Akár a hunok is építhették a Kaszpi-tenger mellett felfedezett hatalmas kőkomplexumot

2010-ben a kazahsztáni Aktau városban élő F. Akmadulin fémdetekrorral keresgélt kincseket a Kaszpi-tengerbe Mangislak-félsziget egyik részén, ahol hatalmas, ősinek tűnő faragott kövek állnak ki a földből. A helyiek Altynkazgan néven ismerik ezt a helyet.

Akmadulin talált is egy míves ezüstdarabot, amiről kiderült, hogy régen egy nyerget díszített.

A férfi elvitte a műtárgyat egy Aktauban dolgozó részésznek, Andrej Asztafievnek, aki megkérte, Akmadulint, mutassa meg, hol találta a cuccot.

Miután Asztafiev megvizsgálta Altynkazgant, rájött, hogy az lényegében 120 hektár föld, amin nagyjából 1500 éve kőépítmények álltak. Egy ilyen kőépítmény romjai között találta az ezüst nyeregdíszt Akmadulin.

A hatalmas területen rengeteg hatalmas kő fekszik látszólag elszórva, de a vizsgálatok kimutatták, hogy a kövek elhelyezése geometriai rendszert mutat. A kövek között találtak rengeteg olyat, ami függőlegesen volt a földbe ásva, és hasonlított a Stonehenge-nél látható sziklákra, de volt több olyan sziklatömb is, amit faragásokkal díszítettek.

A romok között komoly méretbeli különbségek is vannak, a legkisebb valaha egy 4x4 méteres épület lehetett, a legnagyobb viszont 34x24 méter alapterületű.

2010-ben a környék szegénysége miatt nem indulhatott ásatás a helyszínen, de 2014-re elhárultak az akadályok és megindult a romok régészeti feltárása.

Andrej Asztafiev és Jevgenyij Bogdanov régészek idén több munkában is összegezték, hogy mit találtak. A legfontosabb helyi lelet továbbra is az ezüst nyeregdísz maradt, de a munka során sokat megtudtak arról, a Kaszpi-tenger partján 1500 éve álló kőépítményekről.

Ilyen kövekkel van tele a környék. (Fotó: Jevgenyij Bogdanov)

A régészek szerint a nyeregdíszen és a köveken talált motívumok alapján az építmények a Római Birodalom alkonyának idején készülhettek, és nomád törzsek élhettek arrafelé. Ebben az időben a hunok megindultak Ázsiából Európa felé, és a mozgásuk magával sodort rengeteg kisebb népcsoportot az útjuk mentén.

A nyeregdísz minden esetre valamilyen hun előkelőségé lehetett, de nem tudni, hogyan került az egyik kőromba. A romok lehettek akár temetkezési helyek is, ugyanis legalább egy csontvázat már találtak az alatt az építmény alatt, amiben a nyeregdísz is volt, igaz, a csontváz valószínűleg néhány száz évvel a nyeregdísz után került oda.

A régészek várhatóan 2017-ben újra publikának majd egy cikket a felfedezéseikről, abban valószínűleg több konkrétum lesz.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.