ciprus

2019. május 3.
2019. május 2.
2019. április 28.
2019. április 26.
2019. március 3.
2018. december 29.
2018. november 29.
2018. október 16.
2018. szeptember 27.
2018. június 6.

Egy magyar történész kiderítette, hogy a volt ciprusi elnök évekig az ÁVH ügynöke volt, majd 1959-ben Kornai Jánosékról jelentett

A most 87 éves Jorgosz Vasziliu kommunista menekültként az 1950-es éveket Magyarországon töltötte, majd kiábrándult, és egy „ellenforradalmi” tanulmány Londonba csempészéséért két napra letartóztatták. De azt csak most tárta fel Markó György, hogy a későbbi államfő volt a Rákosi-korszakban a kémelhárítás, a Kádár-rendszerben meg a BM „Gergely” fedőnevű ügynöke.

2018. március 3.
2017. november 29.
2017. július 27.
2017. július 7.
2017. január 23.
2017. január 9.
2016. szeptember 3.
2016. augusztus 21.
2016. augusztus 15.
2016. augusztus 8.
2016. augusztus 5.

Már a nyitóünnepség előtt kirúgtak két doppingoló sportolót az olimpiáról

A görög és a ciprusi sportolót is a saját csapata zárta ki. Görög Antidopping Ügynökség szerint náluk egy úszóról van szó. A ciprusi csapatnál pedig egy súlyemelő az érintett. A görög úszó már össze is csomagolt, és elhagyta az olimpiai falut, így a nyitóünnepségen sem vesz részt. A sportolót még júliusban, Athénban ellenőrizték és az A-mintája pozitív eredményt hozott, de a nála talált szer nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. (MTI)

2016. május 22.
2016. március 30.
2016. március 29.
2015. május 27.
2015. március 9.
2014. december 19.
2014. november 5.

Egészen bizarr kettős haláleset Cipruson

A 61 éves angol Harry Bernard a sziget déli partján strandolt, amikor észrevette, hogy ismerőse, a 66 éves Christine Sugarhood bajba került a hullámok közt. Azonnal a segítségére sietett, és sikerült is partra húznia a már eszméletlen nőt, ám miközben megpróbálta újjáleszteni, valószínűleg szívrohamot kapott, és ő is meghalt. (Guardian)

2014. szeptember 30.

Önnél van ez a kép?

185L13002_3RSXH_comp.jpg.thumb.319.319Ha igen, ne mutassa meg a szomszédnak. Degas Danseuse ajustant son chausson című képét hétfőn lopták egy ciprusi magángyűjtőtől. Értéke kb. 1,8 milliárd forint, ennek ellenére a hetven éves tulaj nem biztosította a képet. (MTI)

2014. szeptember 5.

Ciprus megérti, hogy a magyar kormány bezárja a ciprusi magyar nagykövetséget

A magyar külügy közleménye szerint Szalay-Bobrovnicky Vince helyettes államtitkár erről is tárgyalt Cipruson. Magyar konzuli szolgálat továbbra is marad marad az országban, és kell is, hogy maradjon, hiszen még mindig vannak magyar békefenntartók a sziget görög és török részei közötti ENSZ-zónában. Mongóliában közben nyílik a magyar nagykövetség, ott biztosan jelentősebb a magyar jelenlét.

2014. július 28.

50 milliárd dollárra perelték Oroszországot

Három felperes javára döntött a hágai Állandó Döntőbíróság a Jukosz olajvállalat kisajátítása miatt. A Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises Limited, a Man szigeti Yukos Universal Limited valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum Limited azért perelt, mert szerintük az orosz állam kiszorította őket a cég tulajdonosi köréből. A Jukosz Oroszország egyik legnagyobb olajtermelő cége, korábban Hodorkovszkij irányítása alatt állt. A ítélet után Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy minden jogi lehetőséget bevetnek, hogy megvédjék az álláspontjukat. (BBC/MTI)

2014. május 31.
2014. április 14.
2014. március 22.
2013. december 25.
2013. október 30.
2013. szeptember 20.
2013. augusztus 27.

A 10 milliárd eurós mosoly

Fotó: Yiannis Nisiotis / Reuters

Nikosz Anasztasziadisz tréfás kedvében érkezett tanúskodni a bíróságra. Arról beszélt, mi vezetett oda, hogy Ciprus’ 10 milliárd eurós mentőcsomagot vett igénybe márciusban, ami miatt bezárt egy nagy ciprusi bank, és egy másik betétjeit súlyos veszteségek érték.

2013. július 5.

Minősítgetett a Fitch

Ciprust visszaemelte a részleges államcsőd-besorolásból (RD-ről [Restricted Default] CCC-re), Egyiptomnak viszont leminősítette (B-ről B mínuszra) az eddig is mélyen spekulatív államadós-osztályzatát. Eközben a Standard & Poor's negatívra rontotta az eddigi stabilról Portugália már most sem befektetésre ajánlott államadós-osztályzatának kilátását. (MTI)

2013. április 1.

Elromlott a ciprusi mosógép

Kép: International Herald Tribune

„Befektetőink megvizsgálták az ügyet, és nem érdekli őket.” - Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a ciprusi válságról

Miután Ciprus csődközelbe került, a lehetséges megoldások a szükséges 18 milliárd eurós teljes mentőcsomag előteremtése és a szigetország bankrendszerének összeomlása közötti skálán helyezkedtek el.

Az európai döntéshozók praktikusan és az eurozóna működéséből következően sem engedhették meg, hogy a ciprusi bankok csődbe menjenek. A pénzügyi szektor az ország méretéhez képest hatalmasra duzzadt, alacsony adók és még alacsonyabb átláthatóság mellett egy „on-shore off-shore” adóparadicsomként üzemelt: az EU által előírt minimumszabályok legalábbis névleges betartása mellett senkitől sem kérdezték, honnan van pénze, és senkinek sem árulták el, kinek a pénze került Ciprusra. A modell egész jól működött: az EU több országának ugyan nem tetszett, de Ciprus teljes jogú tagként gyakorlatilag azt csinált, amit akart. Így az uniós politikusok kedvenc sportjukban, a szájkaratéban igyekeztek megszorongatni a szigetországot, mérsékelt elszántsággal: az ország túl kicsi volt ahhoz, hogy sok vizet zavarjon.

(Előzetes: a sportág következő nagy eseményéről, az áprilisi Orbán Viktor vs. Európai Parlament mérkőzésről az EUrológus is tudósítani fog. Ígérjük, egyetlen verbális kokiról, tockosról vagy sallerről sem maradnak le, ha rajtunk múlik!)

A pénzügyi paradicsom bizonyos értelemben a saját sikerének lett áldozata. Egy idő után a ciprusiak nem csak azt „felejtették el” megkérdezni, hogy honnan jön a pénz, hanem azt is, hogy hova megy. Mintha a válság is elkerülte volna a szigetország pénzügyi rendszerét: úgy tűnt, Oroszország kiapadhatatlan forrása az olcsó, ám kétes eredetű pénzeknek, és a ciprusiak kiszolgálták új barátaikat: megfelelő nagyságú befektetés mellett egyszerűsített vízumot, sőt, állampolgárságot is adtak. Ezt ugyan már az orosz elnök is rosszallta, de Putyin is tudta, nem minden hozzá lojális orosz üzletember tud magának focicsapatot venni Angliában meg yachtot a francia Riviérán, esetleg egyszerűsített eljárásban európai vízumot szerezni.

De mindig lehet többet költeni annál, mint amennyink van. Óvatos becslések szerint is a teljes ciprusi betétállomány fele orosz eredetűvé vált, miközben a ciprusi pénzügyi szektor egyre nagyobb bajba került és ezt egyre kevésbé lehetett eltitkolni. 2011-ben az oroszok kisegítették az országot egy 5 éves 2,5 milliárd eurós hitellel, de ez kevés volt.

A ciprusi kormány tudta, hogy az ország pénzügyi rendszerének csődje ledózerolná az egész gazdaságot, nem is szólva arról, hogy a nyugodt életvitelhez hozzá tartozik, hogy orosz barátainknak visszafizetjük a tartozást. Ciprus kénytelen volt végül az IMF-EU pároshoz fordulni, noha az európai szabályok addigra már olyan elrettentő feltételeket írtak elő a segítségnyújtáshoz, hogy lehetőleg senki se kérjen belőle.

Az orosz vonal azonban komoly akadállyá is lett: ha kiderül, márpedig kiderül, hogy az európai adófizetők pénzéből kártalanítják Ciprus orosz barátait, abból akkora botrány lesz, ami tényleg elsöpörheti az eurót. A közvélekedéssel ellentétben ugyanis az eurónak nem az vet majd véget, ha ostoba gazdaságpolitikát folytató országokat dobnak ki a klubból, hanem ha a prudensen gazdálkodó északiak megelégelik a vircsaftot és távoznak. Ráadásul az eddig az adóelkerülést segítő Ciprusnak segítségként adóeurókat utalni még az EU politikai pragmatizmusába sem fért volna bele. Az tehát, hogy Ciprus a göröghöz hasonló mentőcsomagot kapjon, komolyan fel sem merült – pedig nem lett volna feltétlenül indokolatlan, elvégre Ciprus bajainak jelentős része a görögöknek nyújtott kölcsönökből származott.

Végül arra jutottak, hogy 10 milliárdot áll az EU, a maradékot meg teremtsék elő a ciprusiak. Például orosz barátaiktól. Az ugyan valószínű volt, hogy Oroszország önként aligha akar beszállni a mentőcsomagba: ha akart volna, akkor annak idején nem egy szinte semmire sem elég hitellel szúrja ki a ciprusiak szemét. A kellő motiváció megteremtése végett Brüsszel azt is hozzátette, hogy ha másképp nem megy, a betétesek is fizetnek.

Ez volt az a bizonyos első körös javaslat, aminek értelmében a 20 és 100 ezer euró közötti betétek 6,75%, a 100 ezer felettiek pedig 9,9% egyszeri sarcot fizetnek, a 20 ezer euró alatti betétek mentessége mellett.

Úgy tűnt, a döntéshozók nagyot hibáztak, és elfeledkeztek az európai betétgaranciáról, amely 100 ezer eurós határig garantálja, hogy a betétek érinthetetlenek – bár ennek némileg ellentmond, hogy pont 100 ezernél húzták meg a határt. A javaslat rengeteg bírálatot kapott, különösen a 100 ezer euró alatti betétekre kivetett illeték miatt – a magántulajdon szentségének megsértésétől kezdve a bajban levő gazdaságok esetleges pénzügyi pánikján át egészen Medvegyev orosz miniszterelnök hasonlatáig, miszerint az EU úgy viselkedik, mint „bika a porcelánboltban”. (Nem, nem tudjuk, miért nem elefánt.) A ciprusiak önérzetesen visszautasították az ultimátumot, és B terven kezdtek dolgozni. A ciprusi miniszterelnök Moszkvába utazott kalapozni.

A kritikák bizonyára mind jogosak, de a pénzpiacokon nem tört ki pánik, sőt, egyáltalán nem volt tapasztalható különösebb idegesség. Úgyhogy az Európai Központi Bank csavart egyet a présen, és közölte: ha a ciprusiak nem állnak elő épkézláb javaslattal, március 25-én elvágja a likviditást biztosító csapokat, vagyis Ciprus csődbe megy.

Csakhogy hiába ajánlotta fel a ciprusi kormány a szigetországtól délre eső, akár 475 milliárd eurós (!) kincset rejtő gázmezők közös hasznosítását röpke 5 milliárdért cserébe, az oroszok kikosarazták őket. Március 24-én az oroszok nélkül született meg a megállapodás: a ciprusi betéteseknek 100 ezer euró alatt sem kell fizetni. Felette viszont sokat, nagyságrendileg a bankbetét durván egyharmadát – illetve megkapják cserébe azt, ami a ciprusi bankokból megmarad.

Ezt az egyezséget már nehezebb volt kritizálni, de azért akadtak. Például a ciprusi pravoszláv egyház, mely egyben a harmadik legnagyobb ciprusi bank (pontosabban, ami abból megmarad) tulajdonosa is. Az EUrológus meg nem erősített orosz forrásokból csúnya káromkodásokat is halott. Európa azonban újra csendes.

Felmerült, hogy az orosz betétesek Ciprusról más, kedvező adózási feltételekkel rendelkező EU tagállamba viszik majd pénzüket, elsősorban Lettországba. A lettek mindenesetre bejelentették, hogy nem oldják fel az orosz tőkebeáramlásra vonatkozó korlátozásokat – azt nem árulták el, hogy ezt a szovjet barátságról alkotott XX. századi tapasztalatok, vagy a könnyen jött pénzzel kapcsolatos XXI. századi tapasztalatok fényében.

Mi azonban látunk fantáziát a dologban. Ha a magyar kormány megtartja – Orbán Viktor szavait idézve – Európa egyik legversenyképesebb adórendszerét és következetesen végigviszi a keleti nyitás politikáját, simán befogadhatjuk a menekülő orosz tőkét. Feltéve, hogy nekünk, magyaroknak a lettekkel és a ciprusiakkal ellentétes tapasztalatink vannak a szovjet barátsággal és a könnyen jött pénzzel kapcsolatban.

Tovább a múltba