Nem hagyták nyilatkozni a Dózsa László-plakátért felelős történészt, végül közös megegyezéssel távozni kényszerült

Történelem

Újabb érdekes, sokatmondó fordulat történt a nagy „Pruck Pál és mindenki kontra Schmidt Mária és Dózsa László”-vitában. De mielőtt rátérnénk a lényegre, foglaljuk össze, mi történt tavaly ősz óta. Aki tökéletesen képben van, az ugorjon a Találtak egy felelőst címhez, onnan jön a legújabb fordulat.

Egyszerű hiba vezetett Schmidt Mária élethalálharcához

Az 1956-os emlékévre készített plakátok egyikén Dózsa László színész-rendező neve szerepelt az egyik fegyveres fiatal képénél, holott valójában az azóta elhunyt Pruck Pál látható a fotón. Ezt állította régebben ő maga, a családja is most, és minden képes bizonyíték is erre utalt, például a képet készítő fotós is Pruck Pál nevét írta a kép alá.

Schmidt Mária, az 1956-os emlékévért felelős kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum igazgatója – aki azóta a Figyelő tulajdonosa is lett – ennek ellenére beleállt a sztoriba. A kormányoldal Pruckot nyilvánosan hazug bűnözőnek nevezte, és kitartott Dózsa László mellett, pedig a rendező 56-os sztorijai teljesen hiteltelenek, illetve más ügyben is állított hasonlóan meredeket. (Az ügy a kormány 1956-hoz való hozzáállása miatt is szimbolikus jelentőségű lett, volt benne minden a kormányzati pénzszórástól a mítoszgyártáson és a bohóchősön át a szakértelem hiányán keresztül a hatalmi arroganciáig.)

Schmidt ősz végén a Klubrádióban azt mondta, indítványozta, hogy „az [19]56-os Intézetet utasítsák arra miniszteri szinten, hogy az 1956-tal kapcsolatos emblematikus fényképeket azonosítsák be”. Azt ígérte, ha kiderül, hogy tévedtek, és tényleg Pruck van a fotón, bocsánatot kér a családjától, és kicserélik a nevet a plakátokon (amik addigra szinte mind lekerültek már).

Schmidt Mária és Dózsa László egy áprilisi képregény-bemutatón a Terror Háza Múzeumban
Fotó: 1956-os emlékév/Facebook

Közben kiderült, hogy az 56-os Intézet történészei fegyelmit kaptak, amiért nyilatkozni mertek Pruck Pál ügyében, Schmidt pedig még áprilisban is felvállalta Dózsa Lászlót egy rendezvényen a Terror Házában.

Áprilisra elkészült a jelentés, ami arra jutott: egyértelműen Pruck Pál van a fotókon, és nem Dózsa László.

A jelentés, ami több írásos bizonyítékot is felhozott, illetve a fiatal Pruck Pálról készült többi 1956-os fotót is megvizsgálja, egyértelműen arra jutott, hogy nem Dózsa László, hanem Pruck Pál szerepel a képen.

A hírre a Terror Háza Múzeum azt a választ adta, hogy „az 1956-os Intézet anyaga egyetlen új szempontot, adatot vagy tényt sem tárt fel”, tehát Schmidt Mária nem kér bocsánatot. Május végén a vizsgálatról egy fideszes blognak azt mondta: „Semmiféle vizsgálatot nem folytattak. Összecsaptak egy botrányos pamfletet, tele mondatszerkesztési és helyesírási hibákkal. Maga Rainer M. János, és az intézet munkatársai is sokszor azonosítottak be tévesen 56-os hősöket, vagy helyszíneket. Persze mindez nem számít, csak hogy ügyeket kreáljanak. Dózsa egész életében kiállt a forradalom mellett, Pruck megtagadta azt és a kádári propaganda szolgálatába állt. Azon a kamaszkori fényképen egy forradalmár van. Dózsa László családja szerint Dózsa, Pruck Pál családja szerint Pruck. Az a ballonkabátos, vállán puskát hordó srác akkor a szabadságot védte, akárhogy is hívták őt. Ennek a szabadságszeretetnek az emlékét akarták megtámadni, és hát a fotó egy jó ürügy volt a támadásra.”

De ezzel még mindig nem ért véget az ügy.

Találtak egy felelőst

Pár hete prof. Horváth Miklós hadtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, az MTA doktora, az 1956-os emlékév történészszakmai vezetője távozott a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért felelős közalapítványtól. Információink szerint a távozása kapcsolatban állt a Dózsa László-plakát körüli botránnyal. Kedd reggel megkerestük Horváth Miklóst az üggyel kapcsolatban, de nem kaptunk választ.

Éppen aznap este viszont a lejárató cikkeiről ismert Kovács András nevén megjelent az Origóban egy cikk, ami szerint a közalapítvány kuratóriumi ülésén szó volt arról, hogy beadta a felmondását. Az Origo szerint „a felmondás hátterében az Emlékév lejáratása érdekében, a még 2016 decemberében indított sajtótámadás áll”. A cikk szerint Horváth a plakátkampány előtt egyértelműen, írásban Dózsa Lászlót azonosította be a fotón, és nem jelezte, hogy egyéb források alapján más személy neve is felmerülhet, majd miután Dózsa László írásos nyilatkozattal is megerősítette, hogy a képen ő van, a közalapítvány a beazonosítást sikeresnek tekintette.

A cikk szerint Schmidt Mária beszámolt arról, hogy „kordokumentumokból és egyéb szakmai anyagokból nyilvánvaló: csak további hosszas kutatómunka eredményeképpen kerülhet nyugvópontra a kérdés, hogy Dózsa László színművész-rendező vagy az elhunyt Pruck Pál, netalán egy harmadik, ez idáig ismeretlen személy kamaszkori fotója szerepel-e az emlékév kritizált plakátján”.

Fotó: amagyarhonvedseg/Youtube

Az Origo cikke alapján Horváth Miklósnak kell elvinnie a balhét. Bár meg nem szólaltatták, olyanokat írnak, hogy:

  • „Miután a köztéri kampány hatására jelentkező Pruck-család újabb adalékokkal szolgált, azonnal megkezdődött ezen új források vizsgálata és értékelése, mely munka jelenleg is tart.”
  • „A kuratórium osztja Schmidt Mária álláspontját, hogy a magyar sajtónak az emlékévet lejáratni szándékozó képviselői – néhány politikailag elfogult történésszel karöltve – magát a forradalom és szabadságharc történeti jelentőségét, a hősiesen küzdő pesti srácok és lányok emlékét vették célba, lehetetlenné téve a higgadt, tudományos vita lefolytatását.”
  • „A kuratórium méltányolja Schmidt Mária álláspontját, miszerint felettes vezetőként egy személyben kellett vállalnia a nem kellő gondossággal és szakmai alapossággal végzett munka miatti kritikát, ugyanakkor leszögezi, hogy a pontatlanságával kritikai felületet nyújtó Horváth Miklós professzor egyetlen alkalommal sem vállalta, hogy álláspontját megvédje, vagy hogy azt – az akadémiai életben megszokott módon – a tudományos nyilvánosság előtt fölülvizsgálja.”

Nem nyilatkozhatott, de a szerződését meghosszabbították, végül mégis távozni kényszerült

Az Origo cikke után újból írtunk Horváth Miklósnak, hogy ha már abban nem nyilatkozott, esetleg a 444-nek szeretne-e reagálni a leírtakra. Horváth válasza:

„Professzor Schmidt Mária főigazgató Origóban megjelent nyilatkozatára mindössze annyiban szeretnék reagálni, hogy ahogy Kovács András, úgy a médiák részéről más sem mutatott érdeklődést e szakmai – hangsúlyozom kizárólag szakmai – kérdéssel kapcsolatos véleményemre.

A Közalapítvány vezetése – holott erre lett volna lehetősége – sem látta szükségét annak, hogy a véleménynyilvánítás feltételeit megteremtse.

Miután a kérésemre közös megegyezéssel megszűnő szerződésem június 17-ig érvényben van, így a Főigazgató Asszony nyilatkozata ellenére is tartva magamat a szerződésben foglaltakhoz – de elismerve, hogy a Pruck-család jelentkezéséig nem rendelkeztem olyan adattal, ismerettel, amely alapján Dózsa László képpel kapcsolatos állításának tartalmát szakmai alapon újra megvizsgálhattam volna – nem kívánok élni a a további véleménynyilvánítás lehetőségével.

Az talán nem sérti a szerződésben foglalt titoktartási kötelezettséget, hogy kijelentsem: a közös megegyezéssel kérésemre június 17-i hatállyal megszűnő szerződést 2017. január 1-jén – az ügyben vezetői körben november-december hónapban kifejtett szakmai álláspontom ismeretében – kötötte meg újabb egy éves időtartamra a Közalapítvány illetékes vezetője.”

Horváth válasza szerint tehát a hadtörténészt nem hagyták nyilatkozni az ügyben, viszont – már akkor, amikor tudták, hogy baj van a plakáttal – meghosszabbították a szerződését. Végül mégis távozni kényszerült.

Kapcsolódó cikkek

Pruck Pál unokatestvére szerint nem Dózsa László szerepel az 56-os óriásplakátokon

Budapestet teleplakátozták a LIFE-ban megjelent fotóval, de ezúttal egy név is került a képre.

Tbg
Történelem

„Jött Mária, és másfél hónap alatt szétbarmolt mindent”

Először csak egy cikket akart kivenni a Figyelő új tulajdonosa, Schmidt Mária. Utána már az egész újságot szidta, és politikusokat helyezett az újságírók fölé.

Rényi Pál Dániel
media

Így csinált magából bohócot Schmidt Mária tök feleslegesen, egy egyszerű plakáthiba miatt

Ha csak egy cikket olvasol el a Pruck Pál-fotóról és Dózsa László állítólagos hőstetteiről, ez legyen az. De ha Schmidt Mária állításai közt akár csak egy konkrét bizonyítékot is keresel, ne ez legyen az. Végre kiderül az , ki akarja elvenni 1956 emlékét „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal”.

Herczeg Márk
POLITIKA

Utcatábla hirdeti Dózsa László 56-os feltámadását a Hajógyári-szigeten

Még a Szigetre tette ki az 1956-os Emlékbizottság, de még mindig nem vették le, ahogy azt sem ismerték el, hogy Pruck Pál látható a képen. (Bónusz: megtaláltuk Dózsa László elfeledett, harmadik halálát is!)

Herczeg Márk
idióta rekordok

Oral history: Dózsa László hét nővel csoportszexelt

Az 56-os forradalom hiteles krónikása Anettkának vallott a szexuális teljesítőképességéről.

Szily László
SZEX

Eláruljuk a választ a kérdésre, amivel Schmidt Máriáék kiplakátolták az országot

Elfelejtettük volna? – kérdezik 1956-ról. Ha az ország nem is, öt érvünk van arra, hogy a kormány igen.

Herczeg Márk
képzavar

Nem tudja megindokolni a kormány, hogy miért csak nyáron hozzák nyilvánosságra az '56-os emlékév költségvetését

Szerény 14,5 milliárdot vert el a Schmidt Mária vezette emlékbizottság.

Botos Tamás
POLITIKA

Schmidt Máriáék bocsánatot kérnek, ha kiderül, hogy mégis Pruck Pál van a fotón

Azt mondta, ők nem akarnak nagy ügyet csinálni ebből.

Czinkóczi Sándor
politika

Fegyelmit kaptak az '56-os Intézet történészei, mert nyilatkozni merészeltek Pruck Pál ügyében

Schmidt Mária sziluettje tűnik fel a háttérben, aki hosszú ideje szeretné bedarálni az OSZK osztályaként működő műhelyt.

Rényi Pál Dániel
politika

Hivatalos: egyértelmű, hogy Pruck Pál van az 56-os fotókon, és nem Dózsa László

Az 1956-os Intézet történészei elvégezték a munkát, amire Schmidt Mária egy rádióinterjúban utalt, hogy el kell végezniük. Nincs kétség, a kormánybiztos, ahogy ígérte, bocsánatot kérhet a Pruck családtól, Dózsa László pedig hivatalosan is egy bohóc.

Herczeg Márk
Történelem

Ilyen nincs: a Dózsa László-fotó ügyében vizsgálatot kezdeményező Schmidt Mária nem fogadja el a vizsgálat eredményét, és nem kér bocsánatot a Pruck családtól

Az 1956-os Intézet is megírta, hogy nyilvánvalóan Pruck Pál van a fotón, aminek értelmében Schmidtnek, ahogy ígérte, bocsánatot kellene kérnie, de nem hajlandó. Ebben a sztoriban most már szinte minden benne van, gyönyörűen jellemzi a kormányt.

Herczeg Márk
történelem

Az Origo fideszes propagandaoldal eltüntette az előző napi, momentumos lejáratócikk szerzőjét

Tegnap még Kovács András jegyezte, ma már csak simán az Origo. Akármit is jelentsen ez, mindenképp vérciki.

Herczeg Márk
politika