• A múlthét elején jelezte Pruck Pál egyik rokona, hogy tévesen Dózsa László nevét írták unokatestvére fotója fölé, amit az 56-os Emlékbizottság festettett fel Budapest egyik házának tűzfalára.
• Később Pruck Pál lánya nyílt levélben ment neki az 1956-os Emlékbizottságnak, amiért Dózsa nevét festették fel.
• Az Emlékbizottság elnöke, Schmidt Mária kiállt amellett, hogy Dózsa László látható képen.

A 168 Órában most Eörsi László történész tételes cáfolta Schmidt állításait. Ebből emelünk ki hatot:

1.

Schmidt állítása: "Dózsa László minden kétséget kizáróan ’56-os hős, akinek szabadságharcos múltja és története több évtizede ismert."

Eörsi válasza: "Dózsa ’56-os tetteiről semmilyen más forrással nem rendelkezünk az ő elmondásain kívül. Ilyen alapon Münchausen báró vagy Háry János kalandjait is tényként kéne elfogadnunk."

2.

Schmidt állítása: "Dózsa László saját sorstörténetét 2007-ben megjelent könyvében meséli el."

Eörsi válasza: "A szerzőtől én is megkaptam ezt a kötetet, de mivel nem találtam kellően hitelesnek, ezért a „Baross Köztársaság” 1956 című kötetemben (Bp., 2011) egyáltalán nem használtam fel forrásként. Ez mindenképp felér egy kritikával, bár kétségkívül ekkor – helytelenül – inkább kerültem a konfliktust Dózsával. Más viszont – tudtommal – behatóan nem kutatta ezt a témakört."

3.

Schmidt állítása: "a szóban forgó fotó évtizedek óta jól ismert, a rajta szereplő ifjú szabadságharcost nem csak Michael Rougier, a Life magazin híres ’56-os kiadásának (1956. november 12.) fotósa, de Erich Lessing is lencsevégre kapta, így szerepel róla fotó egy, az 1956-os Intézet gondozásában megjelent kötetben (Budapest 1956, a forradalom. Erich Lessing fotográfiái. Budapest, 2006. 172. pp.) is, mégpedig név nélkül! Nem véletlen az 1956-os Intézet munkatársainak eljárása: 1956-ban a gyakorlott tudósítók – védve a forradalmárokat – eleve nem írtak nevet a fényképekhez vagy gyakran tudatosan hamis névvel látták el a felvételeken szereplőket. Mindez indokolt volt, hiszen többek között a Life magazin említett számának fényképei szolgáltak sok esetben bizonyítékul a megtorlások során és vezettek halálos ítéletekhez!"

Eörsi válasza: A Lessing kötetben szereplő fotóról Dózsa sem állította, hogy az őt ábrázolja. Schmidt Mária ezt vajon miért nem említi? A szöveg többi részének még kevésbé van köze ahhoz a kérdéshez, hogy kit ábrázol a fotó?

4.

Schmidt állítása: "Az ifjú szabadságharcos fényképében egyébként nem először ismertek rá „valakire”, így Nádasdy György „A »pesti srác«, akinek fényképe bejárta a világot” című visszaemlékezésében például hibásan Delkosz Jorgoszként azonosítja a fiút (In: Orbán Éva: Igazságot ’56-nak! II. kötet. Szent László Alapítvány, Budapest, 2011. 145–155. pp.)."

Eörsi válasza: Orbán Éva köteteiben több hibásan aláírt fotó szerepel – Orbán deklaráltan nem ellenőrizte az interjúalanyai elmondásának hitelességét, tehát szakszerűtlenség erre hivatkozni. Rougier-ről viszont eddig nem bizonyosodott be, hogy ilyen hibát vétett.

5.

Schmidt állítása: "A fényképen Dózsa László már évekkel ezelőtt egyértelműen beazonosította önmagát, ezt egy, a Terror Háza Múzeumnak adott video-interjúban, majd pedig a fotó felhasználásához szükséges írásos nyilatkozatában is megerősítette.

Azt állítani, ahogyan a Dózsa Lászlót támadók teszik, hogy csupán külső szakértő azonosíthatja a fotón szereplőket, nélkülöz minden jogi alapot és nem egyeztethető a történész-szakmai megfontolásokkal sem."

Eörsi válasza: Hát ez még akkor is vicces megállapítás lenne, ha éppen mostanság nem zúzták volna szanaszét ezt az „egyértelműséget”. Dózsa egyéb közlései is azt bizonyították, hogy nagyon is hadilábon áll az igazmondással. De Schmidt éppen a „külső szakértőket”, a fotón szereplők objektív vizsgálatát tartja szakmaiatlannak, és talán ez mindent elárul. És vajon ez miért nélkülöz minden jogi alapot?

6.

Scmihdt állítása: Pruck Pál 1956-os szabadságharcos tevékenységéről máig semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésre.

Eörsi válasza: Azt senki sem állítja – miként Dózsa Lászlóról sem –, hogy Pruck Pál 1956-os szabadságharcos tevékenységéről bármilyen dokumentum a rendelkezésünkre állna. Ebben nem különböznek egymástól. No de mit akar ezzel Schmidt bizonyítani?

Összegzésképpen Eörsi László történész megjegyzi:

"Schmidt nemigen nyugszik bele, hogy kedvencük szerepeltetésével bakot lőttek, ezért aztán eszeveszetten vagdalózik. Kínos!"