Vidám pillanatok a bohócliga 15. fordulójából

sport
2016 december 22., 07:06
comments 35

Egy héttel közelebb kerültünk a rájátszáshoz, de a kép alig lett valamivel tisztább. Utolsó bejelentkezésünk óta csak az Oakland Raiders csatlakozott a már rájátszásba jutott pároshoz, a Dallashoz és a Seattle-höz, közben az AFC déli csoportjában, ha lehet, még bonyolultabbá váltak a dolgok, hála a Titans és a Colts kansasi és minnesotai vitézkedésének. Így még a 7-7-es mérleggel álló Coltsnak is van esélye a csoportgyőzelemre. És mi lett volna, ha 20:14-es vezetésnél Blake Bortels nem dobja fejbe a tight endjét?

De fejbedobta, így a Houston kapott még egy esélyt, így annak ellenére is nyerni tudott, hogy Osweilert 11 passzkísérlet és két labdaeladás után a kispadra száműzték. A vereség így Gus Bradley állásába került, ami a Jags évek óta tartó vergődése alapján várható döntés volt. De ne legyünk túl szigorúak Bortlesszel, még ha az év eleji reményteli kezdés óta mintha vissza is fejlődött volna. Hibázni még a legnagyobbak is tudnak. Ezt például a liga legjobb csapata, a Dallas hozta össze:

Ezt pedig maga Tom Brady:

Elnézést kérek minden Patriots szurkolótól, de lássák be, ez mindenki másnak prémium szórakoztatás. A jövendőbeli hall of famerek közül nem ő volt az egyetlen, akinek meg kellett szenvednie a hétvégén. Aaron Rodgers például hiába dobált csodás passzokat az endzone sarkába, ha elkapói rendre elpotyogtatták a forintos labdákat.

Kész csoda, hogy a Green Bay végül le tudta győzni a gyengécske Bearst. Az összefoglalók előtt zárásként pedig még idetenném a hétvége kétsétgelenül legszórakoztatóbb jelenetét, ezt a PAT-blokkolási kísérletet:

Most pedig következzenek az összefoglalók a First Down Blog Meksz-Holczer-Pongrácz tirójától.

TNF Seattle Seahawks – Los Angeles Rams 24–3

Előzetesen Richard Sherman kőkeményen beleállt Roger Goodell főkommisszárba a Thursday Night Football miatt és a Rams-főnök is megfosztotta Jeff Fishert attól, hogy náluk váljon minden idők legtöbb vereségét begyűjtő főedzőjévé, két „túlmotivált” csapat lépett pályára a 15. játékhét nyitányán. A különbség annyi volt, hogy a 'Hawksnak győzni kellett, a vendégeknek tökmindegy volt. Az egész mérkőzésen látszott ez a hozzáállás: a vendég védelem képtelen volt nyomást gyakorolni a hazaiakra, így Russell Wilson és támadósora szép kényelmesen eljátszogatott, hogy aztán háromszor is tédét ünnepeljen. ’DangeRuss’ ezzel valamelyest feledtette a múlt hetén a wisconsini fagyott tundrán elszórt 5 pickjét. Futójáték nem létezett, egyedül Tyler Lockette elkapásai dicsérhetők. Nyűgösen bár, de behúzta a kötelezőt a Seattle, az utolsó 2 héten a célba vehetik a pihenőhetet. A Los Angeles a meccset és az idei első draftcetli tulajdonos, Jared Goff irányítót is elvesztette, őt Sherman rendszabályozta meg, nem mintha ez sokat számítana.

New York Jets – Miami Dolphins 13–34

Ryan Tannehill sérülése miatt a veterán az utoljára 2002. január 1-jén kezdő Matt Moore-ral vágott neki a szombat esti csatának a Dolphins, aki karrierje legjobbját produkálta (236 jard, 4 TD, INT). A Jets számára indult fényesebben a mérkőzés, egy 75 jardos támadás végén Robby Anderson szerzett pontokat. Azonban ezzel ellőtte az összes puskaporát a hazai alakulat. A floridai védelem feljebb kapcsolt egy fokozattal: Cameron Wake, nem sokkal azután, hogy kiütötte Bryce Petty irányító kezéből a labdát, megszerezte pályafutása első interceptionjét. Dion Sims és Kenny Stills hatpontosaival a szünetre már előnnyel mehettek a vendégek. A második játékrészben egy punt utáni fumble return, újabb Sims tédé következett, végül Jarvis Landry egy hosszú vágtával lezárta a küzdelmet. A vendégek védelme még két labdaszerzést produkálta bónuszként, így életben tartották a rájátszásos reményeiket. A Jets újra borzasztó volt, Bilal Powell dicsérhető egyedül. A Miami pedig Adam Gase-nek hála 8 év után ismét pozitív mérleggel zár.

Baltimore Ravens – Philadelphia Eagles 27–26

Az Eagles megbukott a korrektség vizsgán, lévén a Philadelphia és a Pittsburgh államon belüli gyűlölködése olyan magasságokba szökött, hogy a vendégek képesek voltak az egyenlítés helyett a kétpontost választani, amit természetesen nem csináltak meg. Győzelmével a Ravens továbbra is versenyben van a rájátszásért. A vendégek futója, Ryan Mathews 128 jarddal és egy tédével terhelte meg a hazaiak futás ellen mindeddig kiválóan teljesítő védelmét, cserébe Terrell Suggsék két kulcsfontosságú labdaszerzéssel kompenzáltak. Joe Flacco, labdaeladása ellenére is, jól dirigálta a támadókat, életben tartva ezzel a csoportgyőzelem reményét.

Buffalo Bills – Cleveland Browns 33–13

A hazai vezetőedző, Rex Ryan esetleges kirúgása volt a főtéma egész múlt héten Buffalóban, de a csapat egy fix egyessel hűségesküt tett mestere mellett. LeSean McCoy két hatpontosával újabb parádés mérkőzésen van túl, de párja, Mike Gillislee is csinált egy tédét. Tyrod Taylor limitált passzjátéka bőven elegendő volt az újra Robert Griffin III vezette Browns-zal szemben. Érik a 0-16-os buli.

Chicago Bears – Green Bay Packers 27–30

A vendégek szétzilálták talajon a Bears védelmét, majd a záró játékrészben 17 pontos előnyt adtak le. Feltétlenül kellett nekik az életben maradáshoz egy 60 jardos Aaron Rodgers – Jordy Nelson összjáték. Ty Montgomery elkapóként kezdte az évet, aztán a sok sérülés a futókhoz kényszerítette és ezt bánhatta most a hazaiak védelme, mivel futóként 162 jardot és tucatnyi pontot tett a közösbe. A Lions bukása miatt a Packers célba veheti a csoportgyőzelmet. Chicagóban pedig marad a küszködés, legfeljebb Alshon Jeffery visszatérése csalhat mosolyt az arcokra Windy Cityben.

Cincinnati Bengals – Pittsburgh Steelers 20–24

A tavalyi rájátszásos csimm-bumm után mindenki nagy várakozással tekintett a ketrecharc elé, aztán a végére még trash talk se lett belőle. A botránykő Vontaze Burfict próbából térd alatt összefejelt David DeCastro támadófal emberrel (előbbi húzta a rövidebbet), és Adam ’Packman’ Jones is csak a száját járatta. Andy Dalton büszke férfiúként vezette csatába a hazaiakat, ennek eredménye három egymás utáni pontszerző támadás lett, amihez készségesen és szabálytalanságokkal tűzdelve asszisztált a vendég védelem. A nagyszünetben megfordultak az erőviszonyok, Ben Roethlisberger átlag feletti játékával és Chris Boswell rúgó klubcsúcsot beállító 6 mezőnygóljával a Steelers állva hagyta az ellenfelét. Karácsonykor megtudjuk, hogy a Ravens vagy a Steelers jut a rájátszásba, míg a Bengals készülhet a januári pihenésre.

Houston Texans – Jacksonville Jaguars 21–20

Tizenhárom pontos előnyt sikerült elherdálniuk a floridaiaknak, és ez Gus Bradley állásába került. A Texans módszeresen ment az eredmény után, de Marquise Lee hat pontot érő visszahordása után – ami 9 év után az első kickoff return TD Jacksonville-ben – újra tetemes lett a vendégek előnye. Brock Osweiler irányítót a sokadik hibája után leültették a padra, a helyette beszálló Tom Savage több alkalommal is kiváló támadást vezetett, ami két Nick Novak mezőnygólt és egy Lamar Miller tédét eredményezett a hazaiaknak. A Texans ezzel megőrizte vezető helyét a csoportjában.

Kansas City Chiefs – Tennessee Titans 17–19

Meglepetés? Valljuk be, sokan nem ismerik (el) a Titans formálódó erejét, tényezővé válását, de amióta élőben láttam Nashville-ben a Marcus Mariota vezette gárdát, bevallom nem ért váratlanul az eredmény. Még akkor sem, ha a Kansas – Tyreek Hill futójátékának köszönhetően – állva hagyta őket, mégis volt erejük brusztolni és kivárni Andy Reid csapatának hibáját, majd stílusosan egy ex-Chiefs rúgó Ryan Succop mezőnygóljával behúzni a győzelmet. Mariota mintaszerű győztes támadásának a kansasi védelem sem volt képes útját állni, mégis a vendég támadósort a DeMarco Murray – Derrick Henry futópáros teljesítménye teszi naggyá. Mindkét egység rájátszásra érdemes, meglátjuk melyik ér oda a végén.

Minnesota Vikings – Indianapolis Colts 6–34

Észak Dél ellen, újabb totógyilkos meccs. Bár megfigyelve a Vikingek csúszását, a támadófaluk totális csődjét és a védelmük egyre gyakoribb bakijait, már nem kell csodálkoznunk semmin sem. Bezzeg a Colts, ahol a nyugdíjas futó, Frank Gore 101 jardot teljesít, Robert Turbin két tédét fut, Andrew Luck pedig a 35. különböző felállású támadófal mögött is feltalálja magát. A hazaiak nem bírták a nyomást, Sam Bradford és a visszatérő Adrian Peterson labdavesztései pedig megpecsételték Mike Zimmer alakulatának sorsát. Nem kiabálom el, de mindkét gárda idénye véget ér az utolsó fordulóban. Jövőre, veletek, ugyanitt.

New York Giants – Detroit Lions 17–6

Eli Manningék rájátszásos üzemmódban pörögnek, a Dallas után újabb csoportelsőt sikerült két vállra fektetniük a hétvégén. Mintha meg sem érezték volna a Jason Pierre-Paul és Janoris Jenkins sérülése okozta űrt, úgy állták útját Matthew Stafford próbálkozásainak. (Bár senki sem köszöni meg Detroitban Zach Zennernek, hogy a hazai gólvonal előtt elejtette a labdát.) A hazaiak támadásban is felülmúlták önmagukat, amit köszönhetünk Justin Pugh visszatérésének a támadófalba, Odell Beckham Jr. újabb mutatványainak, vagy a futójátékuk feljavulásának, netán annak, hogy a Lions védelme sebezhetőbb lett Darius Slay kiesésével. A vendégeknek meg kell szenvedniük a rájátszásért, a hazaiknak már jóval könnyebb dolguk van.

Arizona Cardinals – New Orleans Saints 41–48

A vasárnapi mise után kellemes az este a nyugdíjas klubban. Drew Brees és Carson Palmer mindent bele napot tart. Csodálatos légi parádé, nehézbombázás, amihez vígan asszisztálnak a védelmek. A hazaiak védőfalából Calais Campbell ugyan próbálkozik még, de mindhiába. 900+ jard mellé tucatnyi a tédé, ügyeletben a Saints-elkapó Brandin Cooks, de egytől-egyig mindenki foghatatlan. Ha valakire mutogatni kell a vereség miatt, akkor az Chandler Catanzaro az Arizona rúgója, lévén kétszer is hibázott, négy pontot hagyva a pálya mellett. Vidám, tétnélküli klubtalálkozó az örök tanulsággal: ha pontháborúba keveredsz Brees papával, akkor nagyon fel kell kötni a gatyádat.

Atlanta Falcons – San Francisco 49ers 41–13

Olyan, mint egy középiskolás osztálykirándulás: Chip bácsi felrak egy rakat sihedert a buszra, aztán mivel elég húsosak, a hakni mészárszékről mészárszékre folytatja útját. Annyira minden elképzelés nélküli a nyugati parti csapat, hogy lassan azokat az alapokat is elfelejtik, amit főiskolán beléjük vertek. Például a hogyan csináljunk szerelést egy futón, és mondjuk ezt egymás után ötször. Nem csoda, ha ebben az esetben az atlantai támadók majd 250 jardot futkorásznak össze. A Falcons már a rájátszásra tekingethet, a 49ers pedig a bányászbéka feneke alól figyel, ahonnét jövőre illene már előkeveredniük. Reménytelen tűnik, mintha a kilátástalanságnak nyitnánk dimenziókaput.

Denver Broncos – New England Patriots 3–16

Bill Belichick tanulmányutat szervezett a mérföldnyi magas Denverbe, ahol nagyvonalúságból megmutathatta a tudásra szomjazóknak, hogy mi is az a futójáték. Ez azért is kulcsfontosságú, hiszen a New England Patriots ezzel a győzelemmel már bejutott a rájátszásba, márpedig ott futás lesz, nem kevés, hanem sok. Az egy hatpontost hozó mérkőzésen a vendégek az elejétől a végéig kontrollálták a játékot, és fel is tehetjük a kérdést, hogy vajon tényleg a védelem nyeri a bajnokságot? Azon pedig morfondírozzanak a Broncos edzői, hogy egy ilyen szintű irányítónak, mint Trevor Siemian, szabad-e a labdát negyvenszer a kezébe nyomni.

San Diego Chargers – Oakland Raiders 16–19

Üdv a klubban, ismét! Ahogy várható volt a Raiders elérte a rájátszásba vezető ajtó kilincsét, 2002-ben sikerült ez utoljára nekik. Bár a hazaiak nem így gondolták a mérkőzés végkimenetelét, csak szembesültek egy régi, de igaz szentenciával, miszerint nem elég megölni és eltemetni, ha nem vágod le a fejét, mindig visszatér a végén. Szívós az oaklandi gárda és ezt többedszerre bizonyítja a befejezéseknél, most Perry Riley Jr. belső linebacker teljesített kiemelkedően. A Philip Rivers vezette támadósor a záró játékrészben elkövetett próbálkozásai imígyen festettek: labdavesztés, stop, labdavesztés. Erre jött válaszul Sebastian Janikowski két mezőnygólja, ami bőven elegendő volt a fordításhoz.

SNF Dallas Cowboys – Tampa Bay Buccaneers 26–20

Hiába fordított a nagyszünet után a floridai gárda, Jameis Winston nem a legélesebb a záró játékrészben. Ez pedig nem elég egy formában lévő Dak Prescott-Ezekiel Elliott duó ellen. Való igaz, hogy többre hivatott a Bucs védelme, mivel nem engedték tovafutni a Cowboyst, mégis a jövőbe tekintve talán annyi a tanulság, hogy igenis megfogható a Dallas. Talán egy kicsit nagyobbra lett fújva a léggömb és egy keményebb védelem egy jó, a tight endeket kihasználó támadósorral meglepetést okozhat nekik. De mindegy, mert a minden másra ott van Tony Romo.

MNF Washington Redskins – Carolina Panthers 15–26

A nagy akarásnak nyögés lett a vége. A hazaiak képtelenek hétfő esti meccset nyerni, most éppen Cam Newtonék babráltak ki velük. A Panthers győzelmével mindenki csak izgatottabb lett, lévén matematikai esélye lett a rájátszásra a vendégeknek, a Redskins pedig egy jó nagy ugrással távolabb került attól. A mérkőzés két domináns játékosa Jonathan Stewart és Kurt Coleman volt, előbbi szorgos futásaival vitte előre csapatát, utóbbi pedig előbb labdát szerzett Kirk Cousins homályos passzából, ráadásként még egy jobb horgot is bekapott Jordan Reedtől, amiért utóbbit kiállították. Cam Newtont ütötték-verték, a támadófal és a bírók jóváhagyásával. A franchise tag-es Cousins teljesítménye egy jókora nullát ért a hazai közönség nagy bánatára.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.