Alighogy leszedték a feliratot a politikai okokból kicsinált Népszabadság egykori, Bécsi úti székházáról, máris kiderült, hogy az Schmidt Máriáékhoz kerül. Ahogy azt a Terror Háza Múzeum a Facebookon indokolta:

„A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (továbbiakban: a Közalapítvány) közhasznú céljaival összhangban közgyűjteményi funkciókat is ellát. Ez utóbbiak keretében többek között folyamatosan gyűjti az elmúlt század valamint a rendszerváltoztatás utáni magyar történelem közéleti és közpolitikai jelentőséggel bíró rekvizitumait, szimbolikus tárgyait. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően alapított, majd 2016 decemberében megszűnt Népszabadság című napilap homlokzati felirata a Közalapítvány XX. és XXI. Század Intézetének gyűjteményét gyarapítja.”

Az egy dolog, hogy Kósa Lajos fideszes frakcióvezetőnek fogalma sincs a történelemről, de az már teljesítmény, hogy az elvileg a szocializmussal foglalkozó szervezet sem tudja, hogy a Népszabadság első száma 1956. november 2-án jelent meg, és (a későbbiekkel ellentétben) természetesen a forradalom oldalán állt. Persze a Dózsa László-sztori után bármi lehetséges. Az is jó kérdés, hogy ki adta oda Schmidt Máriáéknak a feliratot, és mennyiért.

A Magyar Nemzet egyébként azt írja, hogy a Népszabadság Zrt. Dolgozóinak Egyesülete levélben fordul Liszkay Gáborhoz, a bezárt lap kiadójának vezérigazgatójához, hogy adják át a Népszabadság névhasználati jogát és a kiadási jogokat. Kelen Károly, az egyesület elnöke közölte: a kiadó Opimus Press korábban közölte, hogy nem akarja újraindítani a hónap elején hivatalosan is megszüntetett lapot, így elvileg nem lenne akadálya a kérésük teljesítésének.