2016 őszén derült ki, hogy az 56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára állami megbízásból készített plakátok egyikén rossz a felirat, ugyanis a korabeli fotón nem – a több óriási hazugságon is rajtakapott – Dózsa László, hanem a 2000-ben elhunyt Pruck Pál látható.

Pruck rokonai az ügyben felvették a kapcsolatot a kampányért felelős Schmidt Mária kormánybiztos által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal, de mivel nem tudtak egymással szót érteni, pert indítottak kegyeleti jog megsértése miatt.

Pruck Pál lánya, Csőkéné Pruck Erika azt szeretné, tiltsák el a jogsértéstől a közalapítványt, és közleményben kérjenek elnézést, illetve a zuglói épületfestésen és a reklámhordozókon, illetve a Terror Háza Múzeumban és minden – még most is elérhető – kiadványon cseréljék ki a Dózsa Lászlóra vonatkozó adatokat Pruck adataira. A kérések nagy része persze az eltelt több mint 1,5 évben tárgytalanná vált, hiszen a kampány rég kipörgött Dózsa László nevével, Zuglóban pedig az önkormányzat szedette le a képbitorló Dózsa nevét.

Hogy meg lehessen állapítani, melyik félnek van igaza, a bíróságnak el kellett döntenie, ki van a képen: Pruck Pál, Dózsa László vagy valaki más?

Az ügyet hónapokig tárgyalták, megvizsgálták a tárgyi bizonyítékokat (korabeli fotókat és a régi Pruck-interjút), meghallgattak tanúkat, történészeket és még egy antropológus szakértőt is, aki arra jutott, hogy Pruck Pál és a fotón szereplő gyerek személyazonossága igen nagy, vagyis 90 és 100 százalék közötti valószínűséggel megegyező.

Egy héttel az ötödik tárgyalási nap után, csütörtök délután három órakor a Fővárosi Törvényszéken dr. Bene Lajos meghozta az első fokú ítélet: a fotón Pruck Pál látható.

Az ítélet szerint a közalapítvány kegyeleti jogot sértett azzal, hogy a Life magazin Pruck Pált ábrázoló fotón Dózsa László nevét és adatait tüntette fel, ezért a bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül magánlevélben fejezze ki a sajnálkozását a felperesnek, és minden kiadványon cseréljék le Dózsa nevét és adatait Pruckéra. A közalapítvány köteles a felperesnek 195 ezer, az államnak 199 ezer forint perköltséget megfizetni. A közalapítványt a további jogsértéstől is eltiltották. (A bíróság annyiban elutasította a felperes kérését, hogy nem kell Schmidt Mária aláírásával ellátni a közalapítvány által küldött sajnálkozó levelet.)

A bíró az indoklásban említette azt is, hogy Pruck már az 1982-es interjúban vállalta a fotót, de arról nincs információ, hogy Dózsa László mióta állította, hogy ő van a képen. Az indoklás szerint a fotón kizárólag Pruck Pál szerepelhet, ugyanis ha nem így lenne, akkor egy Pruckhoz megszólalásig hasonlító fiú mutatkozott volna be az ismeretlen Pruck Pál nevén a francia fotósnak, majd 26 évvel később az igazi Pruck Pál ettől függetlenül magáénak vallotta a fotót, ez pedig nem életszerű.

Az ítélet nem jogerős.

Dózsa László a botrány kitörése óta az elhunyt édesanyja emlékére hivatkozva nem hajlandó elismerni, hogy Pruck Pál van a fotón, amivel turnézott, és azt állította, bármelyik pillanatban belehalhat abba, hogy a forradalomban többször is kivégezték. Orbán Viktor miniszterelnök a 2017. október 23-i beszédében a több ügyben is hazugságon kapott Dózsa Lászlót Nagy Imrével és Mindszenty Józseffel említette egy lapon. Dózsa László meghallgatása egyébként egyik peres fél részéről sem merült fel.