsan csak akkor kezdett elhatárolódni ezektől a híresztelésektől, miután nyilvánosságra került, hogy a jegybank mennyi pénzt pumpált a cégbe. A botrány óta a lap néhány fővel vegetál.
A New Wave médiacsoport nem maradt üres kézzel a médiapiacon. Még decemberben jelentették be, hogy a Telekom tenderét a New Wave Media Kft. nyerte. 13,2 millió eurót azaz úgy 4,2 milliárd forintot fizettek a legnagyobb elérésű magyar portálért.
Ez állítólag nagyságrendekkel több volt, mint amit a másik utolsó körös érdeklődő, a Centrál Médiacsoport megadott volna a lapért, az pedig csak februárban derült ki, hogy a fedezet túlnyomó része az akkor még állami tulajdonban működő MKB banktól érkezett.
A korábbi TV2-s, faktor.hu-tól érkező György Bence főszerkesztő nagyon hamar irányba állította a vitorlát, és az Origo méltó párja lett a TV2-nek az online hírpiacon.
A tartalom alakulásával egyre látványosabbá vált, hogy kormányzati szándékkal valósult meg az üzlet. A politikai újságírásban évekkel ezelőtt még magas színvonalat képviselő, legolvasottabb magyar honlapot megszerezte a kormány. Az Origónak főleg vidéken, az idősebb korosztályban nagy az olvasottsága, fontos állása lesz a Fidesznek az online piacon.
Az Orbán Viktorral készült, erősen alákérdezős kampányinterjú kijelölte, hova tart az egykor mértékadóként ismert hírlap, és emlékezetes volt az is, amikor előbb írták meg hogy balhé van Vona Gábor október 23-i beszéde alatt, mint hogy a pártelnök színpadra lépett volna.
Az Origo gyorsan, már őszre tökéletesen hozzásimult a kormánymédia vonalaihoz, és kritikátlanul, vette át a fideszes kommunikáció témáit és szófordulatait.
Több mint 10 milliárd forintot költött a kommunikációs minisztérium arra, hogy a magyar kormány tavasztól egészen ősz végéig folytatott migrációellenes kampánya sikerrel végződjön.
A siker elmaradt, de a munka nem volt hiábavaló: egy év alatt 18 százalékkal sikerült feltornázni az idegellenességet Magyarországon, és ma már jobban gyűlölik a magyarok a migránsokat, mint a cigányokat.
Ez az irdatlan mennyiségű pénz segített életben tartani azokat a honlapokat és oldalakat, amiket azért hoztak létre fideszes körökben, hogy közvetítsék a kormányzati jelszavakat.
A magyar állam tavaly 25 milliárd forintot különített el az állami intézmények és vállalatok kommunikációjára. Ezt a munkát zömében kormányközeli ügynökségek - a Csetényi Csaba vezette HG-cégcsoport és Kuna Tibor vállalatai - végezték, és biztosították, hogy megfelelő helyre kerüljenek a hirdetési pénzek.
Az állami cégek alig fél év alatt 1 milliárdért hirdettek Habony Árpád ingyenes terjesztésű lapjában, a Lokálban, és nem csak az Origóhoz és a TV2-höz ömlöttek az állami pénzek, de a kvótakampányban tízmilliók jutottak a többi frissen alakult fideszes honlapnak, a 888-nak, a Magyar Időknek és a Ripostnak is.
Az állami cégeknél, mint például az MVM, továbbra is prioritás, hogy a kormányközeli lapoknál hirdessenek.
Még az ellenzéki elhajlással nem vádolható Nézőpont Intézet is megállapította, hogy a közmédia csatornái többet foglalkoztak a bevándorlási válsággal, mint a többi tévétársaság összesen. Önmagában persze nem ez volt a baj, hanem a folyamatos dezinformálás, és a tudatos, politikai célú indulatkeltés.
Jellemző volt, amikor januárban az M1 egy több éves egyiptomi videóval illusztrálta a szilveszterkor történt kölni molesztálásokat, és azóta is kifejezetten riasztó azzal szembesülni, hogy a közmédia az orosz propaganda anyagait terjeszti. Ezt láttuk már a brüsszeli terrortámadás idején, és Aleppó ostrománál is.
Vérmes remények persze nem maradhattak azok után, hogy az MTVA olyasvalakit tett meg programigazgatójának, akinek egy ideje papírja is van arról, hogy hírhamisító. Emlékezetes volt az is, amikor az oktatáspolitika ellen tiltakozó Pukli István nyilatkozatával addig trükköztek, amíg bele nem illett a koncepcióba.
A bevándorlásellenes kampánya idején külön műfajt teremtettek a közmédia szerkesztői a meccsek közti egyperces agymosó klippekkel, miközben volt, hogy a jelentősebb ellenzéki vagy civil megmozdulásokat elhallgattak.
A közmédia nem csak a propagandisztikus tartalmak miatt emlékeztetett a pártállami időkre: nyáron kiderült, hogy az MTVA vezetői nagy valószínűséggel egymást hallgatták le a Kunigunda úti székházban.
Gyakorlattá vált, hogy a különböző hatóságok csendben vagy akár nyíltan behódoljanak a fideszes médiapolitikának.
Főleg Simicska Lajos járt emiatt rosszul. Pályáztatás nélkül kiszorították a Metropol ingyenes terjesztésű lapot a BKV és a MÁV területeiről is, és Habony Árpád Lokálja nyomult be a kegyvesztett oligarcha újságjának helyére. Simicska emiatt később be is zárta lapját.
Hatósági eljárások indultak a Class FM ellen, és a leghallgatottabb magyarországi rádiónak nem hosszabbították meg a frekvenciaszerződését. Annyira nyilvánvaló volt, hogy ez fog történni, hogy Simicska még ezt megelőzően eladta a rádiót egy amerikai befektetőnek. Közben a Médiatanács minden engedélyt megadott Andy Vajna Rádió 1-ének, hogy hálózatba kapcsolódhasson más vidéki üzemeltetőkkel, és hirtelen le is fedte a fél országot.
A fővárosban valóságos oszlopháború tört ki, miután a fővárosi önkormányzat egyoldalúan felbontotta szerződését a Mahír Cityposterrel, a Budapest Közút emberei pedig megkezdték a (Simicska tulajdonában álló) cég hirdetőoszlopainak kivágását.
Nyáron kiszállt az Index kiadójához az adóhatóság, és nehéz ezt véletlennek találni akkor, amikor a cég tulajdonosa ellen sose látott hadjárat indult a fideszes médiában és a Fidesz gazdasági hátországában egyaránt. Spéder Zoltán október végén, valószínűleg nem jókedvében, és nem függetlenül a hatósági vegzálástól, eladta a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. a menedzsment tagjainak.
A hatósági ügyek közül a legsúlyosabb azzal indult, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 elején üzleti titoksértés miatt beperelte a Figyelő újságíróját, Brückner Gergelyt amiért részleteket írt meg az MKB bank valós pénzügyi helyzetének és eladásának körülményeiről.
Brückner Gergely megírta a Figyelőben, hogy százmilliárdos ráfizetés az MKB államosítása, válaszul a jegybank büntetőfeljelentést tett, az újságírót kihallgatták. Elég nyugtalanító.
A jegybankban kifogásolták, amiért az újságíró Lázár János miniszter és Matolcsy jegybankelnök levelezéséből osztott meg részleteket. Ez arra jelentett közvetlen bizonyítékot, hogy súlyosan túlárazva vette meg az állam a 17 milliárdért elkelt hitelintézetet.
Volt már példa arra, hogy gazdasági vagy politikai szereplő büntetőeljárást kezdeményezzen médiamunkás ellen, de az szinte példátlan, hogy a nyomozhatóság be is fogadja azt, eljárás induljon, az újságírónak pedig bíróság előtt kelljen felelnie a forrásairól.
A legbizarrabb részlete az ügynek az, hogy a jegybank nem tagadja az információ valódiságát. Ezzel szemben azt állítja, hogy az újságíró - aki bemutatta, hogy nem feltétlen jó üzlet a magyar államnak megvenni az MKB-t - a valós információ közlésével bankpánikot, sőt egyenesen a magyar pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztette.
Brückner megtagadta a forrás megnevezését, azt mondta, nem is emlékszik a konkrét informátorra, mert több cikket is írt a témában sok tucat beszélgetéssel a háta mögött.
Az eljárás ugyan zajlik, a bíró viszont úgy ítélte meg, hogy a sajtó függetlensége fontosabb a feljelentésben megfogalmazott szempontoknál. Az ügyészség nem nyugodott ebbe bele, és fellebezett.
Ezt az ügyészséget az a Polt Péter vezeti, aki márciusban kedélyes ebédet fogyasztott el Matolcsy Györggyel, egy nappal azután, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a jegybank alapítványai ellen.
Polt felesége ellenőrizte az MNB-alapítványok költéseit, amikor a botrányos költések történtek - nincs azon mit meglepődni, hogy az alapítványi ügyekben az ügyészség nem olyan kekec, mint Brückner Gergővel szemben.
Sokat elmesél az idei évről, hogy az új tulajdonos, a Terror Háza ura az Origón keresztül üzente meg az üzlet létrejöttét piacnak és politikának.
"Minőség, méltányosság és mértéktartás – ezzel a három szóval jellemezhető, hogy milyen újságot szeretnék csinálni a Figyelőből" - nyilatkozta Schmidt, aki egy tulajdonosi vita miatti csődeljárás végén szerezte meg a patinás, 60 éves üzleti lapot.
A Figyelő bekebelezésével a Fidesz gyakorlatilag megszállta a korábban többé-kevésbé függetlenül működő pénzügyi szaksajtót. Kezdődött a folyamat a Napi Gazdaság felvásárlásával, amit a Századvég Gazdaságkutató tett magáévá, hogy aztán Magyar Időket faragjon belőle. Miután Mészáros Lőrinc megvette a Mediaworkst, hozzá került a Világgazdaság is, és gyorsan megkezdődött a "fideszes Financial Times" felépítése.
A portfolio.hu helyzete a már említett ok miatt bizonytalan, de még az angol nyelvű lappiacot is elérte a folyamat: a Budapest Business Journal főszerkesztője azért távozott, mert a tulajdonosok politikai nyomásra azt kérték tőle, hogy kevesebbet publikáljon közéleti témákról.
60 év után 2016. október 8-án, szombaton jelent meg utoljára a Népszabadság című politikai napilap. Az osztrák Heinrich Pecina tulajdonában álló Mediaworks váratlanul, a cég költözése idején döntött a kiadás felfüggesztése, majd a lap beszántása mellett.
Már a bejelentés délutánján megírtuk, hogy "Orbán úgy szerzi meg a Népszabadság kiadóját, hogy mással végezteti el a piszkost munkát". A bezárás a kiadóvállalat Fideszhez kerülését készítette elő, és a tulajváltás két héttel később be is következett: egy néhány hónappal korábban Mészáros Lőrinc közelében létrejött médiabefektető, az Opimus Press lett a vevő. A nagyjából 80 fős stáb néhány héten belül "közös megegyezéssel" távozott a cégtől.
Árulkodó részlete a sztorinak, hogy a Mediaworks épp tulajdonosváltása előtt vette meg a másik jelentős megyei lapportfólióval rendelkező Pannon Lapok Társaságát a német Funke kiadótól. Így az Opimus egy csapásra a legfontosabb szereplő lett a Fidesz számára oly fontos megyei lapok piacán.
A Mediaworksnél azóta Liszkay Gábor hozzálátott a Fidesz-médiabirodalom új központjának kiépítéséhez. Orbán Viktor itt is jelezte érkeztét egy Világgazdaság-interjúval, amit a megyei sajtó egy az egyben vett át a gazdasági laptól.
A megyei lapok éléről nagyon sokakat leváltottak, központi szerkesztőséget állítottak fel a Népszabadság egykori székházában, amit a Magyar Idők egykori stábjából töltöttek fel emberekkel. Hasonló integrációs munka kezdődött meg, mint amit a gecizés után Simicskától elszakadt Liszkay egyszer már végigvitt a Nemzet-csoport élén.
A központosítás alatt álló rendszer láthatóan nem tűr ellentmondás: Orbán Viktor megtrükközött ünnepi interjújának megjelenése után öt vezető szerkesztőt vágtak ki a megyei lapok éléről.
Az integrációs munka következő állomása lehet az Echo TV közelítése a Mediaworkshöz. Mészáros Lőrinc néhány héttel évzárás előtt állapodott meg Széles Gáborral a modernizálásra szoruló hírtévé felvásárlásáról.
Tavasszal előbb az Index, a hvg.hu, a 24.hu és (az akkor még létező) Népszabadság stábját zavarta ki a házelnök a parlamentből, mert tiltott helyen forgattak, végül szeptemberben felfüggesztette a határozatlan időre hozott döntést, és az ülésszak kezdetével visszatérhettek az országházba.
Kövér László és stábja megítélése alapján olyan területeken forgattak, ahol az tilos volt. A házszabályban évről évre szigorítják a forgatási szabályokat, de a döntésben valószínűleg közrejátszhatott, hogy a riporterek prominens fideszeseket (köztük a házelnököt) is kellemetlen helyzetbe hoztak a kamera előtt.
A kitiltásokra azért kerülhetett sor, mert a forgatásra engedélyezett területeket folyamatosan szűkíti a házszabály, és ma már a képviselők simán be tudnak sétálni úgy az ülésterembe, hogy ne kelljen érintkezniük újságírókkal, és kérdésekre válaszolniuk.
Ez elég fontos szempont egy olyan országban, ahol a kormánypárt frakcióvezetője csak "meghirdetett témákban" hajlandó sajtótájékoztatón kérdésre válaszolni, a miniszterelnök pedig ciklusok óta nem ad interjút, vele akár csak közepesen kritikus médiumoknak sem.
Októberben aztán a házelnök kitiltotta a 444 teljes szerkesztőségét is a parlamentből. A már tavassszal előhozott érvek mellett az egyik konkrét ok az volt, hogy Plankó Gergő "akadályozta" Halász János fideszes szóvivőt a házterembe való bejutásban. Halász - akinek dolga, hogy az újságírókkal kapcsolatot tartson - telefonálással próbálta meg elütni azt a néhány másodpercet, amíg áthaladt az újságírók munkájára kijelölt területen.
A finanszírozási gondokkal küzdő baloldali lapok környékén is furcsa mozgásokat hozott az elmúlt év.
A 168 óra hetilap tavaly ősszel a Brit Média Kft.-hez került, amelyről pontosan mai napig nem tudni hogy kié. Az Átlátszó feltárása szerint a New Yorkba emigrált Alexander Rovt, az ukrán oligarcha Dimitrij Firtassal üzletelő befektető a végső tulajdonosa a cégnek.
A portál fideszes kapcsolatot is gyanít a háttérben, mert a haszid közösség tagjaként Rovtot nem támadja a kormánypárt, amely kiegyensúlyozott viszonyt ápol az ügyvezető közelében működő Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel.
Ami biztos: az újságíróknak nem fizetnek rendesen, Megyeri András főnököt öt évre eltiltották a cégvezetéstől, és egy hangfelvételen azzal magyarázza a fizetési csúszásokat, hogy a pénzmosás gyanújának elkerülése miatt kell trükközni a külföldi átutalásokkal.
A még talpon álló baloldali sajtó egy fontos lábát, a Vasárnapi Híreket, Népszavát és Szabad Földet kiadó Geomédia-lapcsaládot karácsony előtt vette meg az MSZP pénztárt évtizedekig kezelő Puch László.
Itt az érdekesség abban állt, hogy a közlemény szerint egy már meglévő megállapodást rúgtak fel ehhez - kiderült ugyanis, hogy Habony Árpád hitelezőjeként ismert Tombor András áll a vevő a vevőjelölt XXI. Century Invest AG mögött. Ez viszonylag egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a Fidesz az ellenzéki médiában is pozíciókra hajt.
Szintén az év utolsó heteiben rázta meg a médiát az ATV műsorvezetője, Kálmán Olga távozásának ügye. A fideszes sajtó egyből rávetette magát a Simicska-féle Hír TV-hez aláíró tévés fizetésére, miközben az Index azt írta, nem anyagi, inkább elvi okai lehettek a válásnak.
Az biztos, hogy az ATV-t már év közben is sok kritika érte, amiért befogadták a kormányzat menekültellenes kampányát. Vihart vert, amikor májusban az ATV-n jelent meg a hír, hogy menekültek zaklattak női kéziseket Körmenden. A sztorit a kormány is felkapta, mire kiderült, hogy semmi nem volt belőle igaz.
Kálmán állítólag "nem túl elegáns távozása" miatt a Hit Gyülekezetét vezető Németh Sándor, Németh Szilárd igazgató apja nyíltan nekiment a műsorvezetőnek és az őt leigazoló Simicska Lajosnak. Aztán három nappal később elment a Nobuba, megebédelt Andy Vajnával, és váltott pár mondatot Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadóval.
„Kinyithat bármilyen újságot, a miniszterelnököt kritizálja mindenki. Ha nem lenne sajtószabadság, ilyen cikkek nem jelenhetnének meg a lapokban. Ha valahol, hát itt szabadabb a sajtó, mint bárhol Európában"
- Andy Vajna tízmilliárddal támogatott kormánybiztos-médiatulajdonos Dunára néző lakásából a Financial Times-nak.
"A VS újságírói visszaadják az addig felvett pénzüket?"
- Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV-ben kérte számon a VS távozó újságíróit, hogy ha már a függetlenségük jegyében mondanak fel, vajon a fizetésüket is visszateszik-e a kasszába.
"Áldott békés adventet és karácsonyt kívánok mindenkinek, még annak is, aki esetleg kérdezni szeretne valamit (...) Lesz bejgli otthon?"
- Matolcsy György jegybankelnök válasza és kérdése, miután arról kérdezték tévés riporterek a parlament folyosóján, hogy most akkor lakott-e Patai Mihály Unicredit-elnök lakásában, vagy sem.
"Aznap minden adatot nyilvánosságra hoztunk"
- Rogán Antal kommunikációs miniszter, nyolcszor, különböző újságíróknak, arra válaszul, letagadta-e a később képekkel bizonyított helikopteres utazását a Népszabadságnak, vagy sem.
"Megjelenik még Brüsszelben a Népszabadság?"
- Havasi Bertalan, a miniszterelnöki sajtóiroda vezetőjének viszontválasza a Klubrádió riporterének, aki tiltakozott, amiért helyhiányra hivatkozva Orbán Viktor sajtótájékoztatójáról kiküldték a bezárt Népszabadság érvényes akkreditációval bíró tudósítóját, Halmai Katalint.
"Jóízlésű ember nem beszél olyasvalakiről, aki nincs jelen, különösen, ha már az őket képviselő újságíró sincs jelen"
- Orbán Viktor miniszterelnök Soros Györgyről, néhány perccel azután, hogy sajtófelelőse kiküldte a megszűnt Népszabadság akkreditált újságíróját brüsszeli sajtótájékoztatójáról, helyhiányra hivatkozva.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.