Schmidt Máriáék még a honlapon sem voltak hajlandók javítani a Pruck Pál-fotót, inkább onnan is leszedték az egészet

idióta rekordok
2018 augusztus 07., 06:09

Ha a plagizálást schmittelésnek szokták nevezni, akkor a helyreigazítás megkerülése a schmidtelés lehet, ugyanis a Schmidt Mária vezette közalapítvány egyszerűen mindent elkövet, hogy a lehető legkevésbé kelljen elismernie egy valódi történelmi tényt.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapján a múzeumban rendezett megemlékezésen 2018. február 25-én.
photo_camera Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapján a múzeumban rendezett megemlékezésen 2018. február 25-én. Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

A bíróság 1,5 év pereskedés után májusban mondta ki, hogy az elhíresült 1956-os plakátfotón Dózsa László teljesen hiteltelen állításaival szemben nem ő, hanem Pruck Pál szerepel. A néhai pesti srác lánya perelte be a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt, mert azt szerette volna, hogy tüntessék el Dózsa László nevét a plakátokról, és kérjenek tőle bocsánatot, amiért megsértették az apja emlékét. A bíróság neki adott igazat, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül magánlevélben fejezze ki a sajnálkozását a felperesnek, és minden – még mindig elérhető – kiadványon cserélje le Dózsa nevét és adatait Pruckéra, egyúttal a további jogsértéstől is eltiltották a közalapítványt.

Csakhogy Schmidt Mária megoldotta, hogy ne kelljen nyilvánosan beismernie a hibát: ahelyett, hogy odaírták volna Pruck Pál nevét az őt ábrázoló falfestményre, inkább lefestették az egészet fehérre.

A Nagy Lajos király úti falfestmény evolúciója: balra 2017 áprilisában, középen 2018 februárjában, jobbra öt hónappal később. Pruck Pál nevét hivatalosan sosem írták ki rá.
photo_camera A Nagy Lajos király úti, Pruck Pált ábrázoló falfestmény evolúciója: balra 2017 áprilisán, középen 2018 februárján, jobbra júliusban. Fotó: olvasóink

Azóta a ház falán a Kétfarkú Kutyapárt egy festőhengeres Schmidt Máriával állított mementót.

De ezzel még nem ért véget az „igazságszolgáltatás”, ugyanis az ítélet értelmében az online anyagokon is ki kellett volna javítani Dózsa adatait nevét Pruck Páléra. Ezt úgy sikerült megkerülni, hogy inkább levették a Pruck Pált ábrázoló fotót az oldalról, minthogy bemutassák az ő történetét is.

Balra az elkészült épületfestések a magyarforradalom56.hu-n most, jobbra 2017-ben. Látszik, hogy a „Dózsa Lászlót” ábrázoló festményt leszedték a honlapról.
photo_camera Balra az elkészült épületfestések a magyarforradalom56.hu-n most, jobbra 2017-ben. Látszik, hogy a „Dózsa Lászlót” ábrázoló festményt leszedték a honlapról. Fotó: magyarforradalom56.hu

Az oldal angol verzióján mondjuk még most sem sikerült a múltat végképp eltörölni, hiszen ott még mindig Dózsa Lászlóként szerepel Pruck Pál egy Blaha Lujza téri épülethálón. (A magyar verzión itt már Pongrátz Gergely látható.)

Pruck Pál, mint Dózsa László az elkészült épülethálókat bemutató oldal angol verzióján.
photo_camera Pruck Pál, mint Dózsa László az elkészült épülethálókat bemutató oldal angol verzióján. Fotó: magyarforradalom56.hu

Ezenkívül az 56-os oldalon és a Terror Háza oldalán továbbra sincs semmilyen szöveg, amiben elismernék a tévedést, csak a Dózsa László melletti kiállások olvashatók. Pedig a közalapítvány a bírósági ítélet értelmében június 14-én levélben fejezte ki a sajnálkozását Pruck Pál lányának, és elismerte, hogy Pruck Pál látható a fotón, amit addig Dózsa László követelt magáénak.

photo_camera Forrás: 168 Óra/Youtube

Ehhez képest sem a még el nem távolított utcai felületeken, sem a honlapjukon nem jelezték egyáltalán, hogy tévedtek. Ez talán attól sem független, hogy Orbán Viktor 2017 őszén beleállt Dózsa László velejéig kamu 56-os mítoszába, és a színészt olyan 56-os legendákkal említette egy mondatban, mint Nagy Imre, Mansfeld Péter vagy Mindszenty József. Egyébként a plakátbotrányban nem csak az jellemző, hogy tévedtek, hanem az is, hogy ezután izomból elkezdték támadni a 2000-ben elhunyt Pruckot, csak hogy egy tapodtat se kelljen hátrálniuk egy történelmi kérdésben.

Schmidt Máriáék már azt is átírták, hogy átírták a múltat.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.