Rugalmas az európai drogpiac, a droghasználat mértéke továbbra is nő és komplexebbé válik, állapítja meg a legfrissebb Európai Kábítószer Jelentés, amelyet a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) állított össze.

„Európa mindinkább egy olyan összetett kábítószer-problémával áll szemben, amelyben a stimulánsok, az új pszichoaktív szerek, a visszaélésszerűen használt gyógyszerek és a problémás kannabiszhasználat egyre nagyobb szerepet játszik”

– fogalmaz a jelentés, amely magyarul is elérhető az EMCDDA honlapján.

Annak ellenére azonban, hogy magyarul is elérhető, aki a magyar kábítószerhasználatról akar frissebb információkat, annak csalódnia kell: ahogyan Magyaországon továbbra sincs drogstratégia, úgy adatokat sem szolgáltatunk: a magyar adatok 2007-es frissességűek, míg a többi tagország legalább 2-5 éves adattal tudott szolgálni.

Ezért aztán nem véletlen, hogy a jelentés alapján úgy tűnhet, Magyarországon kevesebben fogyasztanak kábítószert a többi tagállamhoz képest.

A jelentés főbb megállapításai:

Általában nőtt a már ismert szerek (heroin, MDMA, amfetamin, kannabisz) tisztasága és hatóanyagtartalma.

Az ismeretlen, kísérleti pszichoaktív szereknek (szintetikus kannabionidok, „herbál)” viszont továbbra is csak a számuk (2015-ben 98 új szert regisztráltak!) és az általuk okozott halálesetek száma nő.

Újra divatba jött az MDMA (ecstasy), amely jobb, mint régen. Nem véletlenül, tudatos marketingtevékenységet végezhetnek a kereskedők:

„Ez átgondolt stratégia lehet az előállítók részéről, hogy növekedjen a szer ismertsége egy olyan hosszú időszak után, amikor a rossz minőség és a hamisítás miatt visszaesett a használata.”

Általában egyre több szert állítanak elő Európában, az MDMA központja pl. Csehország.

Árérték arányban hasít a keménydrogpiac:

„Középtávon a kokain és az amfetamin tisztasága is nőtt, míg az árak nagyjából változatlanok maradtak.”

Általános európai tendencia, hogy nyugaton és délen a kokain, keleten és északon inkább az amfetamin (speed) a divat.

Kísérleteznek a fogyasztókkal. Az új, akár halálos következményekkel járó pszichoaktív szereket nekik dobják piacra, hogy kiderüljön, „mekkorát üt a cucc”. Néha nagyot:

„Előfordulhat, hogy a fiatal fogyasztókat tudtukon kívül kísérleti nyúlként használják olyan szerekhez, amelyek potenciális egészségügyi kockázatai jórészt ismeretlenek. Erre példa az alfa-PVP nevű szintetikus katinon, amelynek kockázatértékelését 2015 novemberében végezték el. Ezt az erős pszichostimulánst Európában közel 200 akut mérgezéssel és több mint 100 halálesettel hozták összefüggésbe.”

Ráadásul a kifejezetten szegény régiókat bombázzák a drogkereskedők:

„Egyre inkább úgy tűnik, hogy az új pszichoaktív szerek előállítói a kábítószerpiac krónikusabb és problémásabb szegmenseit célozzák meg. Hozzá lehet jutni példáulllenőrizetlen szintetikus opiátokhoz, köztük a fentanil családjába tartozó szerekhez.”

A heroinhasználat is újra emelkedik, ráadásul a túladagolások száma is váratlanul megugrott, az okok egyelőre nem teljesen feltártak:

„A lehetséges magyarázatok közé tartozik a heroin hozzáférhetőségének növekedése, a kábítószerek nagyobb tisztasága, az idősödő és kiszolgáltatottabb szerhasználói csoport és a változó drogfogyasztási mintázatok (beleértve a szintetikus opiátok és a gyógyszerek használatát).”

Az online kereskedelem egyre inkább teret hódít a drogbizniszben is:

„Úgy tűnik, hogy ugyan alacsony szintről indul, de egyre növekszik a kábítószerek online forrásokon keresztül történő kínálata, és láthatóan számottevő lehetőség van az online kábítószer-kínálat bővítésére.”

Egyre általánosabb, hogy sokféle drogot használ egy-egy fogyasztó, a polidrog-használat egyre gyakoribb.

A leggyakrabban használt szer továbbra is a kannabisz.

Európa legtöbb országában továbbra is meglehetősen szakszerűtlenül kezelik a helyzetet, bár ezt a jelentés meglehetősen óvatosan fogalmazza meg: az országok túlnyomó részében még a kannabisz-használatot is büntetik, a fogyasztókat járóbetegellátáson kezelik, a polidrog-használatra és más szakterületek érdemi bevonására (szociális és családügyi területek) nem nagyon van példa.

Csinálni pedig eléggé megéri, jól fizet a fekete piac:

„Óvatos becslések szerint az Európai Unióban a kábítószerek kiskereskedelmi piacának értéke 2013-ban 24,3 milliárd eurót tett ki (valószínűleg 21 és 31 milliárd euró között mozgott).”

– írja a jelentés.

24,3 milliárd euró, az nagyjából 7522 milliárd forint. Ebből a fű teszi ki a legtöbbet (9,3 mrd euró), majd a heroin (6,8), a kokain (5,7), az amfetamin (1,8) és az MDMA (0,7) következik.