Matolcsyék arra akarják kényszeríteni a Figyelő újságíróját, hogy kiadja forrásait

Emlékeznek még az MKB államosításának, majd magánkézbe játszásának csavaros történetére? Összefoglalom röviden az eseménysort. Az állam megvette a bajoroktól a korábban egészen hihetetlenül nagy veszteséget összehozó, súlyosan félremenedzselt MKB-t, az élére rakták Matolcsy György felfedezettjét, a korábban adótanácsadóként dolgozó Balog Ádámot, aztán megtisztították rossz hiteleitől, és eladták ismeretleneknek, akik mögött a leginkább Szíjj László, a Mészáros Lőrinc-közeli Duna Aszfalt-tulajdonos sejlik fel.

Szíjj szerepvállalását ugyanúgy a Figyelő írta meg idén nyáron, ahogy 2015 legelején azt is, hogy az MKB-ban az állam még annál is rosszabb állapotokat talált a megvásárlás után, mint amit sejteni lehetett (ami felveti, hogy mennyire volt alapos a bank átvilágítása).

A több, mint másfél évvel ezelőtti cikkben arról írtak, hogy a bajorok pezsgőt bontottak, amikor a magyar állam végre megvette tőlük az évről évre százmilliárd forintos veszteségeket okozó bankot, ugyanis ezzel vagy félmilliárd euró, tehát jó 150 milliárd forint költséget toltak rá a magyar államra.

Végül furcsa dolog történt. Lapunk úgy hallotta, nem sokkal az után, hogy Lázár lett a gazda, levelet kapott Matolcsytól, amelyben a jegybankelnök jelezte, hogy az MKB már rövid távon is sok tízmilliárdos tőkeemelésre szorul a fizetésképtelenség elkerülése miatt, és a cechnek még nem is ez lesz a vége (forrásaink 75, majd 200 milliárd forintos tőkeemelési igényről tudtak). (....) Az MKB amúgy forrásaink szerint a mai napig masszívan veszteséges, állítólag napi szinten 4-500 millió forint mínuszt termel. Az ingatlan- és projektportfóliója tele van rossz elemekkel (...), egyszóval nem egy leányálom a projekt.” – írta akkor a Figyelő. Miközben a kormány és a jegybank egymás között a bank szörnyű állapotáról beszéltek, kifelé, a nyilvánosságnak azt kommunikálták, hogy jó üzlet volt 17 milliárd forintért megvenni a bankot.

Fontos részlet, hogy sem a Magyar Nemzeti Bank, sem az MKB nem kért helyreigazítást a Figyelő cikke után, annak igazságtartalmát senki nem vonta kétségbe. A cég utóbbi négy éves üzleti beszámolója szerint ki is jön a napi 420-430 millió forintos mínusz. Ehhez képest most

a cikk szerzőjét, Brückner Gergelyt most forrásának kiadására akarják kötelezni.

Az MNB jogi igazgatója, Kardkovács Kolos ugyanis ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett üzleti titok megsértése miatt. Az újságírót nemrég, október 18-án kihallgatták.

Tájékoztatom, hogy hatóságunk a nyomozási bíró felé indítványt fog tenni az információt szolgáltató személy kilétének felfedésére kötelezésére

– mondták Brücknernek a kihallgatáson, a büntetőeljárási törvény 207. szakasz (2) bekezdés (f) pontjára hivatkozva. Az újságíró mentességi jogára hivatkozott, és jelezte, külön felszólítás nélkül nem kívánja megnevezni forrását, ha pedig erre kötelezik, akkor előre bocsátja, hogy nem emlékszik, kitől hallott a levélről több mint másfél éve. A következő kérdés:

Tisztában volt azzal, hogy a cikkben írt hivatkozásai, azaz hogy »tízmilliárdos tőkeemelésre szorul a fizetésképtelenség elkerülése miatt«, »forrásaink szerint a mai napig masszívan veszteséges«, üzleti titoknak minősülnek?

A kérdések alapján tehát

a feljelentés szerint Brückner azért sértett üzleti titkot, mert a közpénzből vásárolt bank elképesztő veszteségeiről írt igazat.

A Figyelő újságírójának adófizetői pénzek elherdálásával, hivatali gondatlan kezelésre utaló ügyekkel foglalkozó cikkére tehát büntetőfeljelentéssel válaszolt a „közpénz” fogalmát egyébként is bántóan kreatívan kezelő Magyar Nemzeti Bank, ami a nyomásgyakorlás kifejezetten nyugtalanító formája. Az ügy folytatódik, a rendőrség indítványt tesz a nyomozási bíró felé, hogy kötelezze az újságírót forrásának felfedésére.