A régebben gyümölcséért és faanyagáért is közkedvelt vadalma lett a 2017-es Év fája az Országos Erdészeti Egyesület online szavazásán – közölte a szervezet az MTI-vel.

A vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, csak egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor lehet felfigyelni. Magyarországon a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, de a faj mindenhol ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett fajnak számít.

A vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője az életkora végén 20-25 cm. A 80-100 éves példányok már nagyon idősnek számítanak. Virágzatát április második felében, esős és hűvös időjárás esetén később hozza. Virágszíne sosem tiszta fehér, hanem a rózsaszín különböző árnyalatai fedezhetőek fel rajta. Erős illatú virágait napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék porozzák be. A termése szeptember-októberben érik, 2-4 cm átmérőjű, éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt, íze nagyon fanyar, húsa kemény.

Gyümölcséből régebben zselé, almabor, pálinka és ecet készült, illetve a magas C-vitamin tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javasoltak. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják. Korábban a fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez, valamint a kocsigyártók a legtartósabb szántalpak alapanyagául használták. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is vadalmafából készültek.

Napjainkban a vadalmának az erdei biodiverzitás fenntartásában van fontos szerepe, mivel sok élőlény kötődik hozzá. A fajra sokféle veszély leselkedik: ún. magoncait és sarjait a vad előszeretettel károsítja, a termőkorú fák pedig gyakran olyan nagy távolságra találhatók egymástól, hogy a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, és emiatt beltenyészet lép fel.

A gazdasági jelentőségéhez hozzájárul, hogy a virágai méhlegelőként szolgálnak, és nagy szerepe lehet a nemes almafajok rezisztencia-nemesítésében, mivel a vadalma a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal szemben is teljesen ellenálló.

A 20 éve elindított Év fája kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok előtérbe helyezése, amiknek komoly erdészeti jelentőségük van, de a figyelem mégis elterelődött róluk. A szervezők célja, hogy minden évben az adott győztesről ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg. 2016-ban a mezei szil, 2015-ben a kocsányos tölgy lett az Év fája, a korábbi években pedig a zselnicemeggy, a házi berkenye és a mezei juhar is elnyerte a címet. (MTI)