Mennyire hagynak nyomot a forradalmak a következő évtizedeken? Hatvan év nagy idő, a bukott forradalmak céljai is beérhetnek ennyi idő alatt.

1848-49 → 1908-1909

Egészen hihetetlen, de az uralkodó 1908-ban még mindig (és még további nyolc évig) az ekkor már 78 éves Ferenc József. Nagy ellenfele, Kossuth Lajos 14 éve halott, száműzetésben hunyt el, de magyar földön temették el, igaz, Ferenc József megtiltotta, hogy állami költségen rendezzék meg a búcsúztatást. Kossuth fia, Ferenc politizál, képességei viszont messze-messze elmaradnak az apjáétól.

Az Osztrák-Magyar Monarchia éppen csak túl van a legnagyobb, szakadással fenyegető válságán. 1905-ben a harminc évig abszolút parlamenti többséggel kormányzó, kiegyezéspárti Szabadelvű Párt vereséget szenvedett a kiegyezést és a dualizmust elutasító ellenzékkel szemben.

De ami nem sikerült Kossuthéknak a forradalommal korábban, az nem sikerült választásokkal sem majdnem hatvan évvel később.

A választásokon győztes koalíció vezető ereje, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt önálló magyar hadsereget, valamint saját külügyminisztériumot és gazdasági függetlenséget akart, ezzel gyakorlatilag kivált volna Magyarország a Monarchiából, csak az uralkodó lett volna közös Ausztriával.

Aki Ferenc József lett volna, de az uralkodó - akárcsak majdnem hatvan évvel korábban - a magyarok önállósodásról hallani sem akart. Olyan röviden tette helyre a függetlenségpárti magyar küldöttséget, köztük Kossuth Ferencet, hogy az audienciáról kijövő magyarok még ácsorogtak egy fél órát a folyosón egy ablakmélyedésben, hogy az újságírók azt higgyék, alaposan megtárgyaltak mindent.

Ferenc József a választási eredményekre fittyet hányva a hozzá és a Monarchiához hű Fejérváry Gézát, a testőrség kapitányát nevezte ki átmeneti miniszterelnökké és tervek is készültek Magyarország katonai megszállására.

A másfél éves huzavona azzal ért véget, hogy a függetlenségért küzdő ellenzék paktumot kötött az uralkodóval, feladta az önállósági törekvéseit, Ferenc József pedig másodszor kérte fel kormányalakításra a megbízhatóan kiegyezéspárti Wekerle Sándort.

Így aztán megalakult ugyan Magyarország első polgári-radikális kormánya, de nem az 1906-os választásokon legerősebb 48-as párt, hanem a kiegyezéspárti Alkotmánypárt adta az új kormány gerincét. Nemcsak a legradikálisabb célokat nem tudták keresztülvinni, de még a Magyar Nemzeti Bank felállításáról sem tudtak döntésre jutni. Egyetlen eredmény, hogy 1907-ben elindult egy 10 éves iparfejlesztési program, aminek a célja a gazdaságilag független Magyarország megteremtése, valóban felpörgette a könnyűipart.

A forradalom hatvanadik évfordulójára a 48-as párt kettészakadt, egy részéből Kossuth fia megalakította a Negyvennyolcas Függetlenségi Kossuth Pártot, ami a nevével ellentétben inkább volt kiegyezéspárti.

1918-1919 → 1978-79

Népköztársaság volt 1918-ban is, hatvan évvel később is, de azért óriási a különbség. Az őszirózsás forradalomban a világháborútól megcsömörlött tömegek követelték a harcok befejezését és Károlyi Mihály kinevezését miniszterelnöknek. Hogy aztán pár hónappal később a Monarchiából kiszakadt országot a kommunisták újabb forradalommal vagy inkább puccsal szerezték meg, abban még a történészek sem egységesek, mindenesetre tömegek nem voltak az utcán a kommunista hatalomátvételkor.

60 évvel később nem az őszirózsás forradalom, hanem a Tanácsköztársaság volt ünnep és iskolai szünet, sőt ez így maradt még a rendszerváltás után is három évig.

Hogy hatvan év alatt milyen éles kanyarokat vett a magyar történelem, arra kiváló példa, hogy míg 1918-ban még közös osztrák-magyar királyság volt, amiből éppen az őszirózsás forradalommal váltunk ki, 1978-ban az Egyesült Államok ünnepélyesen visszaszolgáltatta a koronát, és ekkor még vízum kellett Ausztriába, amit éppen ekkor töröltek el. Miközben szintén ebben az évben törvényt hoztak arról, hogy "Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldre utazzék". Legalább leírták papírra. Háború pedig nem volt, de pont 1978-ban tartott nagy hadgyakorlatot Magyarországon a Varsói Szerződés.

Már 1978-79-ben sem tűnt úgy, hogy a Tanácsköztársaság 133 napjában megvillantott kommunizmus hosszabb próbálkozással működőképes itthon. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára újpesti munkásoknak azt mondta, hogy „Nincs he­lye a túlzott optimizmusnak.”, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára pedig arról beszélt, hogy az életszínvonalat a népgazdaság lehetősé­geihez kell igazítani.

Az őszirózsás forradalom vezetőjét, Károlyit 1978-ban éppen kedvelték. A Franciaországban elhunyt Károlyit Kádárék lelkes asszisztálása mellett 1962-ben újratemették, Budapesten. 1978-ban jelent meg az első monográfia róla, Hajdu Tibortól, és ekkor már három éve állt a szobra a Kossuth téren. Az a szobor, amelyet aztán a rendszerváltás után annyiszor leöntenek vörös festékkel, és aggatnak a nyakába hazaáruló feliratú táblát. És amit már az Orbán-kormány idején a Kossuth tér átalakításakor eltüntettek, majd lepasszolták Siófokra. Nem azért, mert Károlyinak olyan sok köze lett volna Siófokhoz, de ott élt a szobor alkotója, Varga Imre.

A Kossuth térre pedig visszakerült Károlyi Mihály nagy ellenfelének, Tisza István egykori miniszterelnöknek a szobra, akit éppen az őszirózsás forradalom alatt gyilkoltak meg otthonában katonák. Eredetileg is ott volt, de azt meg Kádárék tüntették el, Orbán Viktor avatta fel.

A Károlyi-szobor meggyalázása olyan lelkesedéssel ment, hogy előfordult, hogy rossz Károlyi-szobrot öntöttek le.

Nemcsak a szobra tűnt el mostanra, hanem a róla elnevezett utcák is. Az V. kerületben például egyszerűen Károlyira keresztelték át a Károlyi Mihály utcát. Az MTA a vegyes történelmi megítélése miatt a nem tiltott, de nem javasolt kategóriába sorolta Magyarország első köztársasági elnökét, miután több polgármester is érdeklődött, hogy a tudomány mai állása szerint hogyan mutat a vörös báró neve utcatáblákon.

1956 → 2016

Lehetne ez a Népszabadság indulásának és megszüntetésének dátuma is. Orosz katonák már nincsenek az országban, de a kormányzati kommunikációban jobb a viszonyunk Oroszországgal, mint az Egyesült Államokkal. A Külügyminisztérium a napokban éppen a leállított Népszabadság a magyar sajtószabadságért aggódó amerikai diplomáciának üzente meg, hogy inkább 56-ban kellett volna segíteni, Boross Péter volt kormányfő is kitért az amerikai kritikákra ünnepi beszédében, amikor azt kérdezte:

„Nem kellene összeállítanunk egy-két kiragadott tételt az amerikai imperialisták gaztetteiről, és azt is bemutatni?”,

amire Rákosi is csak bólogatni tudna, hogy bizony nagyon kéne, Németh Szilárd pedig az 1956-ban annyira fontos szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot értelmezte újra, amikor előre büntetőeljárással fenyegette meg azokat, akik fütyülni mernek Orbán Viktor beszéde alatt.

Orbán Viktor neve annyiban mindenképpen összefonódik Nagy Imre nevével, hogy a kivégzett miniszterelnök újratemetésén mondta el azt a beszédét, amire a legtöbben emlékeznek. Akár azt is lehetne gondolni, hogy Orbán ezért személyesen vesz részt az újratemetés június 16-i emléknapjain, de idén például a miniszterelnökök közül csak Medgyessy Péter volt ott, a kormány nevében Trócsányi László beszélt.

2012-ben még Orbán jelenlétében vette át Nagy Imre unokája a mártír miniszterelnök egykori bőröndjét, de feltűnő, hogy Orbán Viktor az elmúlt években beszédeiben már nem említette Nagy Imrét, korábban sem sokszor. 2010-ben például úgy emlékezett a mártírokra az újratemetés napján, hogy nem mondta ki Nagy Imre nevét.

A 2002-ben, a Medgyessy-kormány idején alapított Nagy Imre érdemrendet a parlament 2011-ben megszüntette KDNP-s javaslatra. Az indokolás szerint azért, mert akik megkaphatnák, azok már mind megkapták. (Az érdemrendet elvileg erre alapították: „a hazafias helytállással példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a társadalmi párbeszéd, a társadalmi béke, a nemzet egységének megvalósítása, a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenység elismerésére”.)

A kormány honlapján a legfrissebb találatok között csak azért található meg Nagy Imre neve, mert a róla elnevezett téren gyújtotta meg Tarlós István főpolgármester a Kossuth térről kipaterolt Forradalom lángját, a 22-én megszólalok nem hivatkoztak a volt miniszterelnökre a hírek szerint. Egy találat van, amiben Nagy Imre alanyi jogon szerepel:

2016. október 21.

Kiss Eliza kiemelt borágazati ügyekért felelős miniszteri biztos beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából megrendezésre kerülő jubileumi Nagy Imre Emlékszüreten.