A brit statisztikai hivatal csütörtökön közölt adatai szerint soha nem költöztek még egy év alatt olyan sokan Nagy-Britanniába, mint 2015 nyara és 2016 nyara között. Éppen e periódus utolsó előtti hetében tartották a Brexitről szóló népszavazást, amelynek kampányában a kilépés mellett érvelők egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy túl sokan jönnek az országba.
15 nyara és 16 nyara között:
Most először fordult elő, hogy az EU-ból érkezők létszáma közel megegyezett az EU-n kívülről érkezőkével, eddig a kívülről jövők mindig egyértelműen többen voltak.
Ugyanakkor összesen csak 355 ezerrel laktak többen idén július elsején Nagy-Britanniában mint egy évvel korábban, mert sokan el is hagyták közben az országot. A távozók nagy része is bevándorló volt.
Az EU-s állampolgárok közül a végső arány így + 189 ezer fő, vagyis hiába jöttek 284 ezren, 100 ezer korábban érkező el is ment közben. Ugyanez az arány az EU-n kívüli állampolgárok esetében, míg a brit állampolgárok közül 49 ezerrel többen költöztek el, mint ahányan hazaköltöztek.
Az érkezők elsöprő többséget nem menekült. Menedékjogot 2016 első 9 hónapjában összesen 41 ezren kértek a brit kormánytól. A legtöbben irániak és irakiak egyébként, a szír menedékkérők csak az ötödik legnagyobb csoportnak számítanak, az afgánok és a paksiztániak is többen voltak.
Az alábbi országokból érkeztek a legtöbben 2015-ben Nagy-Britanniába:
Először fordul elő, hogy Románia a legnagyobb kbocsájtó ország, de közben ez nem jelenti azt, hogy a keleti EU-s tagállamokból összesen többen mennének. Sőt, összességében valamivel még csökkent is a kiáramlás ebből a régióból, elsősorban a lengyelek mennek kevesebben. Románia és Bulgária állampolgárai viszont most kezdik csak felfedezni a brit munkaerőpiacot maguknak.
Jól látszik, hogy az érkezők többsége dolgozik, különösen sokan az EU-ból érkezők közül. A munkavállalók száma 454 ezer fővel növekedett egy év alatt 2016 őszére, és ennek a tömegnek csak 47%-t teszik ki brit állampolgárok. 49%-uk EU-s állampolgár, és csak 4% az EU-n kívülről érkező új munkavállalók aránya. Utóbbiak közül viszont nagyom magas a tanulni érkezők aránya.
Az EU-ból érkezők több mint fele (57%) úgy ment ki, hogy előre megbeszélt állás várta, míg 43% bízott abban, hogy majd csak lesz valami. A mostani brit kormány azt akarja, hogy utóbbiak ne költözhessenek majd be, ha Nagy-Britannia várhatóan 2019-ben kilép az EU-ból.
Egyértelműen a Brexit hatása, hogy a letelepedési engedélyért folyamodó EU-s állampolgárok száma nagyon megnőtt. Ők azok, akik biztosra akarnak menni, és a britek kilépése után is mindenképpen legálisan maradnának. A Brexit utáni 3 hónapban 23 ezerrel többen kértek ilyen engedélyt, mint a Brexit előtti 3 hónapban.
Az októberben felállt új konzervatív kormány azt ígérte a szavazóknak, hogy évente maximum 100 ezer embert engednek majd be. Mint látható, csak az EU-n kívülről majdnem háromszor ennyien érkeztek, vagyis a kilépés az EU-ból önmagában biztosan nem oldja ezt meg.
Az sem látszik persze, hogy az EU-ból érkezőket hogyan korlátozhatják majd, mert szinte az összes EU-s tagállam ragaszkodik ahhoz, hogy a brit cégek csak akkor férhetnek majd hozzá a közös piachoz, ha a szabad munkavállalást a kilépés után is engedik az uniós polgároknak. Nem véletlen, hogy a brit kormány nem sieti el a távozást, még be se adták a hivatalos kilépési kérelmet.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.