Az M5-ös autópálya nyugati oldalán egy szarmata, a keleti oldalán pedig egy avar kori település maradványait találták meg a régészek Kecskemét határában. Az ásatást vezető Wilhelm Gábor szerint a leletek arra utalnak, hogy jóval jelentősebb élet volt a szűkebb térségben az avar korban, mint azt a szakemberek korábban feltételezték.

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta, hogy az M5-ös autópálya két oldalán összesen harmincezer négyzetméternyi területet tárnak fel. A munkálatokra azért van szükség, mert a folytatódó kecskeméti északi elkerülő út és az autópálya csomópontjánál új pihenőhelyeket alakítanak ki. A

Az M5-ös autópálya nyugati részén egy szarmata település két, a 2. század végére, valamint a 3. és 4. század fordulójára tehető periódusát tudták megfigyelni.Wilhelm Gábor vezetõ régész egy a 3-4. század fordulójáról származó, korongolt szarmata kerámiaedényt mutat - Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Sikerült rekonstruálni egy füstölőműhelyt, ami alapján megállapítható, hogy a tűzteret és a füstölőteret összekötő, tölcsér alakú kürtő az élelmek hidegen füstölését, tartósítását biztosította. Találtak egy félkész kemencét is, ami ugyan összeomlott első használatát előtt, de mivel még nem volt kiégetve, építési folyamata tökéletesen rekonstruálhatóvá vált, ahogyan az is, hogy a sütőfelület és a boltozat kialakításához két különböző minőségű, speciális agyagot is használtak.

Feltártak továbbá jó néhány jellegzetes méhkas alakú élelemtároló vermet is, és viszonylag sok kutat. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az itt letelepedők nem a környéken talált természetes, felszíni vizet itták, hanem kutakat fúrtak, és azok tiszta vizét fogyasztották. Az egyik kút alja egy szép, gömbös testű edénykét is rejtett, aminek érdekessége, hogy teljes épségében vészelte át az elmúlt, nagyjából 1700 évet.

Az elkerülő nyomvonala mentén előkerültek még római kori pénzek és színes, zománcberakásos ruhakapcsoló tűk úgynevezett fibulák. Az autópálya keleti oldalán a szakemberek meglepetésére a harcos, belső ázsiai avar nép egy 7-8. századi településének nyomaira bukkantak. Korábban néhány jelentős temetőt leszámítva, hasonló falvak csak elvétve kerültek elő Kecskemét környékén.

A mostani feltárások azt mutatják, hogy még az eddig feltételezettnél is jóval jelentősebb élet volt a térségben az avar korban. A vas népének is tartott avarokról eddig is tudni lehetett, hogy nagyon magas szinten művelték a kovácsmesterséget, és a bronzművességük is világszínvonalú volt, de ennek ritkán fedezik fel közvetlen jeleit a feltárások során. Egy aprólékosan megmunkált bronz szíjvég és két szarmata kori római fibula - Fotó: MTI/Ujvári SándorKovácsműhely ezúttal sem került elő, de a nagy mennyiségű kovácssalak, selejt vas és olvadék egyértelműen a mesterségre utal. A szakemberek a területtől nem messze egy egyedi avar kori, aprólékosan megmunkált, bronzból öntött kisszíjvéget is találtak. A keleti típusú, nomád veretes öv díszeinek száma egyfajta rangjelzésre is szolgálhatott a maga korában, emellett jelentős értékkel is bírhatott, hiszen a különféle veretek, a nagy- és kisszíjvégek öntőformáját főként agyagból készítették.

A forró bronz kiöntését és megszilárdulását követően azonban az agyagformát leverték az elkészült díszről, így az meg is semmisült. Emiatt két egyformát szinte képtelenség volt készíteni. Az ásatásvezető régész szerint a munkák várhatóan február végén fejeződnek be. (MTI)