Sohasem volt méretű merítésből állította össze a magyar komolyzeneszeretők mellét nagybőgőnyire dagasztó 2016-os toplistákat a Bachtrack, a világ legnagyobb komolyzenei adatbázisa. Tavaly 32 ezer komolyzenei koncertet listáztak, most ezek adatait dolgozták fel.

Nehéz objektíven mérni, hogy ki mennyire jó zenész, de az a tény, hogy az embert hány élő előadásra szerződtetik le, elég jól mutatja, hogy ki a menő és népszerű a pódiumon. A Bachtrack a karmesterek, zongoristák, csellisták és hegedűsök között vizsgálta meg, hogy kik a világ legfoglalkoztatottabb művészei.

A négy elit kategóriából háromban csodásan szerepeltek a magyarok. A világ legfoglalkoztatottabb csellistája 2016-ban Várdai István volt. A harmadik
legkapósabb koncertzongorista pedig Várjon Dénes lett, a hetedik Schiff András, míg Baráti Kristóf volt a hatodik legkapósabb hegedűművész.

A 32 éves Várdai István neve még a nem koncertjáróknak is mondhat valamit, 2016. nyarán ugyanis az egész magyar médiát bejárta a hír, hogy egy névtelen
német mecénás annyira rajong érte, hogy megvett neki egy sokmillió dolláros Stradivari-csellót. Várdai az elmúlt években sorra nyerte a világ nagy
csellóversenyeit, 2012-ben pedig megkapta a világ legígéretesebb fiatal zenészének odaítélt Prix Montblanc-t.

link Forrás

A Zenakadémiát végzett szupersztár a koncertezés mellett a német Kronberg Akadémián tanít.

A 48 éves Várjon Dénes zongoraművész a Zenakadémia tanára. Rendszeres, visszatérő fellépő olyan menő fesztiválokon, mint a Salzburgi Ünnepi Játékok, a
Luzerni Fesztivál, a Schleswig-Holsteini Zenei Fesztivál, a Velencei Biennálé, az amerikai Marlboro Fesztivál, a Ruhr Zongorafesztivál, a Weimari
Kunstfest, a Kissinger Sommer, az Ittinger Pfingstkonzerten vagy az Edinburghi Fesztivál.

link Forrás

Jó pár neves zenekarral és karmesterrel lépett fel szólistaként, de emellett kifejezetten híres kamarazenésznek is számít.

Baráti Kristóf hegedűművész csak 37 éves, de már három éve van Kossuth-díja, ami előtt megkapta már a Liszt Ferenc- és Junior Príma díjakat is. 12 éves koráig Venezuelában élt, majd miután hazaköltöztek, a Zeneakadémián tanult, utána Párizsba ment, majd jöttek a világ pódiumai.

link Forrás

A Bachtrack 2010 óta összesíti a világ komolyzenei koncertéletének adatait. Az élőben legtöbbet játszott zeneszerző címéért azóta folyamatosan Mozart és Beeethoven harcolnak, 2016-ban Beethoven visszavette a koronát. A legjátszottabb mű az ő Ötödik Szimfóniája lett. Íme a Komolyzene Love Me Dója:

link Forrás

Beethoven győzelmének az egyik titka az, hogy a Bachtrack egyre több Japánban rendezett koncertet vesz fel az adatbázisába. Japán és Ázsia komoly komolyzenefogyasztó, a klasszikus európai és amerikai ízléstől kissé eltérő preferenciákkal: valósággal megőrülnek a német szerzőkért és a romantikus stílusért, úgyhogy náluk a XIX. század a nyerő. Nálunk is persze, csak nem annyira. Én személy szerint képtelen vagyok megérteni, hogy miért léteznek emberek, akik nem barokk zenét hallgatnak, de most rá kellett jönnöm, hogy ha nem is törpe, de kisebbségi vagyok. Íme a vonatkozó adatok:

A barokkellenes áskálódást Handel szívta meg a legdurvábban: 2010 és 2015 között végig a Messiás volt az élőben legjátszottabb mű a világon, akkor lecsúszott a második helyre, 2016-ban viszont már csak kilencedik volt. Maga Handel most először hullott ki a szerzők top 10-éből. Bezzeg Csajkoviszkij! A túlértékelt romantikus szerző D-dúr hegedűversenye a mezőny derekáról a harmadik legjátszottabb darabbá lépett tavaly elő.

Csakazértis itt egy random barokk válogatás, ami egyébként nemcsak a legfelemelőbb előtér- hanem a legremekebb háttérzene is, ha dolgozni kell:

link Forrás

Operafronton nem meglepő módon egészen torz a mezőny, amennyiben 2016 összes világszinten regisztrált operaelődásának a felét mindössze négy (4!) nagykutya, vagyis Mozart, Verdi, Puccini és Wagner darabjai tették ki. A kortárs operakirály Mozart, mivel övé a legtöbbet játszott mű a Varázsfuvolával, ami az elképzelhető legkisebb különbséggel, vagyis 1 darab előadással előzte meg a Figaro házasságát.

link Forrás

A balett az oroszoké: a játszási lista első két helyén Csajkovszkij áll - Diótörő és Hattyúk tava - a harmadik pedig Prokofjev a Rómeó és Júliával.