Megírták a törvényt, amivel meg lehet majd törni a kisvasútra fújó etyekiek ellenállását

Seszták Miklós egy jó nagy salátatörvényt terjesztett a parlament elé „a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról” címmel. Az 52 oldalas törvénymódosítási sorozatban egészen érdekes dolgok lapulnak.

Könnyű lesz műszaki adatokat titkosítani

Például „a közforgalmú vasúti járművek biztonságos üzemeltetésével közvetlenül összefüggő műszaki adatok” 30 évre titkosíthatóak lesznek.

Ez azt jelenti, hogy a HÉV, a metrók, a MÁV, a GYSEV és a kisvasutak helyzetéről sokkal nehezebb lesz adatokat szerezni. Nem biztos például, hogy ezentúl tudni fogjuk, hogy a felújítási, karbantartási munkák mennyibe kerülnek, mert nem biztos, hogy tudni fogjuk, hogy pontosan mit kellett megépíteni.

Titkosak lehetnek a műszaki adatai ennek is.

A javaslat bűncselekmények megelőzésével és a terrorizmus elleni küzdelemmel indokolja a műszaki adatok titkosításának lehetőségét. A MÁV vagy a BKV elég széles mérlegelési jogot kap arra, hogy eldöntse, milyen adatot hajlandó kiadni, bár nem egyedül döntenek majd. Egy belügyminiszteri véleményezést kell majd kérniük a titkosítás előtt.

A következő években EU-s pénzekből nagyon komoly vasúti fejlesztések várhatók, továbbá folyamatosan napirenden van a 3-as metró felújítása is. Utóbbi körül bőven van botrány így is, és van olyan szakértő, aki szerint éppen emiatt készült az adatok titkosítását lehetővé tevő paragrafus. A törvény nyomán a sajtó számára végképp követhetetlenné válna a háború, ami Budapest és a kormány között zajlik a felújítás mentén.

Ugyanakkor az is lehet, hogy a törvény annak ágyaz meg, hogy a Mészáros Lőrinchez kötődő, vasútfelújításokban utazó R-Kord Kft. közbeszerzési győzelmei kevésbé legyenek szem előtt.

Vagy valóban attól tart a kormány, hogy terroristák akkor tudnak csak robbantani pályaudvarokon, ha tisztában vannak a létesítmény műszaki adataival?

Etyekre rá lehetne lőcsölni a kisvasutat

A törvény talán legizgalmasabb része felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben állapíthassa meg a "közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges, legfeljebb 200 méter szélességű területsávot vagy nyomvonalat". A törvény azt is kimondaná, hogy „a rendeletben meghatározott közlekedési infrastruktúra beruházás megvalósítása közérdeket szolgál”.

Ennek a szabálynak az a jelentősége, hogy az eddigi hatósági eljárást politikai szintre emeli, és így megkönnyíti, hogy

a helyiek tiltakozását le lehessen söpörni egy út vagy egy vasút építésekor.

Az új szabály a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is vonatkozik majd. Tehát például a felcsúti kisvasút meghosszabbításának ügyére is.

Éppen múlt vasárnap számoltunk be utoljára annak a küzdelemnek az állásáról, amit etyeki lakosok vívnak a kormánnyal a felcsúti kisvasút meghosszabbítása miatt. A kormány meg akarja hosszabbítani a vonalat, a nyomvonal azonban sokaknak nem tetszik, mert nem akarják, hogy a házuk közvetlen közelében járjon az Orbán Viktor háza mellől induló turistalátványosság.

A törvény életbe lépésével a kormány sokkal könnyebben tudná az akaratát ráerőltetni az etyekiekre.

A kutya egyes szakértők véleménye szerint ott van elásva, hogy ha a kormány rendelettel jelöli ki a nyomvonalat, akkor azt már jogszabály írja elő, ami ellen gyakorlatilag lehetetlen jogorvoslattal élni.

Most még hatósági döntésnek számít egy nyomvonal kijelölése, amit bíróságon meg lehet támadni. Például ha nagyon nem akarom, hogy a telkemen menjen át a vonat, akkor érvelhetek a bíróság előtt, hogy ez miért lenne aránytalanul fájdalmas nekem. Ha viszont jogszabály (kormányhatározat) írja elő a nyomvonalat, és ez a határozat a törvény szerint még közérdeket is szolgál, akkor a konkrét döntést már sokkal nehezebb megtámadni. Jogszabályokkal szemben ugyanis csak alkotmányossági kifogással lehet élni, és vélt jogsérelmet nem lehet orvosolni.

Természetesen ez a szabály nem csak az etyekieket fenyegeti, hanem lényegében bárkit, akinek a környékén utat vagy vágányokat akar építeni a kormány.

Egyszerűbb lesz a kisajátítás menete

Ezzel párhuzamosan a kisajátítások elleni lakossági fellépés lehetőségeit is korlátozzák. Eddig az volt a menetrend, hogyha a kertem végébe autópályát akart a kormány, de a kisajátítás jogalapját megtámadtam a bíróságon, akkor legalább az első (nem feltétlenül jogerős) ítéletig fel kellett függeszteni a kisajátítást.

Most ezt úgy módosítanák, hogy ha beperlem a kormányt, akkor a per alatt is mehet már az építkézés, kivéve, ha épület van a kisajátított területen. Vagyis termőföldet, kertet, legelőt, erdőt, meddőhányót vagy bármit, amin nincs ház, azt viheti a kormány, és ha véletlenül megnyerném a kisajátítás ellen indított pert, akkor majd utólag kell kitalálni valamit.

A kormány ettől persze nem tart, hiszen a törvény indoklásában konkrétan ez szerepel: “rendkívül kicsi az esélye annak, hogy „vissza kell fordítani” a kisajátítást, vagyis hogy a bíróság végül azt állapítja meg, hogy nem áll fenn a jogalap és így kisajátításnak nincs helye”.

Vagyis: úgyse vesztünk pert, akkor meg mit vacakoljunk.

Idő előtt senki se kötözködjék

Most ha szakértőt rendelnek ki egy kisajátítási eljárás megindításához, akkor szinte mindenki ügyfélnek számít, aki valamilyen formában érintett a kisajátításban, vagyis rajta tudják tartani a szemüket a a tulajdonosok is a szakértő munkáján.

A mostani módosítás alapján már csak azt illeti meg az “ügyfél” cimke, és minden ezzel járó jog, aki benyújtja a kérelmet a kisajátítási szakértő alkalmazására.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Vál-völgyi kisvasút elsõ szakaszának átadásán Felcsúton 2016. április 30-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Ez a szereplő maga a kisajátító szokott lenni, aki később a szakértői jelentésre hivatkozva mondja meg, hogy mennyi pénzzel kártalanítja a tulajdonost.

Magyarul ez azt jelenti, hogy amikor felmérik, hogy mennyi kártalanítás jár egy tulajdonosnak, akkor menet közben a tulajdonos nem szólhat bele a számolásba, nem véleményezheti a szakértő munkáját, hanem majd utólag panaszkodhat, ha már megkapta a hivatalos kártalanítási ajánlatot. Ez a változtatás is azt szolgálja, hogy az állam egyszerűbben járhasson el kisajátításokkor.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.