Antropológus szakértő: Pruck Pál és az 56-os fotón szereplő fiú nagy valószínűséggel ugyanaz a személy

A tavaly novemberi, harmadik tárgyalási nap után a negyedikkel folytatódott az a személyiségi jogi per, amit Pruck Pál lánya indított a Schmidt Mária-vezette közalapítvány ellen, amiért Dózsa László színészt tüntette fel az azóta széles körben ismertté vált Pruck-fotón.

Az 56-os Intézet jelentése több írásos bizonyítékot is felhozott, illetve a fiatal Pruck Pálról készült többi 1956-os fotót is megvizsgálva egyértelműen arra jutott, hogy nem Dózsa László, hanem Pruck Pál szerepel az 1956-os fényképen. Az azóta elhunyt Pruck Pál a 80-as években többször is beszélt arról, hogy ő volt a képen.Fotó: 56-os Intézet / rev.hu

Az előző tárgyalás óta annyi történt, hogy december 6-án Csőkéné Pruck Erikáék megkérdezték a szakértőt, Pruck Pál látható-e a fotón, másnap a közalapítvány elküldte a per tárgyát képező fotót.

Antropológus mérte meg Pruck Pál arcát

A bíróság berendelt a Semmelweis Egyetemről igazságügyi antropológus szakértőt. December 20-án megkérdezték, megállapítható-e biztosan, hogy a fotón Pruck Pál szerepel. Február 19-én az egyetem beterjesztette a szakvéleményét.

Az antropológus szakértő Pruck Pál gyerekkori fotóit elemezte, vizsgálta, és méréseket végzett, a jobb fülkagylót, az orrhegyeket, az orrnyerget, az ajkakat részletesen leírva, és megállapította: a két gyerek személyazonossága igen nagy valószínűséggel megegyező.

A szakértő szerint az idősebb, katonakorú Pruck Pálról készült fotón és a plakáton lévő fotón is nagy valószínűséggel ugyanaz a két ember van. (A bíró elmondta, hogy ez 90 és 100 százalék közötti bizonyosságot szokott jelenteni.)

A bíró elmondta, hogy a képet nem az eljárás rendje szerint küldték el a szakértőnek, hanem – mivel a digitális aláírással ellátott fájlt nem tudták megnyitni – egy .bmp fájlként küldték el, ezért a bíróság a saját költségén újból el fogja küldeni a képet. Dr. Bene Lajos bíró a késedelemért elnézést is kért.

A bíró felszólította a feleket, hogy 8 napon belül tegyék fel az esetleges releváns és szakszerű kérdéseiket a szakértőnek. Az ötödik tárgyalási nap május 24-én, 13 órakor lesz. Tehát a választásokig nem lesz hivatalos papír arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az október 23-i beszédében egy csalót emlegetett Nagy Imrével és Mindszenty Józseffel egy lapon.

Aki még nem ismeri az ügy minden egyes (fantasztikus) részletét, annak most részletesen felsoroljuk az ügy főbb eseményeit kronológiai sorrendben.

A DÓZSA–PRUCK-ÜGY KRONOLÓGIÁJA

2016. október 31.: A közel két évtizede elhunyt Pruck Pál családja az RTL Híradóban közli, hogy a felirattal ellentétben nem Dózsa László színész-rendező látható azokon az 1956-os óriásplakátokon, amikkel a 60. évfordulón a Schmidt Mária-vezette közalapítvány kiplakátolta az országot.

2016. november 1.: Dózsa László azt állítja, ő maga van a képen, de kegyeleti okból lemond arról, hogy az ő nevét írják ki.

2016. november 2.: Pruck Pál lánya nyílt levélben megy az 1956-os Emlékbizottságnak. Kiderül, hogy 1986-ban maga Pruck Pál is azt mondta, hogy ő látható a Life híres fotóján. Eörsi László történész szétszedi Dózsa László 1956-os történeteit.

2016. november 3.: Az 1956-os Emlékbizottság társelnöke, Schmidt Mária kormánybiztos megtöri a hallgatást, és egy csomó érvet felhozott a plakátügyben. Szerinte Dózsa László van a fotón, mert maga Dózsa ezt állítja, Pruck Pál pedig amúgy is egy bűnöző, és egy „szűk és jól behatárolható csoport” „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal” akarja megfélemlíteni nemzetünk legnagyobbjait.

2016. november 3.: Előkerül egy 1982-es interjú is, amiben Pruck Pál is azt állítja, hogy ő szerepel a fotón.

2016. november 4.: Eörsi László történész tételesen cáfolja Schmidt Mária állításait a Pruck-fotóról.

2016. november 4.: Pruck Pál lánya nyílt levelet ír Schmidt Máriának, amiben azt írja: „Mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk. De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert. Igen, az édesapám rossz társaságba keveredett suhanc korában, ezt is felvállalta. Ettől még a fotón ő látható.”

2016. november 6.: Schmidt Mária nyílt levélben válaszol Csőkéné Pruck Erikának, mondván, személyesen rendezné le a plakátügyet vele, és kitartva amellett, hogy Dózsa László szerepel a képen. Szerinte a Pruck családnak nem vele van vitája, hanem azokkal, akik szándékosan mocskolják 56 emlékét. Azt is állítja, hogy semmilyen történelmi tény nem támasztja alá Pruck Pál aktív részvételét a forradalomban, pedig őt korabeli képaláírások támasztották alá, míg Dózsát senki és semmi. (Az addigi legalaposabb összefoglalónk itt olvasható.)

2016. november 8.: Előkerül egy több mint 10 éves videó, ami tovább rombolja Dózsa László hitelességét, mivel abban a színész arról beszél, hogy egy alkalommal egyszerre 7 nővel feküdt le.

2016. november 10.: Dózsa László bejelenti: „Én lemondok akkor erről a képről. Ennél fairebb nyilatkozatot én azt hiszem, nem lehet tenni. Én lemondok, vigyék! Bár ezzel anyámat tagadom meg és számomra ez a legborzalmasabb. Igen ám, csak hogy Schmidt Máriáék nem hagyják ezt a dolgot annyiban.” Békés Márton, a Schmidt Mária által vezetett Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója pedig kitart amellett, hogy Dózsa László van a képen, és azt mondja: „Tehát csak arra tudok gondolni, hogy valamilyen jól kiszámított, előre elhatározott politikai támadás tanúi vagyunk. Ez egy termék, amit úgy hívnak, deheroizálás. Pruck Pál hozzátartozói szintén joggal azonosíthatják be rokonunkat, de a sajtóban történő üzengetés és 56-os hősök lejáratása helyett inkább a higgadt és nyugodt párbeszédet illene választani. Hogy nem így történt, sokat elárul.”

2016. november 17.: Schmidt Mária elmondja, hogy Pruck Pál lánya nála járt, és megígérte, hogy elviszi azokat a dokumentumokat, melyek szerinte az ő igazát bizonyítják. Schmidt azt mondja, ha kiderül, hogy Pruck Pál van a fotón, bocsánatot fognak kérni, és ki fogják cserélni az aláírást.

2016. november 29.: Kiderül, hogy Dózsa László még a 2007-es önéletrajzi könyvében sem állította biztosan, hogy ő van a Pruck Pálról készült 56-os fotón.

Dózsa László feltartja a Pruck Pálról készült fotót 2015 októberébenFotó: jozsefvaros.hu

2016. december 20.: Előkerül egy újabb régi Dózsa-interjú, ami alapján a színész állítása szerint eddig összesen már legalább háromszor halt meg, és támadt fel.

2017. március 23.: Kiderül, hogy írásbeli figyelmeztetésben részesítették az '56-os Intézet négy munkatársát, Rainer M. Jánost, Sárközy Rékát, Eörsi Lászlót és Ungváry Krisztián történészeket, amiért tavaly nyilatkoztak az '56-os emlékév plakátügyével kapcsolatban.

2017. április 10.: Az 1956-os Intézet történészei elvégezik a munkát, amire Schmidt Mária egy rádióinterjúban utalt, hogy el kell végezniük, és hivatalosan is bejelentik: egyértelmű, hogy Pruck Pál van az 56-os fotókon, és nem Dózsa László.

2017. április 11.: Az RTL Híradónak a Terror Háza Múzeum azt válaszolja, hogy „az 1956-os Intézet anyaga egyetlen új szempontot, adatot vagy tényt sem tárt fel”, tehát Schmidt Mária nem kér bocsánatot.

2017. május 29.: Schmidt Mária nem enged, egy interjúban azt mondja a vizsgálatról, hogy „semmiféle vizsgálatot nem folytattak”, csak „összecsaptak egy botrányos pamfletet, tele mondatszerkesztési és helyesírási hibákkal”. Azt is állítja, hogy: „Dózsa egész életében kiállt a forradalom mellett, Pruck megtagadta azt és a kádári propaganda szolgálatába állt. Azon a kamaszkori fényképen egy forradalmár van. Dózsa László családja szerint Dózsa, Pruck Pál családja szerint Pruck. Az a ballonkabátos, vállán puskát hordó srác akkor a szabadságot védte, akárhogy is hívták őt. Ennek a szabadságszeretetnek az emlékét akarták megtámadni, és hát a fotó egy jó ürügy volt a támadásra.”

2017. június 14.: Kiderül, hogy nem hagyták nyilatkozni az ügyben a Dózsa László-plakátért felelős Horváth Miklós történészt, és amikor már tudták, hogy baj van a plakáttal, meghosszabbították a szerződését, ám végül mégis távozni kényszerült.

2017. június 22.: Horváth Miklós arról ír, hogy Schmidt Mária félrevezette a kuratóriumot, és utólag hárítja a felelősséget. A történész cáfolja a kormánypropaganda állítását, miszerint ő az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetője lett volna, és Schmidt Mária helyett is bocsánatot kér a Pruck családtól.

Horváth Miklós hadtörténészFotó: horvathmiklos.eu

2017. június 28.: Dózsa László egy interjúban arról beszél, hogy keresztre feszítve érzi magát, és szerinte az ügyben Pruck Pál a Barabás. Az 1956-ról folyamatosan kamuzó színész-rendező elhunyt édesanyja emlékére hivatkozva nem hajlandó elismerni, hogy Pruck Pál van a fotón, amivel turnézik, és azt állítja: bármelyik pillanatban belehalhat abba, hogy a forradalomban többször is kivégezték.

2017. július 20.: Előkerül egy felvétel Dózsa László egyik előadásáról, amiben arról beszél, hogy Maléter Pál elárulta a forradalmat, és hogy szerinte azért kérdőjelezték meg azt, hogy ő szerepel a Pruck-fotón, mert ő lett Budapest díszpolgára, és nem a Saul fia.

2017. szeptember 15.: Miután Pruck Pál lánya pert indított a közalapítvány ellen az igazáért, az első tárgyalási napon a közalapítvány ügyvédje körmönfont eszközökkel próbál védekezni, például hivatalos angol fordítást kérve egy 2 mondatos angol nyelvű képaláírásról, arcfelismerő szoftver alkalmazását veti fel, és erről érdeklődik, Pruck lánya tényleg emlékszik-e az apjára. Pruck lányának ügyvédje így foglalja össze a pert: „Ez egy ikonikus fénykép. Az 56-os hős pesti srác szerepe mindenki számára vonzó. Ennek a szerepnek az eljátszására több jelentkező van. Van Dózsa László, aki foglalkozására nézve színész, és úgy tűnik, hogy az alperesnek emlékezetpolitikai érdekből az az álláspontja, hogy ezt a szerepet Dózsa Lászlónak kell eljátszania.”

2017. október 17.: A per második tárgyalási napján Horváth Miklós, Eörsi László és Rainer M. János történészeket hallgatják meg tanúként, akik mind egyöntetűen állítják, hogy Schmidt Máriáéknak nincs igazuk, nem Dózsa László van a képen.

2017. október 23.: Orbán Viktor az ünnepi beszédében kiállt Dózsa László mellett, és Mansfeld Péterrel, Mindszenty Józseffel meg Nagy Imrével említette egy mondatban.

2017. november 23.: Schmidt Mária beosztottja a bíróságon azt mondta, hogy a Dózsát tévesen beazonosító történész a lemondása előtt olyan stílusban válaszolt „főigazgató asszonynak”, „ahogy nem beszélünk senkivel”.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapján a múzeumban rendezett megemlékezésen 2018. február 25-én.Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

2017. december 9.: Horváth Miklós egy interjúban azt mondta, amikor a botrány után nem akarta Dózsa Lászlót azonosítani a Pruck-fotón, Schmidt Mária szemrehányásokat tett neki, hogy nem elég lojális, és a volt főnöke „nem szerette, ha vannak az ő véleményét nem támogató hangok”.

2018. február 17.: Lekerült Dózsa László neve az 1956-os falfestményről. De nem Schmidt Máriáéknak, hanem Zuglónak lett elege abból, hogy Dózsa László nevét kell olvasniuk Pruck Pál képén.

2018. február 26.: Az antropológus szakértő Pruck Pál gyerekkori fotóit elemezte, vizsgálta, és méréseket végzett, a jobb fülkagylót, az orrhegyeket, az orrnyerget, az ajkakat részletesen leírva, és megállapította: a két gyerek személyazonossága igen nagy, 90-100 százalékos valószínűséggel megegyező.