Szájer József távozik Schmidt Mária közalapítványából is
Még kevesebb pénz.
Még kevesebb pénz.
Több mint 1,5 millió név van benne, a hősi halottaké mellett a sebesülteké és a hadifoglyoké is.
Lajos Tamás 88 millió forintot követel a rendszerváltás megünneplésével megbízott közalapítványtól.
A történész 64 millió forintot kapott egy év alatt.
És a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel szembeni tartozásait is elengedi.
Ő kapta a legnagyobb szeletet.
Puskás-központ, Kertész Imre Intézet, rendszerváltás emlékéve: a Miniszterelnökség bőkezűen megszórta őket.
Úgy tudjuk, a XXI. Század Intézetnél majdnem mindenki felmondott.
Nagy költségvetésű kisfilmet rendelt meg Schmidt Mária közalapítványa, amit aztán megrendelőként addig alakítgattak, mígnem a végén Orbán Viktorról szólt. A gyártó céget mégsem akarják kifizetni.
Minden fillér jó helyre ment.
Méghozzá a Puskás Stadionba.
Az író özvegyének fia bíróságon támadta meg a szerződést, amelyet Kertész Magda a halála előtt pár nappal kötött Schmidt közalapítványával. Mostantól nekik utalják Kertész könyveinek jogdíjait is.
Dózsa László forog a tömegsírban: minden idők legnagyvonalúbb javításával azt is átírták, hogy átírták a múltat.
Schmidt Máriáékat bíróság kötelezte arra, hogy Dózsa László neve helyett Pruckét tüntessék fel rajta. Őszig kapták meg a falat Zuglótól, de inkább most lefestették az egészet fehérre, így a pesti srác neve nem kerülhetett ki rá.
A most 87 éves Jorgosz Vasziliu kommunista menekültként az 1950-es éveket Magyarországon töltötte, majd kiábrándult, és egy „ellenforradalmi” tanulmány Londonba csempészéséért két napra letartóztatták. De azt csak most tárta fel Markó György, hogy a későbbi államfő volt a Rákosi-korszakban a kémelhárítás, a Kádár-rendszerben meg a BM „Gergely” fedőnevű ügynöke.
A bíróság a 6. napon ítéletet hozott a perben, amit a pesti srác lánya indított a Schmidt Mária vezette közalapítvány ellen, hogy tüntessék el a csaló Dózsa László nevét a plakátokról, és kérjenek bocsánatot.
Orbán kedvenc történészét bízta meg „a Nobel-díjas író emlékének és szellemi hagyatékának” gondozásával.
Majdnem elfelejtettük, hogy a kormány jelentős pénzeket tol az első világháborús emlékévbe is.
Mert az esemény "a közelgő magyarországi országgyűlési választások pártpolitikai harcának, küzdelmeinek része lett".
A plakátbotrány után távozó történész a Magyar Nemzetnek azt mondta, a volt főnöke „nem szerette, ha vannak az ő véleményét nem támogató hangok”.
A Pruck család Schmidt Máriáék elleni perének harmadik tárgyalásán a közalapítvány három történésze is arról beszélt, hogy Horváth Miklós volt a hibás abban, hogy Dózsa László neve került a képre. De egyikük sem mondta ki, hogy igenis Pruck Pál van a fotón.
Erre az évre minden országból legalább 4 diplomatát költöztetnek ide.
A Dózsa László-ügy miatt távozó Horváth Miklós cáfolja, hogy az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetője lett volna, és Schmidt Mária helyett is bocsánatot kér a Pruck családtól.
A nagy átcsoportosítások között bújt el a milliárdocska, amit „civil és egyéb szervezetek támogatása” címszóval a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kapott a márciusban meghalt Nobel-díjas íróról elnevezett központra.
A forradalomügyi kormánybiztos ennyit kapott a kormánytól az idei programok lebonyolítására.