Visszapattintotta az Alkotmánybíróság a kárrendezésből kimaradt Quaestor-károsultak panaszait

Az Alkotmánybíróság elutasította a Quaestor csődje miatt hozott kárrendezési törvény ellen benyújtott indítványokat. Ezzel kapcsolatban közel 60 indítvány érkezett, amelyekben a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló törvény bizonyos rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát kérték.

Az indítványozók egy része olyan befektető volt, akik valamiért kimaradtak a törvény szerinti kárrendezésből vagy kárrendezésük nem volt teljes. A másik része pedig olyan befektetési szolgáltató, amelynek a törvény alapján a kárrendezési mechanizmus pénzügyi végrehajtásában szerepet kell vállalnia.

Quaestor-károsultak tüntetnek a Fõvárosi Törvényszék Markó utcai épületénél. - Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a vizsgált esetben kivételes jellegű, méltányosságból történő állami juttatásokról van szó. Ezért a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg mind a jogosultak körének, mind a juttatás mértékének és egyéb feltételeinek meghatározása során.

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem találta diszkriminatívnak a jogosultak körének meghatározását, szerintük annak a tárgyilagos mérlegelés alapján ésszerű indoka van, így nem tekinthető önkényesnek.

Az Alkotmánybíróság a tulajdonhoz való jog sérelmére alapított kérelmekkel kapcsolatban megállapította, hogy önmagában nem minősíthető tulajdonelvonásnak az a tény, hogy a jogalkotó maximálta a Kárrendezési Alap által személyenként kifizethető összeg nagyságát, illetve meghatározta az összeg kiszámításának módját.

A Befektetővédelmi Alap (BEVA) tag indítványozók vélt tulajdoni sérelméről az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az a tény, miszerint a BEVA-tagoknak befizetést kell teljesíteniük a törvény szerinti módon, azt jelenti, hogy a jogalkotó lehetővé tette pénzügyi forrásaiknak időleges igénybe vételét. A befizetés az adóból történő levonás és a kamatelőírás alapján kölcsönnek tekinthető, amelynek célja a BEVA fizetési kötelezettségeinek és működési költségeinek fedezése, amely valóban a tulajdonhoz való jog korlátozásának minősül. Az Alkotmánybíróság megállapította ugyanakkor, hogy ez a korlátozás közérdekből történt.

A károk méltányosság és társadalmi szolidaritás alapján történő teljes vagy részleges megtérítése, a pénzügyi szektor bizalmának fenntartása, stabilitásának védelme nemzetgazdasági, össztársadalmi érdek, azaz közérdek is. A korlátozást az Alkotmánybíróság emellett arányosnak is találta.

A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Még Strasbourgban bíznak

Pedig a Quaestor-károsultak érdekvédelmi szervezete nagyon bízott abban, hogy az Alkotmánybíróság nekik ad igazat. A csoport tagjai hétfőn az Ab Donát utcai székháza előtt tüntettek, és petíciót adtak át az Alkotmánybíróság elnökének.

A károsultak szerint csak a Duna City beruházás – amelyhez amúgy a Szijjártó Péter vezette külgazdasági minisztérium az FBI által is kőrözött szaúdi befektetőt, Ghaith Pharaont akarta beszervezni – egymaga többet ér ennél az összegnél, azaz lenne pénz a káruk megtérítésére. A károsultak azt tervezik, hogy a továbbiakban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak panaszaikkal. (MTI/hvg.hu)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;