Az új adócsomag értelmében nagyot vágnak a vállalatok nyereségadójából, csökkentik a járulékokat, és a cégek belementek, hogy jelentősen megemeljék a minimálbért. De a társasági adóról szóló törvénybe belekerült egy, az adóelőnyökkel való visszaéléssel kapcsolatos, mellékesnek tűnő módosítás.

Viszont a szakmai kommentárok szerint mégis nagyon fontos lehet, mert a lényege az, hogy miközben – helyesen – szigorodik az adóelkerülés elleni fellépés, aközben látszólag a hatóságok egyéni és eseti elbírálásán múlik, mit tekintenek adóelkerülésnek és mit nem, mert a pontos kritériumokat nem fekteti le a törvény.

Vagyis lehet, hogy egyes cégeket az adóhatóság kénye-kedve szerint vegzálhat

– írja az Index, miután a Napi.hu beszámolt arról, hogy Beer Gábor, a KPMG adóosztályának vezetője a cég adókonferenciáján azt mondta: ez egy „gumiszabály”, a hatásait tekintve pedig „atombomba” lehet.

A probléma az, hogy az eddigi törvényi megfogalmazás szerint akkor lehetett lecsapni egy cégre egy adóelkerülő művelet miatt, ha meg lehetett állapítani, hogy „annak célja csak az adóelőny az egyik fél vagy a felek számára”. A mostani módosítás szerint viszont minden ügyletre lecsaphatnak, ahol a művelet „fő célja az adóelőny”. A csak és a fő között az a különbség, hogy a váltással szűkül az adóelkerülés lehetősége, de nem tudni, mi számít fő célnak, és hogyan meghatározható, azaz lehetőséget kap a NAV az önkényeskedésre – írja az Index.

Beer Gábor szerint a gyakorlatban így változik a helyzet: eddig, ha a hatóságok találtak egy gyanús ügyletet, akkor a cégnek „elég volt egy mondvacsinált indokot kiizzadni magyarázatként az adóhatóság felé”. Tehát ha fel tudták mutatni, hogy az adott ügylet nem kizárólag adóelkerülésre, hanem még valami másra is jó volt nekik, akkor nem szívták meg, de most már ez a védekezés nem lesz elég. De hogy majd a NAV hogyan állapítja meg, hogy pontosan mi az ügylet fő célja, nem tudni. (Index, Napi.hu)