Júniusban írtam arról, hogy az Interpol által körözött pár tucat magyar gyanúsított között ott van az 1977-ben született dr. Hartai Győző Sándor is, aki ellen magánokirat-hamisítás és különösen nagy összegű csalás miatt adtak ki európai elfogatóparancsot.
Csakhogy rákerestem a Google-ön, és több jel is arra mutatott, hogy
Hartai Győző már 2014 októberében meghalt.
Mivel Hartai – akinek 2015 januárján szűnt meg a kamarai tagsága – korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkajogi Tanszéken oktatott, az egyetem honlapján megjelent egy gyászhír a férfi „tragikus hirtelenséggel” bekövetkezett haláláról, ami egyébként öngyilkosságra utal.
2015 októberében pedig Hartai egyik rokona tette ki a Facebookra a gyászjelentést, ami szerint Hartai 2014. október 23-án halt meg, és egy hónapra rá Budapesten temették el a hamvait. Az ismerősök kommentekben gyászoltak.
Hogy biztosra menjek, júniusban megkérdeztem a rendőrséget: több mint 1,5 év alatt nem tűnt fel a hatóságoknak, hogy Hartai már nem él, vagy elképzelhető-e, hogy valójában csak megrendezte a halálát. De nem adtak egyértelmű választ, csak hogy 2015. december 4-én a terhelt távollétében vádemelési javaslattal elküldték a nyomozás iratait az ügyészségnek.
Így tehát, mivel Hartai halálával kapcsolatban nem mondtak semmit, azt a következtetést vontam le, hogy a rendőrség valószínűleg nem is tudta, hogy a volt ügyvéd meghalt, és ezért köröztette egész Európában. (Mentségemre szóljon, hogy több olyan rémtörténetet is hallottam, ami szerint egyes rendőrkapitányságokon a nyomozók szolgálati PC-je az internetre sincs rákötve, hogy munkaidőben „ne facebookozzanak, hanem dolgozzanak”.)
Mivel Hartai továbbra is fent van az Interpol körözési listáján (valahol Kun-Mediátor Marcsika és Szalay László között), ahogy a police.hu-n is ott maradt az elfogatóparancs, ezért megpróbáltam megtudni, hol tart a büntetőügye. De erre a hetekig tartó, Franz Kafka Emléktúrára nem voltam felkészülve:
Amikor már attól tartottam, hogy végleg elmerülök ebben a hivatali ügyörvényben, Tatár Tímea, a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője megmentett az összeomlástól, és mindent elárult az ügyről.
A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség 2015 végén nyújtotta be a vádiratot öt vádlott ellen. Különösen nagy kárt okozó csalással három férfit vádolnak, közülük az egyik dr. Hartai Győző, két másik vádlott ellen pedig közokirat-hamisítás a vád.
A vádirat szerint egy jól működő mezőgazdasági vállalkozás 2013 közepére eladósodott, így a tulajdonosnak külső segítség kellett. A férfinak egy ismerőse ajánlotta H. Gyulát, a másodrendű vádlottat, aki állítólag a kapcsolataival nyújthatott volna segítséget. H. Gyula hamarosan fel is bukkant, és telefonon bejelentkezett a sértettnél N. József, az elsőrendű vádlott is. A beszélgetéseken N. Józsefet úgy állították be, mint komoly gazdasági, társadalmi kapcsolatokkal rendelkező milliárdos üzletembert. Később N. József a harmadrendű vádlottal, dr. Hartai Győző ügyvéddel jelent meg a Debrecen-Halápon lévő telephelyen.
A sértett elmagyarázta, milyen rossz helyzetbe került a vállalkozása, és elmondta azt is, hogy az ingatlanjain jelzálog van, így nem tudja azokat eladni. A vádirat szerint N. József azt ígérte, ad annyi készpénzt, amennyi elég lesz minden adósság rendezésére.
2013. július 5-én N. József és Hartai Győző együttműködési és letéti szerződést készített, ami szerint az ötödrendű vádlott érdekeltségébe tartozó C. Kft. (ügyvezetője a negyedrendű vádlott, S. Gábor), átvállalja a sértett fizetési kötelezettségeit, kiváltja az ingatlanokon lévő terheket/hitelt, és esetleg állami támogatást is szerez. A sértett cserébe fedezetnek egy vasvázas épületet és egy trágyaszóró gépet ajánlott fel.
A letéti szerződésben az állt, hogy az N. József ügyvezetése alatt álló E.J.S. Kft. Hartai Győző ügyvéd letéti számlájára elhelyez 240 millió forintot, amiből a C. Kft. rendezni tudja a sértett adósságait. Az aláírt szerződések miatt a sértett bízott abban, hogy végre tényleg megszabadul a vállalkozását sújtó terhektől. H. Gyula már másnap meg is győzte, hogy engedje meg a C. Kft-nek, hadd vigye el a vasvázas csarnokot és a mezőgazdasági gépet, hiszen azok úgyis a céghez kerülnek majd. Még aznap szét is szerelték, elszállították, sőt el is adták a csarnokot, a trágyaszóró munkagépet pedig július 20-án vitte el H. Gyula a telephelyről.
Csakhogy N. József, H. Gyula és Hartai Győző átverte a férfit, mert egyik szerződés sem felelt meg a valóságnak, N. József nem akarta, és nem is tudta volna rendezni a számlákat, csak a csarnok és a munkagép kellett nekik. Előbbivel 48, utóbbival 22 milliós kárt okoztak a sértettnek, akihez csak a vasvázas csarnok 12,5 milliót érő alapanyaga került vissza.
A nyomozás közben a rendőrség megtudta, hogy Hartai Győző Ausztriában meghalt. De az osztrák hatóságok közölték, hogy
az a bizonyos számú halotti bizonyítvány egy nő nevére lett kiállítva, tehát Hartai Győzőé hamis.
Ezért a rendőrség tavaly májusban országos elfogatóparancsot adott ki. Három hónappal később kaptak egy fotót az Europoltól, amin H. Győző látható egy New York-i reptéren. A helyszíni fotó 2015. január 8-án készült, miközben a dokumentumok szerint H. Győző 2014 októberében halt meg.
A Debreceni Járásbíróság ezután, 2015. augusztusban adta ki a nemzetközi és európai elfogatóparancsot. (Hartai egyébként nem először járt New Yorkban, a 2009-es maratonon legalábbis részt vett egy bizonyos dr. Hartai Győző.)
A bírósági eljárás idén februárjában kezdődött, de az ügy újabb két vádlottja tűnt el, így érdemben most nem halad az eljárás. Az egyiknél az ügyészség már kezdeményezte a távollétes tárgyalást, a másiknál ez még folyamatban van, de azután továbbhaladhatnak.
És hogy mit tanultam abból, hogy, miután nem kaptam egyértelmű választ a rendőrségtől, hülyeséget írtam egy nemzetközileg körözött, halottnak hitt ügyvédről, de végül, miután a hatóságokon átküzdöttem magamat, kiderült, hogy a férfi él, és továbbra is keresik, amiért segített elcsalni egy csarnokot meg egy trágyaszórót? Talán azt, ami az Égető bizonyíték végén is elhangzik:
A szerencsére – pont hogy – nem végzetes tévedésért mindenkitől elnézést kérek.