Az egyik botrány a tavaly kirobbant brókerügyek után, hogy miért nem kaptak a csalásból felépült cégbirodalmak közös felszámolóbiztost, zárgondnokot, egyáltalán, miért nem került a vagyon egy közös kalapba, ahonnan a befolyó összeg aztán a kártalanítást szolgálná.
A Quaestornál például a Mészáros Lőrinc-közelbe gravitáló szállodák, vagy az időközben egyre értékesebbnek tűnő Duna City-telek esetében feltűnő, hogy nem vették ezeket bűnügyi zár alá.
Az ügyészség közleménye szerint mostanában felvetette ezt a kérdést a Quaestor-ügy bírósági tárgyalásán Tarsoly Csaba elsőrendű vádlott is. Igaz, az ügyészség szerint sanda Tarsoly szándéka, mivel korábban nem érvelt a zár alá vétel mellett, sőt, amikor a magánvagyonát vették zár alá, az ellen fellebbezett.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész válasza:
Tehát nincs itt semmi látnivaló, igazából a sértettek érdekében halászhatnak a zavarosban jólértesült vállalkozók a Quaestor (és a Buda-Cash) csalásból létrejött cégbirodalmainak maradékán.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.