Sose lesz vége: Schmidt Mária egyszerűen képtelen elismerni, hogy a Pruck Pált ábrázoló fotón nem Dózsa László szerepel

POLITIKA
2017 május 29., 14:17
comments 254

A Pesti Srácok nevű Fidesz-közeli blog készített alákérdezős interjút Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum igazgatójával, az 1956-os emlékévért felelős kormánybiztossal, a németek nagy barátjával.

Schmidt Mária (k) és Dózsa László (j) egy rendezvényen a Terror Háza Múzeumban 2017 márciusán.
photo_camera Fotó: 1956-os emlékév/Facebook

Az interjú egyik kérdése, vagyis állítása a Pruck Pált ábrázoló fotóról szól. Ez az a kép, aminek a vizsgálatát Schmidt Mária kérte, mondván, ha kiderül, hogy a fotón tényleg Pruck Pál van, és nem a megkérdőjelezhető hitelességű Dózsa László, akkor bocsánatot kér. A vizsgálat megállapította, hogy egyértelműen Pruck van a fotón, Schmidt Mária mégsem ismerte be a tévedését. Ez az újabb megnyilvánulása az ügyben:

„A másik nagy hiteltelenítő kísérlet, a Dózsa-Pruck vita is pikáns véget ért. Miután Eörsi László neomarxista áltörténész leporolta a Kádár-rezsim egyik aljas propagandainterjúját az ominózus »bűnbánó forradalmár« Pruck Pállal, elindult egy »vizsgálat« Eörsi munkahelyén, az 1956-os Intézetben, hogy ki is van az ominózus fotón. Láss csodát, megállapították, hogy nem Dózsa László szabadságharcos- színművész volt az óriásposzteren!

Semmiféle vizsgálatot nem folytattak. Összecsaptak egy botrányos pamfletet, tele mondatszerkesztési és helyesírási hibákkal. Maga Rainer M. János, és az intézet munkatársai is sokszor azonosítottak be tévesen 56-os hősöket, vagy helyszíneket. Persze mindez nem számít, csak hogy ügyeket kreáljanak. Dózsa egész életében kiállt a forradalom mellett, Pruck megtagadta azt és a kádári propaganda szolgálatába állt. Azon a kamaszkori fényképen egy forradalmár van. Dózsa László családja szerint Dózsa, Pruck Pál családja szerint Pruck. Az a ballonkabátos, vállán puskát hordó srác akkor a szabadságot védte, akárhogy is hívták őt. Ennek a szabadságszeretetnek az emlékét akarták megtámadni, és hát a fotó egy jó ürügy volt a támadásra. Rainer M. János legújabb kötetében, amit az Emlékbizottság támogatott, egyetlen képen sincsenek beazonosítva a szabadságharcosok. Az megfelel a tudományosságnak, hogy ő nem azonosít be senkit? Amikor megcsináltuk a Hősök falát, az 1956-ért kivégzett szabadságharcosok tiszteletére készített arcképcsarnokot, nekünk kellett felkutatni a kivégzettek fényképeit!

Úgy tűnik, ez a tökéletesen jellemző történet sosem fog véget érni.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.