Brüsszelben elkaszálták a reklámadót

Az Európai Bizottság pénteki döntése szerint a magyar reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai tisztességtelen előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak .

Megállapították, hogy a 2014-es törvényben szereplő progresszív adósávok miatt az alacsony reklámbevételű vállalatok – még reklámbevételük arányához képest is – jóval kevesebb reklámadó fizetésére voltak kötelesek, mint a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalatok.

Ezzel pedig tisztességtelen gazdasági előnyt biztosítottak az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben. A magyar kormány pedig nem tudta bizonyítani, hogy a reklámadó által megvalósítandó célkitűzés igazolta volna a progresszív adókulcsokat.

Túl nagy kedvezményt kapott a TV2

A Bizottság még 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot, amiben megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek korábban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek.

Ezt a lehetőséget azokra a cégekre korlátozták, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, amivel leginkább a TV2 járt jól, mivel kevesebbet kellett fizetnie.

A magyar kormány nem tudta bizonyítani, hogy a reklámadó által megvalósítandó célkitűzés igazolta volna ezt a rendelkezést.

Azóta Andy Vajna kormánybiztos az államtól kapott hitel segítségével megvette a TV2-t - Fotó: Komka Péter/MTI

Azt nem tudták igazolni, hogy egy vállalat reklámadó-kötelezettsége miért függ az adott vállalat nyereségességétől, sem pedig azt, hogy miért csak azok a vállalatok vehetik igénybe ezt a kedvezményt, amelyek egy adott évben egyáltalán nem voltak nyereségesek.

Tehát a magyar reklámadó tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított a szóban forgó vállalatoknak hatékonyabb versenytársaikkal szemben.

Rendet kell tenni a piacon

Ennek alapján az Európai Bizottság arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

A Bizottság pénteki döntése arra kötelezi a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a vállalatok közötti indokolatlan megkülönbözetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.Emlékeztettek arra is, hogy amikor a Bizottság megindította a vizsgálatot, felkérte Magyarországot, hogy függessze fel az adó alkalmazását. Ekkor a magyar kormány felfüggesztette az adó alkalmazását, de ugyanakkor bevezetett egy módosított változatot, anélkül hogy értesítette volna erről a Bizottságot, vagy konzultált volna a Bizottsággal.

A Bizottság szerint a módosított reklámadó ugyan tett lépéseket a helyes irányba, azért még így is vannak vele gondok.

Az új verzió ugyanis lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy a módosított rendszer visszamenőleges alkalmazását választják-e. Mellette pedig fenntartja a kisebb tartományra vetített, árbevételen alapuló progresszív adókulcsokat (0 és 5,3 százalék). Ugyanakkor a Bizottság szerint a kormány még mindig nem tud objektív igazolást nyújtani erre az eltérő bánásmódra. Ráadásul nem változtak a korábbi veszteségek levonására vonatkozó korlátozások sem.

A magyar hatóságoknak most meg kell állapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét.

Csak azok a cégek kerülhetik el a visszafizetést, akiknél a kapott előny még nem számít tiltott állami támogatásnak.

Simicskáék miatt módosítottak

Tavaly nettó 6 milliárd forint bevétele volt az államnak tavaly a reklámadóból. Az eredeti kalkuláció ennél több bevétellel számolt, de aztán a Simicska Lajos médiacégei indított háború miatt változtattak a szabályzáson, és ötszázmillióról százmillióra szállították le azt a sávot, ahol még nem kell adót fizetni.

Ezzel csökkentették a legnagyobb adózók - elsősorban a nagy kereskedelmi tévék - terheit, de egyúttal bevették a kalap alá az oligarcha vállalkozásait.

Az pénteki döntésről szóló közleményében a Bizottság megjegyezte, hogy természetesen nem kérdőjelezik meg Magyarországnak azt a jogát, hogy meghatározza saját adózási szabályait.

Csakhogy adórendszernek összhangban kell állania az uniós joggal, így az állami támogatási szabályokkal, és indokolatlanul nem részesíthet előnyben egyes vállalatokat másokkal szemben.