A legalja: Orbán kiállt Dózsa László mellett

vélemény
2017 október 23., 14:10

Orbán Viktor hétfő délután a Terror Háza előtt elmondta az 1956-os ünnepi beszédét. A beszéddel külön cikkben foglalkozunk, itt csak azt emelnénk ki, hogy Orbán Viktor beleállt Dózsa László velejéig kamu 56-os mítoszába, és kiállt a többszörösen hazudozáson kapott színész mellett.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án.
photo_camera Orbán Viktor beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulóján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt. Fotó: Kovács Tamás / MTI / MTVA

Orbán ugyanis többek között Mansfeld Péterrel, Wittner Máriával és Nagy Imrével egy mondatban említette az 1956-os forradalom hősei között Dózsa Lászlót: „Mansfeld Péter, Wittner Mária, Dózsa László, Szabó János, Pongrátz Gergely, Nagy Imre, Mindszenty József – őket nézzük, de egy nemzetet látunk.”

Az 56-os Intézet jelentése több írásos bizonyítékot is felhozott, illetve a fiatal Pruck Pálról készült többi 1956-os fotót is megvizsgálva egyértelműen arra jutott, hogy Pruck szerepel a híres fotón.
photo_camera Az 56-os Intézet jelentése több írásos bizonyítékot is felhozott, illetve a fiatal Pruck Pálról készült többi 1956-os fotót is megvizsgálva egyértelműen arra jutott, hogy nem Dózsa László, hanem Pruck Pál szerepel az 1956-os fényképen. Az azóta elhunyt Pruck Pál a 80-as években többször is beszélt arról, hogy ő volt a képen. Fotó: 56-os Intézet/rev.hu

De álljon itt a teljes történet, egy hosszú mondatban újra felidézném, mi az, amit Dózsa László állított, és amiben Orbán nem lát olyasmit, ami hiteltelenné tenné a színészt: nem elég, hogy Dózsát, ahogy azt mesélte, 14 éves korában, 1956-ban – amikor Csepelt egyébként repülőgépek bombázták – lefotózták fegyverrel, sapkában, majd – miután felgyújtott egy orosz tankot, és megölt két oroszt (akik aztán hasonlítottak a később megszületett gyerekeire) – elfogták, falhoz állították, légvédelmi ágyúval „széttrancsírozták”, átlőtték a nyakát, a holttestére tojásgránátot dobtak, de túlélte, napokig kórházban volt, majd az ÁVH elvitte, úgy fejbe rugdosták, hogy mindkét hallócsontja eltört, csontszilánkok mentek az agyába, és a klinikai halál állapotába került, tömegsírba tették, forró mésszel leöntötték, de egy sírásó meglátta, hogy mozog az ujja, majd „Kárpáti professzor” 10 órás műtéttel megmentette, és még ezután is megmaradt a máig megőrzött sapkája (ráadásul mindkét kivégzőjével találkozott), majd a megtorlást azért kerülte el, mert halottnak hitték, de egy korábbi interjúból még az is kiderül, hogy Dózsa László eddig összesen háromszor halt meg, ugyanis 10 éves korában agytályog-gyulladása volt, és még a mentők is lemondtak róla, nem volt pulzusa, végül egy kitelepítésre ítélt orvos robbant be az ajtón, és injekciót adott a szívébe, ez mentette meg, sőt még egyszer Vámos László is megmentette a színművészetin, amikor közölte vele, hogy: „Most menjél, feküdj be a kórházba Kárpátihoz, mert beteg vagy, addig én mindent elintézek.”

A Terror Háza Múzeumban Dózsa László mellett foglal helyet Schmidt Mária főigazgató
photo_camera A Terror Háza Múzeumban Dózsa László mellett foglal helyet Schmidt Mária, aki egy egyszerű szakmai hibából teljesen feleslegesen politikai ügyet kreált Fotó: 1956-os emlékév/Facebook

Nem véletlen, hogy a Pruck család által, a fotó miatt az 1956-os emlékévért felelős Schmidt Mária-vezette közalapítvány ellen indított perben egy csomó tanút meghallgatnak, de az egyik oldalról sem merült fel, hogy tanúként beidézzék magát Dózsa Lászlót. Egész egyszerűen nem lehet másképp értékelni Orbán mai kiállását, mint egy újabb, a józan ész elleni provokációt.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.