A külügy ajánlásával tárgyalt Pharaonnal a letartóztatott Tarsoly Csaba

A csütörtöki Magyar Narancs a Quaestor-ügy központi figurájával, és elsőrendű vádlottjával, Tarsoly Csabával közöl interjút, aki először szólal meg nyilvánosan letartóztatása óta.

Budapest, 2016. október 13...Tarsoly Csaba vádlott a tárgyalóteremben az ellene és társai ellen indított büntetõper tárgyalásán a Fõvárosi Törvényszéken 2016. október 13-án. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát, a Quaestor-cégcsoport volt elnök-vezérigazgatóját érintõ cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli...MTI Fotó: Marjai János

A letartóztatott magyar bankárt megkérdezték a vállalat ingatlanbefektetéseiről, és ő elég kötetlenül beszélt arról, hogy a Csepel-sziget északi csúcsára tervezett Duna City városrész megvalósításának tervezése során

Tarsoly Csaba többször is asztalhoz ült Ghaith Pharaon szaúdi befektetővel,

a terrorszervezetek pénzelésének gyanúja miatt nemzetközileg is körözött pénzemberrel, aki Orbán Viktor szomszédságában és az ország több pontján is vásárolt értékes ingatlanokat.

A csepeli terület 50 százalékának tulajdonjoga volt a Quaestor-csoporté, és 33 hektáron, nagyjából 500 000 m² alapterületű, 300 milliárdos költségvetéssel kalkulált ingatlanfejlesztésre készült a vállalat. Ide terveztek egy nagyjából 10 ezer fő befogadására alkalmas konferencia-központot. Tarsoly az interjúban nyíltan állítja, hogy kormányzati hátszele volt a projektnek:

„2015 elején a Külügyminisztérium hozott is egy Ghaith Pharaon nevű szaúd-arábiai befektetőt tárgyalni. A Buddha Bárban volt egy nagy ebéd, ahol bemutattak neki és a titkárának, aztán én is meghívtam őket ebédelni. Utána megjelentek az irodámban a befektetők, és elmondták, hogy beszállnának a Duna City fejlesztésébe. Én kicsit keveselltem a felajánlott összeget, amire azt mondta a szaúdi befektető, hogy ha adok neki öt százalékot, akkor megszervezi a finanszírozást.”

Az interjú teljes szövege holnap kerül az újságosokhoz. Amikor még napirenden volt, a Duna City-ről is írtunk hosszasan "Az állam toborzott külföldi befektetőket a Quaestor irreális ingatlanprojektjéhez" címmel. "Magyar Levente külgazdasági államtitkár pedig nem sokkal a Quaestor március 9-i borulása előtt is vitt oda arab üzletembereket" - írtuk akkor az 1 milliárd eurós beruházásról, amihez a külügy próbált befektetőt keríteni a Quaestor-csoport részére.

Ghaith Pharaon és a magyar kormány üzleti kapcsolatairól szóló cikkeket a 444-en itt lehet elolvasni, Kasnyik Márton, a Quaestor-ügy részleteit feltáró cikksorozatának első három része pedig ezeken a linkeken (1 / 2 / 3) elérhető. (Magyar Narancs)