Vasárnap tartották az elnökválasztás első fordulóját Bulgáriában, de a 21 jelöltet felsoroló lap mellett még három eldöntendő kérdésre is válaszolniuk kellett a szavazóknak.

Hétfő este háromnegyed kilencre derült ki, hogy a háromigenes népszavazás érvénytelen lett, de csak alig 20 ezer résztvevő hiányzott az érvényességhez. A három kérdésből kettő alapjaiban változtatta volna meg a bolgár politikai rendszert, a hatása bőven túlmutatott volna az elnökválasztás jelentőségén. A népszavazás kiírásán fáradozók "az egész korrupt banda" elküldését, a bolgár politika megtisztítását remélték az igenek győzelmével. A valóságban viszont az igenekkel inkább gyengült volna a bolgár demokrácia.

A népszavazást az itt éneklő férfi kezdeményezte:

link Forrás

Szlavi Trifonov egy nagyon népszerű popzenész, akinek tévéműsora is van, és arról ismert, hogy szeret beszólni úgy általában a politikusoknak. A múlt hétvégén több tízezren tolongtak kampányzáró szabadtéri koncertjén Szófiában. A rend fenntartásában migránsok levadászásával foglalkozó, félig-meddig legális gárda is felügyelte, azzal a szlogennel, hogy megvédik a nőket a bevándorlók szexuális zaklatásától.

Trifonov eredetileg hat kérdésről akart népszavazást, ebből három ment át az alkotmányos szűrőn:

• Pártlisták helyett csak egyéni jelöltek induljanak a parlamenti választáson.
  
• Kötelező legyen a választásokon és a népszavazásokon a részvétel.
  
• Kevesebb mint tizedére csökkentsék a pártok állami támogatását.

Trifonov kérdéseit szerették a bolgárok. Simán meglett a szükséges 400 ezer aláírás a népszavazás kiírásához. És az összes felmérés szerint világos volt, hogy elsöprő többséget kapnak az igenek, a kérdés csak az volt, hogy elegen szavaznak-e. Bulgáriában akkor érvényes egy népszavazás, ha legalább annyian mennek el, mint az előző parlamenti választáskor. Ebben az esetben arra lett volna szükség, hogy a 6,7 millió választóból legalább 3,5 millióan részt vegyenek a népszavazáson. Legalább 3,47 millióan részt is vettek.

Politológusok, jogvédők sora ugyan bojkottra szólítottak fel, de úgy tűnik, hogy a többség nem hallgatott rájuk. Majdnem ez lett Bulgária rendszerváltás utáni történetének első érvényes népszavazása.

Jobb az egyéni mint a lista?

Az egyéni jelöltek erősítése a listákkal szemben máshol is felmerült az utóbbi években. Magyarországon például a 2014-es választásra a Fidesz eltolta a mandátumok arányát, mostanra többen vannak az egyéni képviselők, mint a listások. A rendszer egyértelműen a nagy pártoknak kedvez.

A tisztán egyéni rendszer előnye, hogy sokkal könnyebbé teszi a győztesnek a kormányzást: a győztesnek általában hatalmas többsége lesz. Ha csak egyéni mandátumok lennének Magyarországon, akkor jelenleg 8 szocialista, 3 baloldalhoz kötődő független, 1 jobbikos és 94 fideszes vagy KDNP-s képviselőből állna a magyar parlament.

A tisztán pártlistás rendszerben működő országokban (például Hollandiában vagy Szlovákiában) állandó a koalíciós alkudozás, és ez folyamatos zsarolásokkal és rendszeres kormányválságokkal színesíti a közéletet. Előnyeként szokták említeni azt is, hogy jobban kötődik a helyiekhez az egyéni képviselő, mint a listáról megválasztott.

Hátránya viszont a rendszernek, hogy rengeteg az elveszett szavazat, sokkal kevesebb ember akarata érvényesülhet a mandátumok kiosztásakor. Vagyis igazságtalanabb, kevésbé érvényesíti a választói akaratot. A rendszer jelentősen megnehezíti új pártok mandátumhoz jutását, a csak egyéni jelölteken alapuló parlamentekben (ilyen a brit vagy az amerikai is) jellemzően két párt küzdelme határozza meg a politikát.

Bulgáriában a mostani erőviszonyok szerint a jobbközép GERB és a balközép BSP lehet a nyertese az új rendszernek, és megszabadulhatnának számos egyéb párttól. Előzetes felmérések szerint esetleg a török kisebbséghez kötődő liberálisoknak lehetne talán még képviselőjük az egyéni jelöltek rendszerében.

A kötelező szavazás Európában csak papíron működik

A kötelező részvételről szóló kérdés azért kevésbé fontos, mint a másik kettő, mert májusban a bolgár parlament már megszavazta, hogy az embereknek muszáj legyen a választásokon részt venniük. Így most csak a népszavazásokra terjesztették volna ki a rendszert. Az EU-ban Görögországban, Luxemburgban és Belgiumban is kötelező szavazni járni, bár büntetés nem jár az elmaradóknak. Bulgáriában sem, ez inkább elvi követelmény.

Ha elveszik a pénzüket, akkor nem lesznek korruptak?

A mostani szabályok szerint a pártok annyiszor 11 leva (1700 Ft) állami támogatást kapnak, ahány szavazatot kaptak a legutóbbi parlamenti választáson. A népszavazás ezt 1 levára (155 Ft) vitte volna le.

Magyarországon többek között Orbán Viktor vetette fel az utóbbi években, hogy meg kellene szüntetni a pártok állami támogatását, tartsák el a szervezetet a tagok. A bolgár kampányban is a spórolásról szóltak a támogató érvek.

Csakhogy ha a pártok nem kapnak közpénzt, amivel egyébként el is kell számolniuk, akkor jó eséllyel a korrupció növekszik. Egyrészt teljesen rá lesznek utalva a pártok, hogy szívességekért szerezzenek pénzt maguknak, másrészt mert soha többet senki sem fogja egyértelműen látni, hogy miből gazdálkodnak.

Jól lehet manipulálni a népszavazásokkal

A legérdekesebb az egészben az, hogy miközben a választók többsége egyetértett a három kérdéssel, addig a következményeikkel már nem értettek egyet.

Egy közvélemény-kutatás szerint a népszavazás előtt a teljes lakosság 53 százaléka értett egyet a pártok állami támogatásának megvonásával, de 70 százalékuk közben úgy vélte, hogy jobb, ha a pártok nincsenek kiszolgáltatva a pénzügyi támogatóiknak.

51 százalék egyetértett azzal, hogy kötelező legyen szavazni, de ha azt kérdezték tőlük, hogy a szavazni jog vagy kötelesség, akkor már 74 százalék azt mondta, hogy jog.

Ezek az ellentmondások arra utalnak, hogy a választók nem feltétlenül mérik fel az eléjük tett kérdések jelentőségét.

Az éppen csak érvénytelen népszavazáson egyébként 71% szavazott az egyéni mandátumos rendszerre, 61% a kötelező választásra és 72% a pártok állami támogatásának radikális csökkentésére. Feltűnően magas volt az érvénytelenül szavazók aránya: a választók közel 10 százaléka azt jelezte a szavazólapon, hogy nem tartja jónak a kérdéseket. (Bulgáriában az érvénytelen szavazatnak is van helye a szavazólapokon, az elnökválasztáson is be lehetett húzni az "egyik sem" rubrikát.)

Az érvénytelenség ellenére a népszavazást kezdeményező popsztár szerint muszáj lenne a parlamentnek megszavaznia a követeléseket, "mert több mint hárommillió választó akaratát nem lehet lesöpörni".