Ciprus újraegyesítéséről tárgyalnak Genfben

Az ENSZ szerint az "igazság pillanata" érkezett most el ezekkel a tárgyalásokkal, melyen részt vesz a ciprusi görög Níkosz Anasztasziádisz, aki a Ciprusi Köztársaság elnöke, valamint a csak Törökország által elismert állam, az Észak-Ciprusi Török Köztársaság elnöke, Mustafa Akinci is.

Az elmúlt évtizedekben többször is megkísérelték az újraegyesítési tárgyalásokat, de ezek mindig kudarcba fulladtak. A tárgyaló felekhez csütörtökön fognak csatlakozni görög, török és brit vezetők.

A tárgyalásokat az ENSZ felügyeli, egy egykori norvég miniszter, Espen Barth Eide vezetésével, aki szerint nehéz, de nem lehetetlen feladat előtt állnak.

Egy görög ciprusi és egy török ciprusi táncol egymással a Visszaszámolás a békéig nevű zenés rendezvényen Nicosiában (AFP PHOTO / Florian CHOBLET)

Ciprus 1974-ben szakadt ketté, amikor Törökország megszállta az északi területeken, válaszul egy athéni ihletettségű puccskísérletre, ami során a szigetet Görögországgal egyesítették volna. A két területet most egy semleges ENSZ-zóna választja el egymástól. A Ciprusi Köztársaság ma már az EU tagja, az északi területet viszont a világ országai nem tekintik létező államnak.

Egy korábbi, 2004-es, az ENSZ által felügyelt egyesítési terv végül azon bukkott el, hogy azt a török ciprusaik többsége támogatta, de a görög ciprusiak nem.

A mostani tervek szerint két államot hoznának létre a szigeten, ami fölött egy szövetségi intézményrendszer gyakorolna hatalmat, és a feladatkörök megoszlanának a két közösség tagjai között.

A két vezető a tervek szerint szerdán cserél majd térképet a felmerült területcserék terveivel. Emellett hangsúlyos kérdések lesznek majd biztonságpolitikai témában is, valamint meg kell állapodniuk arról, hogy finanszíroznák az új állam működését, illetve hogyan alakulna az elnökök kinevezésének joga.

Barth Eide elmondása szerint a tárgyalások már 19 hónapja zajlanak, és jelentős előrelépések történtek már. Bármilyen megállapodás csak Törökország, Görögország és Nagy-Britannia beleegyezésével történhet meg egy 1960-as szerződés értelmében.

Elemzők szerint egy új állam létrehozása mintegy tízmilliárd eurós befektetést igényelne, ennyibe kerülne közigazgatást és a hatóságokat felállítani, valamint kárpótlásokat fizetni a területüket elveszítő embereknek.

Az sem világos, hogy mi történne azzal a 4 és 10 milliárd euró közé tett adóssággal, amivel a török kötödésű Észak-Ciprus tartozik Ankarának. A legrázósabb kérdés pedig a mintegy 35 ezer török katona kivonulása lenne, amit nagyon régóta szeretne elérni a Ciprusi Köztársaság vezetése. (Financial Times)