Az Egyesült Államok jelentős katonai erőket csoportosított a Közel-Keletre, miközben Irán csütörtökre rakétaindításokat jelentett be.
Miközben az amerikai fél optimistán nyilatkozott a tárgyalásokról, az orosz és az ukrán fél egyaránt nehéznek nevezte azokat.
Ukrajna és Oroszország delegációi szerdán Genfben ismét a tárgyalóasztalhoz ülnek. Túlzott elvárások egyik oldalon sincsenek.
Az esemény közben az iráni média arról számolt be, hogy ideiglenesen lezárták a Hormuzi-szoros egy részét, ahol a globális olajszállítás mintegy ötöde halad át.
A legnagyobb érvágást egyértelműen az Egyesült Államok kihátrálása jelentette.
Jövő héten érkezik egy tárgyalódelegáció Moszkvába az Egyesült Államokból.
Az ukrán elnök szerint számos helyes elemet építettek be a tervbe, amely így már nem 28, hanem csak 19 pontos.
Előrelépés a tárgyalásokon, de Rubio szerint is sok pont változhat még. A kulcskérdésekről a Trump–Zelenszkij-találkozón fognak dönteni, aztán jönnek az oroszok.
Meleg van és süt a nap. Ideális állapot a talajközeli ózonnak.
A német külügyminiszter szerint az európaiaknak nem szabad kimaradniuk ezekből az egyeztetésekből.
Azt próbálják meg kipuhatolni, milyen kompromisszumokra hajlandó a teheráni vezetés az atomprogramot illetően.
Trump a hívást követően arról beszélt, hogy „a kínai diákok jöhetnek, de ellenőrizni akarjuk őket.” Míg Hszi Csin-ping arra figyelmeztette Washingtont, hogy „körültekintően” kezelje Tajvan ügyét, hogy elkerüljék a konfliktust.
Az erről szóló javaslatot Kína, Pakisztán, Szaúd-Arábia és más országok terjesztették elő, és Izrael mellett csak Németország, Csehország és Magyarország szavazott ellene.
Izrael 11 hétig tartotta blokád alatt a területet.
Teljes újrakezdés történt a két ország kereskedelmi kapcsolataiban az amerikai elnök szerint.