Egy hónapja nem ittam sört, ami nem tűnik ugyan a világ legnagyobb vállalásának, de koncertek és bulik alatt így is akadtak pillanatok, amikor majdnem meginogtam. Egyike voltam annak a becslések szerint több ezer - akár tízezer embernek, aki megpróbálta alkohol nélkül lenyomni a novembert. Ez volt a Kék Pont által szervezett Száraz November, amit azért hoztak létre, hogy beszéljünk végre az alkoholról és az alkoholhoz fűződő viszonyunkról.
A program indulása előtt hosszan beszélgettünk a Kék Pont koordinátorával, Dávid Ferenccel. Többek között arról, hogy a Száraz November szervezői nem elvenni akarnak valamit, hanem egy pozitív üzenetet megfogalmazni: azt, hogy
„ismerd meg önmagad és tanuld meg gondozni az örömeidet, hogy meg tudd őket tartani akár egy életen keresztül.”
A hónap végéhez érve Dávid most csupa sikertörténetről számolt be: az esemény oldalával 880 ezer embert értek el, az egész magyar sajtót sikerült tematizálniuk, rengeteg beszámoló és interjú szólt a Száraz Novemberről, közben sikerült elkerülniük a stigmatizálást, nem alkeszekről volt szó, hanem örömüket kereső emberekről, nem voltak negatív üzenetek sem, nem a felelősöket hánytorgatták fel, maximum azt jegyezték meg, hogy Magyarországnak nagyon kéne egy alkoholstratégia.
Ami még nagyon fontos eredmény Dávid szerint, hogy alulról szervezve létrejött egy több mint száz fős közösség Facebookon, ahol óriási élet van, korábban egymást nem ismerő emberekből alakult ki egy közösség, amin belül őszintén beszélnek az alkoholhoz való viszonyukról.
A program népszerűsítéséhez a szervezők direkt nem kértek fel hírességeket, de így is sokan csatlakoztak maguktól: Dopeman, LL Junior és Till Attila is végignyomta a hónapot. Ahogy számos újságíró is, szerkesztésünkből is többen. Számomra a legizgalmasabb tapasztalat talán az volt, hogy tényleg mennyire kódolva van az összes esti és hétvégi programban az alkoholfogyasztás: legyen szó meccsre járástól kezdve hegyi túrán át koncertekig, kiállításmegnyitóig vagy house buliig, kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindent kísér az alkohol. Ami nem is feltétlen gond önmagában, csak érdekes, hogy mennyire nem szoktunk gondolkodni erről.
Viszont a saját tapasztalatoknál is jobban voltunk kíváncsiak arra, mások hogyan élték meg ezt a hónapot, ezért a facebookos esemény oldaláról kerestünk meg embereket, hogy meséljék el, milyen volt nekik szárazon a november.
Öt történetet kaptunk, melyekben ugyan sok a közös vonás, mégis más-más megvilágításból mond el sokat az alkoholhoz fűződő kapcsolatunkról.
Péter 34 éves, vegyész, Budapesten él már sok éve a barátnőjével. Mint elmesélte, 18 éves kora óta élete velejárója az alkohol, hat évvel ezelőtti belga útja óta sörbolond és a borokat is jobban ismeri a magyar átlagnál.
„Nagyjából elmondható, hogy bulikon mindig iszom, néha hétköznap is megiszom otthon vagy haverokkal egy-egy sört. Régebben ez az egy sör másnapi programomtól függetlenül megsokszorozódott, az egyetemi éveimről nem is beszélve... :)”
Amikor először hallott a Száraz Novemberről, egy hipszter baromságnak tűnt a számára, még arra is gondolt, hogy nem áll bele egy movember meg társai szintű dologba. Aztán pár nappal később belefutott a Száraz Novembert szervező Kék Pont munkatársával, Dávid Ferenccel készült interjúba, és ez segített rávilágítani az akció értelmére:
„mi lenne, ha megismerném az alkoholizmusomat?”
A hónap során pedig csupa pozitív tapasztalatot szedett össze:
„Meglepődtem magamon, hogy milyen jól megy annak a szokásnak a nélkülözése, ami kulturálisan belémivódott az évek alatt. Ja igen, azt is fura volt azt látni, hogy még hajnal 5-6 körül is milyen sokan szoktak táncolni a bulikban. Fura volt tapasztalni, hogy ha beteszem a ruhatárba a kabátom, akkor az ott is marad és kiadják, ha odaadom a bilétám. Vagy például Fogasházból kifele menet nem keresem a bringámat 10 percig mielőtt a haverom közölné velem, hogy szerinte nem bringával érkeztem.”
Emellett több változást is megfigyelt magán: „gyorsabban vág az agyam (lehet csak placebo, mert mondjuk ezt akarom érezni és bemagyarázom magamnak), elkezdtem a régi önmagamra hasonlítani, jobban sziporkázok társaságban, fizikai állapotomban nincs semmi észrevehető változás.”
Az alkoholstop nem alakította át különösebben a novemberét, ugyanúgy volt házibulikban, partykon és koncerten.
„Az igaz, hogy meghívtak egy szófiai hétvégére barátokkal, de bevallom alkoholfogyasztás nélkül nem igazán tartottam izgalmasnak a várost.”
A hónapot szűkebb baráti köréből hárman csinálták végig, többiek támogatták, barátnője pedig kifejezetten örült. Azzal kapcsolatban, hogy mi jön decembertől, több forgatókönyv is felmerült.
„Jelenleg az az álláspontom, hogy hétköznap kicsit kevesebbszer fogok inni egy-egy sört, nem lett nagy barátom az alkoholmentes sör. Viszont a rohamivászatomat, vagyis a hétvégi K.O-kat szeretném teljesen elhagyni, mert azok jóval károsabbak, mint néha este egy pohár bor vagy üveg sör. Nem lesz kis feladat, hiszen akkor kell okosnak lennem, amikor már bennem lesz 4-5 sör. Eddig ez kb. 10-ből egyszer ment. Ha nem sikerül úgy, ahogy szeretném, jön egy újabb száraz hónap, talán a böjti időszakban. Nem hiszek a hirtelen változásokban magammal kapcsolatban, szóval nincsenek rögtön hatalmas elvárásaim, de látom, hogy idővel elérem a célom, a mértékletes ivást.”
Nova Berlinben élő kreatív, és már a Száraz November előtt elkezdett odafigyelni az alkoholfogyasztási szokásaira:
„Egy ideje vezettem a naptáramban azokat a napokat, amikor ittam (mindegy, hogy mit és mennyit), és elég sok volt a piros pötty a fekete x-ek javára. Részemről gyakorlatilag társasági ivásról van szó, főleg sör, bor vagy fröccs, de mégis, a naptáramat böngészve vettem észre, mennyire a társasági élet kötelező része az alkohol.”
Ugyanazért vágott bele a hónapba, amiért a legtöbben: kíváncsi volt, hogy végig tudja-e csinálni. És bízott abban is, hogy mint minden kampányszerű eseményt, ezt is könnyebb pszichológiailag végigvinni úgy, hogy tudod, közben sok másik ember, köztük a barátaid is, részt vesz benne. De jó példával járt előtte a legjobb barátja is, aki több mint fél éve egyáltalán nem iszik, és sokkal jobban érzi magát tőle.
És hogy milyen volt a hónap?
„Nehéz is volt meg nem is. Az október már kvázi rákészülés volt, mivel hét közben minden nap rettenetesen korán kelek, így hétköznap már amúgy sem ittam alkoholt, de persze a hétvégék attól még rizikófaktorok maradtak. Leginkább az volt nehéz, hogy tudtam, lesz ez meg az a szülinap, buli, premier, vacsorameghívás, ahol a csapból is alkohol fog folyni. De mivel ezeket jórészt előre tudtam, így lelkileg fel is tudtam készülni. Ami nehezebb volt, azok a magánéleti, lelki hullámvölgyek, ahol az ember hajlamos az alkoholmámorba menekülni (és FIGYELEM, nem, ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy otthon rövidezik, hanem a társasági ivás álarca mögé menekül.)”
Arra a kérdésre, hogy mi volt a hónap legmeglepőbb tapasztalata, Nova két dolgot említ. Egyrészt hogy hajnali négyig is lehet rossz zenére jót bulizni és táncolni, csak a megfelelő emberekkel kell körülvenni magad. Valamint, hogy mindenre van alkoholmentes alternatíva.
„Egy példa: meg voltam hívva egy viszonylag tradicionális péntek esti shabbat vacsorára, ahol a hagyományok szerint kötelező inni egy korty bort is. Ezt kikerülendő, sikerült egy direkt erre a ceremóniára gyártott alkoholmentes bort találnom egy kóser boltban. Mondanom sem kell, hogy rettenetes íze volt, és engem átkozott az egész társaság, de én megdicsőülten tartottam magam az est végéig, mikor a többiek már rég átváltottak valódi borra"”
Nova több barátja is elkezdte a Száraz Novembert, de nagyrészük időközben kihullott. Volt azért, akivel a hónap végéig küldözgették egymásnak a különböző alkoholmentes italok képeit.
„Végre az volt a menő, ha valaki hipszter ásványvizet posztolt és nem burzsuj viszkit.”
Laci 43 éves közalkalmazott, Budapesten él. És mint írta,
„Főleg száraz fehér bort és cseh sört, töménynek Jägert és házi pálinkákat fogyasztok. Általában társasági alkalmakkor, ha nem kell vezetni, akkor mindig szesszel kezdünk és szesszel végzünk.”
A Száraz November felhívása egy kemény időszak közepén jött:
„Elég durva évem zajlik, sok közeli hozzátartozóm távozott úgy családilag, mint barátilag és egoista szomorúságérzésemet abszolút lefojtotta a pia. Sőt októberben már többször magam is elkezdtem nyitogatni a hűtőt, ami előtte kizárt volt, és jóval többet is padlóztam. A folyamatos és szakadatlan ivászatban nem volt határ, ezért úgy döntöttem egy durva másnapon, hogy megállok. Megláttam a fészen az eseményt, és belevágtam.”
És a megállás Laci elmondása szerint abszolút nem volt nehéz, mint írja, csodálkozott is magán. Az ivóreflexet mentes sörökkel (kivétel nélkül ihatatlanok, teszi hozzá), pezsgőtablettás italokkal és ásványvízzel pótolta.
Érdekes tapasztalat volt a számára, hogy korábban értek véget a napok:
„Bár nem fogom csak az alkoholhiányra, de sokkal többet aludtam, korábban feküdtem le, még a telefonom is beállítottam, hogy szóljon, hogy a nyolc óra alvás meglegyen. Leginkább főzéskor hiányzott a bor, de egy irtó stresszes téli-nyári kerékcsere után a 37. csavarnál irtó jól esett volna egy hideg Pilsner.”
A hónapot egyedül csinálta végig, mind írta, a barátai csak froclizták és kiröhögték, de piásan is ugyanezt szokták csinálni. Egy látványos különbség volt még egy nem száraz hónaphoz képest:
„Alig főztem. Leginkább akkor voltak elvonási tüneteim :) Főzni ivás nélkül nem lehet. Ez axióma. Pedig kocsmázás, meccsnézés, koncertek, minden volt. A kezemben azért majdnem mindig volt üveg, kóla, mentes sör ilyenek.”
És hogy mi lesz a november után?
„Kicsit félek a december másodikától, mert akkor fogok először alkoholt inni. Nem vágom a centit, akkor megyünk barátokkal, és akkor általában iszunk. A mértéket igyekszem jobban megtartani, tök szép az élet, sokkal több mindenre szeretnék majd emlékezni.”
B. 40 éves Budapesten él, egy könyvesboltban dolgozik. Mint írja,
„Azért vágtam bele hogy teszteljem magam. Sokszor alkoholistáztak már le barát körben, gondoltam megnézem meddig bírom.”
Más hónapokban átlagosan napi 1-2 sört vagy egy üveg bort iszik meg otthon. Ehhez jön még a heti 1-2 kocsmázás, nagyobb mennyiséggel: sörök mellett némi vodka is előkerül.
„Az eleje picit nehéz volt a megszokások miatt. Utána semmi gond nem volt. Kivéve főzéskor és takarításkor. Akkor marhára hiányzott egy kis bor. A meglepő az volt hogy tök könnyen ment az egész egy hét után jobb lett a közérzetem és az étvágyam, valamit az alvásom minősége. És persze imádtam hogy eltűnt a másnapos reggeli szenvedés érzése.”
– írta B., aki a barátnőjével együtt csinálta végig a hónapot. Aki mesélt arról is, hogy
„egész hónapban, jó magyar szokásként, csesztettek az ismerősök a nem ivás miatt.”
B. a hónap során kerülte a koncerteket, kocsmában egyszer volt, de furán érezte magát, azt érezte, mindenki őt nézi a tejeskávé és a kóla miatt.
És hogy mi a végső tapasztalat?
„Decembertől megpróbálom kicsit okosabban csinálni az egészet, csökkenteni a piás napok számát, mert az jött le hogy nagyon jól elvagyok nélküle is.”
Balázs negyven éves, irodában dolgozik, egyedül él. Otthon sosem fogyaszt alkoholt, mindig csak társaságban. Hétközben inkább csak sörözik meló vagy edzés után, de néha lecsúszik 1-2 unikum is.
„Már kezdett rutinná válni a munka utáni 1-2 sör, az esti kimaradások, emiatt a kevés alvás, fáradt munkavégzés, az edzés mellett másik stressz levezető módszerré vált, és kíváncsi voltam, mennyire vagyok alkoholfüggő, bírom-e a saját magam által választott száraz kihívást.”
– írja arról, hogy miért vágott bele a Száraz Novemberbe. És hogy hogy ment?
„Kellemes meglepetésemre nem volt nehéz szárazon maradni, könnyen ment végig az alkohol megvonás, csak a sör íze hiányzott, amit nem pótol a mentes sörök borzalmas aromája, a tömény hiánya nem volt vészes. Kevesebb időt töltöttem a "bázison" a haverokkal, megkímélte a tárcámat is ez a hónap.”
A legmeglepőbb tapasztalata az volt, hogy milyen hosszú egy alkoholmentes 30 nap: a 48 órás hétvége valóban 48 óra, nem 24 + 24 óra alvás.
„Jobban érzem magam egészségileg, mélyen alszom, nyugodtabb vagyok, többet és jobban edzek, mint eddig. Egy cimbora tartott velem, a 25. napig bírta, a többiek drukkoltak, de közben szívták a vérem rendesen. :D”
Balázs ugyanúgy eljárt bulizni, igaz kevesebbszer, viszont azt tapasztalta, hogy józanul sokkal kevésbé bírta sokáig a részegeket, főleg az ismeretleneket és a hitvány zenéket. Arra jutott, hogy józanul erős kihívás a kocsmázás.
„Decemberben lesz pár ok a mulatozásra, de igyekszem módjával, mivel egyáltalán nem hiányzik a másnaposság érzés, a gyógysörözés okozta harmadnap, tehát csak óvatosan a továbbiakban. Jó élmény volt, jobban érzem magam tisztán, ezért ritkábbá teszem főleg hétközben a fogyasztást, januárban pedig ismét tisztító kúra gyógyteával.”
Dávid Ferenc elmondása szerint jövőre még nagyobb kampányt terveznek: lesznek Száraz November ügynökök, akik egy közösségen belül segíthetnek keresztül vinni ezt a hónapot, ők kommunikációs pakkot kérhetnek majd a Kék Ponttól, hogy hogyan kell mindezt menedzselni.
Ugyan most vége a száraz hónapnak és jönnek az alkoholfogyasztás szempontjából kiemelt időszaknak számító évvégi ünnepek, de Dávid szerint aki végig csinálta a hónapot, az innentől több alázattal fog az alkoholhoz fordulni, épp erről szólt ez az egy hónapon át tartó mentális tréning.
A Száraz November másik fontos üzenete az volt, hogy a segítségkérés aktusa kapjon végre nagyobb terepet Magyarországon. Merjük és tudjuk jelezni, ha valamiben segítségre van szükségünk. Akadtak olyanok, akik kihullottak ugyan a hónap során, de utána jelentkeztek a Kék Pontnál, hogy segítségre van szükségük. Ez is óriási eredmény.
Az öngondoskodás és a közösségi segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozó Száraz November lezáró eseménye szerda este lesz a Müsziben.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.