Leállították az emberek kimenekítését Aleppóból

Aleppóban a felkelők szerda óta már nem állnak ellen, a város ostroma befejeződött. A legyőzött városrész lakói rettenetesen szenvednek.

Az ENSZ becslése szerint 50 – 100 ezer aleppói lakosról van szó, ők több mint négy évig éltek a felkelők fennhatósága alatt. Az utóbbi hetekben elképesztően intenzív bombázásnak voltak kitéve, nem maradt épen maradt ház egykori lakóhelyükön.

Gyógyszerhez már hetek óta nem juthattak, most már élelemük sincs. A városrészükbe benyomuló, Aszad szír elnök mellett harcoló katonáktól rettegnek. Mindegyik családnak vannak halottai, az utóbbi napokban elhunytakat eltemetni sem tudták, emberi testrészek hevernek a romok között. A megmaradt értékek egy részét maguk a lakók gyújtották fel csütörtökön, nehogy a kormányhű katonák kezére kerüljenek.

Ezekkel a buszokkal evakuálták csütörtökön az embereket. Fotó: Mamun Ebu Omer / Anadolu Agency

Harcok viszont már nincsenek. Ezer fegyveres felkelő csütörtökön kivonult a városból, az orosz hadsereg biztosította a menekülő útvonalat, Idlib tartományba vonultak vissza, a szíriai szunnita ellenzék utolsó nagyobb területére.

A civilek közül azonban csak nagyon kevesen tudták eddig elhagyni a várost. A Nemzetközi Vöröskereszt szerint 8000 ember hagyhatta el csütörtökön Kelet-Aleppót.

Nagyobb részük Idlib tartományba ment, ahol a török határ közelében menekülttáborokat építenek ki nekik. Ezek felszereltsége rendkívül szerény, gyógyszer egyelőre itt sincs, a segélyszervezetek arra panaszkodnak, hogy matracon kívül mást nem tudnak adni a földönfutóknak. Az eddig evakuáltak közül volt olyan is, akiket kiraktak a pusztában, Aleppó határában. Az evakuáláshoz a buszokat a szír kormány biztosította, az orosz hadsereg felügyelte a távozást.

A Kelet-Aleppóból menekülő civilek - Fotó: AFP/Abdulfetah Huseyin/Anadolu Agency

A csütörtöki felvételeken evakuáltak átkokat szórtak Aszad szír elnökre, és sokan bosszút esküdtek. Az elhagyott romok tele vannak „visszatérünk” feliratú graffitikkel.

Az evakuálás azonban péntek délelőttre elakadt. A reggel elindított buszokat visszafordították, újabbak pedig nem indulnak.

A szír kormány azt mondja, hogy a lázadók nem tartották be a megállapodást, ezért nem engedik ki saját lakásuk romjai közül az embereket.

Az evakuálási megállapodás része volt, hogy két kisebb városból az Aszadhoz hű lakosságot és védőket engedik ki a felkelők. A szír kormányerők most azt állítják, hogy rálőttek egy buszra, ami az övéiket evakuálta, ezért az aleppói menekültek sem mehetnek most. A Vöröskereszt igyekszik közvetíteni a felek között. Aleppóban éjszaka -3, nappal + 5 fok van, rengeteg az ellátatlan sérült, az evakuálás elhúzódása sok emberéletet követel.

Több mint négy évig tartott a háború Aleppóban

Aleppó Szíria leggazdagabb városa volt, a fővárosnál, Damaszkusznál is jelentősebb kereskedelmi és ipari központ. Többségében szunnita arabok lakták, de a 2,3 milliós város lakossága vegyes volt, kurdok és turkománok, illetve keresztények, alaviták és síiták is szép számmal lakták.

Amikor 2011-ben elkezdődtek a tüntetések Aszad rezsimje ellen, Damaszkusz kimaradt a nagy balhékból. A kormány rendőrsége kőkeményen ellenőrizte a várost, az egyetemisták demokráciát követelő kisebb megmozdulásain és néhány külvárosi vonuláson kívül nem voltak látványos megmozdulások.

Fotó: AFP/George Ourfalian

2012 nyarán viszont megérkeztek a szunnita arab felkelő milíciák a város határára. Idlib és Aleppó tartomány egyes részei, vagyis jelentős környékbeli területek addigra már a kezükön voltak. Ezeket a felkelő csoportokat támogatta Törökország, Katar és Szaúd-Arábia is.

2012 júliusának végére Aleppó egy részét elfoglalták a felkelők, de az egész város soha nem lett övék. Ettől kezdve kisebb – nagyobb intenzitással folyamatos volt a harc a város két fele között, a frontvonalak naponta változtak. Egy ideig a felkelők értek el sikereket, aztán 2013 végétől a szír hadsereg nehéztüzérséget vetett be, és ezzel átvették a kezdeményezést.

AFP PHOTO / George OURFALIAN

A 2015. szeptemberi orosz beavatkozásig a szembenállók beásták magukat állásaik mögé, és ugyan a harc folytatódott, nagyobb, az egész város megszerzésére irányuló hadműveletet egyik fél sem kockáztatott. Viszont mindkét oldal rettenetesen bánt a civilekkel is, ha úgy vélték, hogy azok az ellenfeleikkel szimpatizálnak.

Tavaly ősszel orosz bombázók kezdték rendszeresen támadni a város keleti, felkelők tartotta részét, azóta az élet errefelé egészen nyomorúságossá vált. 2016 februárjában a város közelében lévő, felkelők tartotta két fontos falut elfoglaltak az Aszadot támogató erők, és ezzel a felkelőket elvágták saját hátországuktól. Idén júliusra tovább romlott a helyzetük: ekkorra elvesztették azt az utat, amin keresztül Törökországból érkezett az utánpótlásuk.

A felkelők városrésze azóta lényegében körbe van zárva, nyáron még 275 ezer ember élt az ostromlott enklávéban. Augusztusban még volt egy nagyobb ellentámadásuk, sikerült egy újabb kerületet birtokba venniük Aleppóból, de néhány hét múlva kiverték őket innen is, és azóta egyre rosszabb a helyzetük.

Az ostrom utolsó, intenzív szakasza szeptember 22-én kezdődött. Az orosz légicsapások még sűrűbbek lettek, a szárazföldön pedig a szír kormányhadsereg mellett iráni "önkéntes" katonák, iraki síita milícisták és a libanoni Hezbollah harcosai is felsorakoztak.

AFP PHOTO / KARAM AL-MASRI

Október közepére az USA és több európai ország (Nagy-Britannia, Németország és Franciaország elsősorban) élesen kritizálta az oroszokat, mert a légicsapások elsősorban a civileket véreztette ki, és szisztematikusan támadták az utolsó kórházakat is.

Néhány napra fel is függesztették az ostromot, szabad elvonulást ígérve a menekülőknek, de ezzel alig élt valaki Kelet-Aleppóból. A felkelők azt mondták, hogy az emberek félnek, hogy Aszad csapatai megölik vagy bebörtönzik a menekülőket, az oroszok és a szírek pedig azt mondták, hogy a felkelők élő pajzsnak akarják használni a lakosságot, és ezért nem engedik ki őket. Az ENSZ által a városba indított segélykonvojt légicsapás érte. Az USA szerint orosz gépek lőtték ki a kamionokat, az oroszok azt mondták, hogy nem is történt légicsapás, hanem ismeretlenek a földről lőtték a menetet. A támadás után az ENSZ is felfüggesztette az ostromlottak esélyezését.

Az ostrom utolsó szakasza éppen egy hónapja, november 15-én kezdődött, amikor a szárazföldi csapatok benyomultak a felkelők tartotta városrész északi felébe, és azóta fokozatosan nyomultak előre.

AFP PHOTO / STRINGER

Decemberre már biztossá vált, hogy a felkelők vesztettek. Az utolsó napokban az orosz bombázók gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a felkelők utolsó negyedeit.

Éppen ezek miatt az intenzív bombázások miatt támadták Berlinből és Párizsból is nagyon élesen Moszkvát. Merkel kancellár és Hollande elnök megpróbálták EU-s kollégáikat rávenni arra, hogy újabb szankciókat vezessenek be Oroszország ellen az embertelen bombázás megtorlásául, ám ez több tagállam ellenállás elbukott, leginkább az olasz miniszterelnök ellenezte a tervet.

Merkel a mostani EU-s csúcs után arról beszélt, hogy a Nyugatnak humanitárius segítséget kell adnia a felkelők területén hajléktalanná vált több tízezer polgári személynek, ám egyelőre a nyugati segélyszervezetek nem férnek hozzájuk.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;