Vagy Görgei Artúr a világosi fegyverletételnél, vagy Nagy Imre, aki hithű kommunistából lett a forradalom miniszterelnöke? Magyar Péter szerint nem.
Vagy Görgei Artúr a világosi fegyverletételnél, vagy Nagy Imre, aki hithű kommunistából lett a forradalom miniszterelnöke? Magyar Péter szerint nem.
Nagy Imre nevét újra nem kívánják hallani, emlékezetét újra kitörlik a könyvekből - mondta Jánosi Katalin.
Közel 100 ember egy molinót tartott fel, és tiltakozott a rendszerváltás "naponta meghamisított emléke" miatt.
A szobor költöztetéséről döntő Kövér László személyesen nem jelent meg, de a nevében is koszorúztak.
Azokat várják az egész napos filmvetítésre Nagy Imréék exhumálásáról és 30 évvel ezelőtti újratemetéséről, akik nem támogatják a történelem meghamisítását.
Nem kizárt, hogy nem az éj leple alatt állítják fel.
Szakály Sándor a Szabadság téren is visszaállítaná az 1945 előtti állapotokat, de azt sajnos nem lehet.
A vörös terror áldozatainak emlékműve miatt kipaterolják a mártír miniszterelnök szobrát. Letargikus szoborpark lesz a nemzet főtere.
Különös bravúr a magyarok történelmi emlékezetében: a Nagy Imrét bitófára juttató Kádárt majdnem ugyanannyian ítélik meg pozitívan, mint a mártír miniszterelnököt. Medián-felmérés vitatott történelmi alakokról és eseményekről.
Addig se kellett az ügynökaktákról beszélni.
A most 87 éves Jorgosz Vasziliu kommunista menekültként az 1950-es éveket Magyarországon töltötte, majd kiábrándult, és egy „ellenforradalmi” tanulmány Londonba csempészéséért két napra letartóztatták. De azt csak most tárta fel Markó György, hogy a későbbi államfő volt a Rákosi-korszakban a kémelhárítás, a Kádár-rendszerben meg a BM „Gergely” fedőnevű ügynöke.
1958-as szabadulása után évtizedekig nem írhatott, ennek ellenére ekkor is készített interjúkat nagy emberekkel.
Újabb alternatív tényekkel gazdagodik az 56-os legendárium. Klein Robika szülőatyja szerint például azért kérdőjelezték meg azt, hogy ő szerepel a Pruck-fotón, mert ő lett Budapest díszpolgára, és nem a Saul fia.
A későbbi irodalmi Nobel-díjas kolumbiai író 1957-ben bejárta a keleti blokkot, és Kisújszálláson külföldi tudósítóként hallgatta meg az MSZMP-főtitkár beszédét.