Még nagyobb lett Andy Vajna fekete luka!!!4!

Ismét több helyen módosították a filmtörvényt.

A módosítás előterjesztője Rogán Antal volt, nyertese az Andy Vajna által felügyelt Magyar Nemzeti Filmalap, illetve a Magyarországra érkező, komoly állami támogatással idevonzott külföldi és a velük dolgozó magyar filmgyártó cégek lehetnek.

A törvénymódosítás kiterjed továbbá és többek között a filmforgatások helyszínéhez szolgáló közterület-foglalásokra és a Magyarországon bemutatott filmek regisztrációjára.

De haladjunk sorjában.

Tovább nőtt a 14 milliárdos fekete lyuk

A legszembetűnőbb változás, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap által kezelt letéti számla keretösszege – amelyre a magyar cégek adókedvezményért cserébe támogatásokat fizethetnek be, és amely számláról a magyar állam kifizeti a külföldi filmgyártók által visszaigényelhető 25%-os gyártási támogatást –, drasztikusan emelkedett:

Az idén hatályos 14 milliárdról 25 milliárd forintra növelték 2017. évre ezt a keretet. Ráadásul egy átmeneti rendelkezéssel az idei, 14 milliárdos keretet 19 milliárdra emelték.

Ezek szerint a magyar államnak 25 milliárd forinttal mindenképpen támogatnia kell a külföldi filmek gyártását, függetlenül attól, hogy összegyűlt-e ennyi átirányítható adópénz a taotámogatásokból.

A törvénymódosítás szövegében még 25 milliárd forint szerepel, ám az MTI híradása szerint maradt a 2017-es évre is 14 milliárd forint. DE! A keretösszegen mostantól könnyedén, egy kormányrendelettel – a parlament kihagyásával – lehet változtatni:

„a jövőben törvény helyett kormányrendelet határozza meg annak a letéti számlának a keretösszegét”

A módosítás parlamenti vitáján elhangzott fideszes indoklás szerint azért, mert jövőre az erről a számláról kifizetendő gyártási támogatás mértéke már 33 milliárd (25%) forint lesz.

Ez azt jelenti, hogy 2017-ben a magyar állam ekkora összeggel támogathat külföldi filmes produkciókat. Így Magyarország tovább erősíti pozícióját európai filmes nagyhatalomként, hiszen eszerint összesen 132 milliárd forintnyi (100%) gyártási költség keletkezhet az államkassza 25%-os támogatásából.

Ez óriási ugrás lenne az eddig sem rosszul teljesítő iparág részéről.

Tavaly ugyanis a Hvg szerint több mint ötvenmilliárd forintot költöttek Magyarországon külföldi és magyar filmes produkciókra. Ezzel Magyarország az élen áll az európai országok között, mivel GDP-jének 0,15-át teszik ki a filmgyártási költségek – ez pedig elsősorban ennek, a jelentős méretű visszatérítésnek köszönhető.

A rendszer nagyon egyszerűen úgy működik, hogy ha jön egy külföldi produkció, amely 100 millió forintot elkölt itthon, akkor 25 millió forintot visszakap a magyar államtól. Az állam ezt a 25 milliót az adókedvezményért sorban álló magyar cégektől húzza be (tao). Hogy ezt a támogatási összeget egyszerűen megkapja a külföldi produkció, létrehozták a Filmalap által kezelt letéti számlát, amelyről hatósági igazolás (NMHH) esetén kiutalható a kívánt összeg. Ez tehát végülis egy „technikai számla”.

Kérdés persze, hogy ez mekkora biznisz az országnak. A kormány szerint nagyon is az.

Mivel a filmgyártásra (is) fordítható taopénzek áramlásáról, és ennek a bizonyos letéti számlának a mindenkori állapotáról, az ott parkoltatott milliárdokról a nyilvánosság vajmi keveset tudhat, kénytelenek vagyunk Rogán Antal propagandaminiszter és a parlamenti vitán a törvénymódosítás vitáját felvezető Dömötör Csaba államtitkár állításaira hagyatkozni:

Dömötör szerint 1000 forint be nem fizetett adóból, a filmgyártás felpörgetésével 1248 forint adóbevétel keletkezik:

„Az elmúlt években végzett elemzések azt mutatják, hogy ezer forint adóvisszatérítésre 1248 forint adóbevétel jut, ezer forint adóvisszatérítés 3240 forinttal növeli a GDP‑t, a multiplikátor hatás tehát több mint háromszoros, és egymilliárd forint adóvisszatérítés 555 munkahely létrejöttét segíti elő. Azért van ez így, mert még a külföldi cégek is több tíz milliárd forintot költenek el Magyarországon. Ezek tehát a gazdasági hatások.”

Rogán Antal szerint:

„minden Magyarországon leforgatott filmre elköltött 100 forintból 38 forint közvetlen bevételként befolyik az államkasszába. Ehhez képest az állam 20-25 forint közötti összeggel támogatja a filmgyártást - tette hozzá.”

Tehát kénytelenek vagyunk bemondásra elhinni, hogy ez jó üzlet az államnak, ám bizonyos jelek arra utalnak, egyre nehezebb előteremteni a magyar gazdaságnak ezt a 25%-os támogatást.

Magyarul egyre kevesebb a felszabadítható adópénz, amivel pörgetni lehet a külföldi tőkéből történő filmgyártást – de mint látni fogjuk, ez nem jelenti azt, hogy a kormány ne fizetné meg a gyártási támogatást „saját zsebből”.

Legalábbis erre utal, hogy sem tavaly, sem azelőtt sem sikerült annyi pénzt behúzni a magyar cégektől a letéti számlára, hogy az elég legyen a külföldi produkciók támogatásának kifizetésére.

(A magyar cégek lanyhuló adakozási kedvének az lehet az oka, hogy már nem 19%-os, hanem csupán 4,5%-os adókedvezményt lehet ezzel a támogatási formával elérni. A másik ok, hogy taopénzekkel a sporttámogatás sokkal népszerűbb a cégek között. Sporttámogatással ugyanis több „barátot” lehet találni a NER-ben, ha egy bizonyos egyesület kapja a taopénzt, minha egy külföldi produkció.)

2015 elején 4 milliárd, az év végén már 8 milliárd forinttal kellett kistafírozni a letéti számlát.

Ahogy a Magyar Narancs lényegre törően fogalmazott:

„Orbán Viktor mégsem hagyhatta, hogy az amerikai stúdiók ott toporogjanak a Filmalap Városligeti fasori épülete előtt a pénzükre várva, ezért mélyen a zsebébe nyúlt.”

Most tehát ennek a letéti számlának a keretösszegét emelték meg – volumenében egyébként fennállása óta a legnagyobb mértékben – 25 milliárd forintra  úgy módosították, hogy akár egy kormányrendelettel emelhető lehet a plafon. Mint írtuk, a kormány becslése szerint az állami támogtás mértéke 33 milliárd lehet jövőre. (2013-ban 9,7, 2014-ben 7, 2015-ben 12, 2016-ban 14 milliárd volt a törvényben rögzített összeg.)

Ha tehát jövőre is mélyen az állami zsebbe kell nyúlni, akkor az egy jóval nagyobb zseb lesz, mint eddig.

Végre auditálják a filmeket?

A törvénymódosítás másik lényegi eleme, amelyre a benyújtó kifejezetten büszke volt, hogy jövő tavasztól a magyarországi filmforgalmazókat és a bemutatott filmeket regisztrálják.

Ezzel a magyar filmipar és -szakma egy eddig elmulasztott kötelezettségét teljesítené végre, hiszen ma nincs olyan rendszer Magyarországon, amely hitelesen ellenőrizné, mennyien néznek meg egy-egy filmet.

Ez kicsit olyan, mintha a stadionok nézőszámairól nem lennének adataink, miközben az állami támogatások miatt mégis közérdeklődésre tart számon, mennyien ültek be egy-egy adópénzből támogatott meccsre vagy filmre. (Tipikus trükk: egy államilag finanszírozott magyar film nézettségi adatait kedvezményes vagy ingyenes iskolai vetítések adataival kozmetikázzák; ezt a gyakorlatot kiszűrni pedig független auditor nélkül lehetetlen.)

Bár a Fidesz szerint ez a kérdés végre megoldódik, valójában lényegi változás nem történik:

  • Továbbra is önbevallás alapján közölnének adatokat a forgalmazók és a moziüzemeltetők, tehát a rendszer csak egy újabb bürokratikus kör beépítésével „gazdagodik”.
  • Olyan adatbázist kell létrehozni (filmterjesztői/forgalmazói adatbázis), amely egyébként már létezik, az NMHH minden mozgóképszakmai szereplőt regisztrál, érthetetlen miért van szükség újabb adatbázisra.

A Filmalap tovább terjeszti hatalmát

Fontos változás és tulajdonképpen a magyar közigazgatás szégyenletes veresége a Filmalappal szemben, hogy mostantól a filmforgatásokhoz szükséges közterületfoglalási engedélyek kiadásában megkerülhetetlen lett a Filmalap. A hatósági jogkört az MNF gyakorolja, ő az elsődleges szűrő a bejelentések kapcsán és ha ő nemet mond, akkor teljesen mindegy, mit mondan az illetékes önkormányzat.

Azaz, ha egy produkció valamely magyarországi helyszínen (közterületen, közintézményben) játszódik, mostantól a Filmalap megkerülése nélkül nem lehet forgatási engedélyt szerezni, sőt a Filmalapnak megtiltási joga van.

Ennek a lépésnek nyilván van gyakorlati haszna, a Filmalap központi szerepköréből adódóan zökkenőmentesebben kapnak engedélyeket a gyártó cégek, ám abban az országban, ahol a közvagyon időnként áttekinthetetlen módon bizonyos magánszemélyek szórakozását szolgálja, lehet némi kivetnivaló is ebben a fejleményben.

Az általános vitán a szocialista Kunhalmi Ágnes ezt így fogalmazta meg:

„Lefordítom, hogy mi sejlik itt fel. Ha Andy Vajna odatelefonál akármilyen állami intézménybe, akkor azt kötelező forgatási helyszínnek átadni. Ebből persze az ellenkezője is könnyen adódhat: ha odatelefonál Andy Vajna, akár nehezítheti is ugyanezt. Ez, mondjuk, abban az országban, ahol Habony Árpád hazaviheti a Szépművészeti képeit meg fotóit, annyira nem meglepő önöktől”

Tovább súlyosbítja a képet, hogy a Filmalap döntésével kapcsolatban „fellebbezésnek helye nincs”, így ha egy stáb – akár ki nem mondott politikai okokból – nem kap engedélyt, nincs hova fordulnia jogsegélyért. (Pontosabban bírósághoz fordulhat, ami ugyan jogorvaslatnak tekinthető, de kifejezetten időigényes és macerás eljárás.)

A Filmalap mindent lát

De nemcsak a területfoglalásoknál, hanem a Magyarországon forgalmazott filmek besorolásának tekintetében is szélesednek a Filmalap lehetőségei.

A módosítás értelmében, mint az art-, mind a korhatárbizottság működésében is feltűnik a Filmalap, amely sok esetben – amikor egy adott film finanszírozója a Filmalap – az összeférhetetlenség gyanúját veti majd fel, hiszen az a szereplő befolyásolhatja a forgalmazandó filmek besorolását, amelyik gyártását, forgalmazását finanszírozza. Vagy megfordítva: nehezítheti egy olyan film forgalmazását, amelyik nem filmalapos pénzből készült.

Az art besorolású filmek bizonyos forgalmazói támogatásra jogosultak - eddig az Emberi Erőforrások Minisztériumában működő bizottság döntött ezekről, mostantól az NMHH Filmirodája fog.

Az indoklás szerint azért, mert az EMMI bizottsága több esetben késlekedett a besorolással, ám a módosítással vitába szálló jobbikos Dúró Dóra szerint ehhez elegendő lett volna egy plusz munkatársat felvenni, nem totálisan átszervezni a már működő intézményt.

Mostantól az art bizottságban a hat tag között helyet kap az MMA delegáltja is, személyéről az elnök, azaz Fekete György dönt.

A korhatárkarikák kiosztása pedig erősen befolyásolja egy-egy film nézettségét, az erről döntő grémiumban mostantól „megfigyelőként” a Filmalap is részt vehet. (Egy 12-es korhatárkarikás filmre egy olyan család ritkábban ül be, amelyben van egy 8 éves gyerek is. A korhatárkarikák kiosztása viszont szubjektív szempontok alapján történik.)

Az általános vitán a módosítást sem a Jobbik, sem az MSZP nem támogatta.